Ádám Viktor

Forintesést hozott az MNB prognózisa

Két hullámban, visszafogott forgalom és alacsony likviditás mellett gyengült a forint a hét első kereskedési napján. A háttérben ezúttal alapvetően nem a dollár erősödése állt, hiszen az euróhoz viszonyított keresztárfolyam jobbára 1,27 körül alakult, délután fél öt tájban 1,2682-nél járt. Ugyanekkor az euró napi csúcsán, 282,95 forinton cserélt gazdát, a dollár egysége 223,00, a svájci franké pedig 214,60 forinton forgott - mondta Földi Balázs, a Commerzbank üzletkötője. Hozzátette: a forint nem volt egyedül a gyengülésben, esett a lengyel deviza is, az euró zlotyjegyzése átvitte a 4-es szintet. A délutáni forintgyengülést Földi a várakozásoknak megfelelő, az alaprátát 5,25 százalékon tartó kamatdöntés után ismertetett jegybanki makroprognózissal magyarázta. Bár az infláció gyorsulásának veszélye kamatemelési lehetőséget is jelent, a nagyobb költségvetési deficittel és a GDP-vel kapcsolatos MNB-várakozás elbizonytalanította a piacokat. A forint napközbeni gyengülésével párhuzamosan igazán a hosszú referenciaátlagok csökkentek az állampapírok másodlagos piacán, 10-16 százalékkal, miközben a rövid oldalon többnyire stagnáltak a hozamok.

Esést hoztak a lassulási félelmek

Friss adatok híján pénteken is a csütörtökön megjelent, a vártnál kedvezőtlenebb, a gazdaság lassulását jelző amerikai mutatók bizonyultak meghatározónak a New York-i börzéken, így a DJIA és az S&P-500 mindkét napot, sőt a hét egészét is újra veszteséggel zárta, miközben a Nasdaq Composite feljebb tudott kapaszkodni. A most kezdődő héten a júliusi új- és használtlakás-piaci statisztikára, az USA második negyedévi GDP-jének felülvizsgált adataira, illetve a tartós javak megrendelésállományának alakulására figyel majd a piac. Pénteken az általános lejtmenet közepette látványosan, közel 60 százalékkal drágultak a vírusirtó szoftvereiről ismert McAfee részvényei. Az S&P-500 index kosarában ez volt a legtempósabb növekedés, amit az váltott ki, hogy az Intel közölte, részvényenként 48 dolláros áron megvásárolja a társaságot. A bejelentés a McAfee legnagyobb riválisa, a Symantec papírjait 12 százalékkal lökte feljebb.

Amerikai hírek húzták le a BUX-ot

A vártnál rosszabb tengerentúli makroadatok bizonyultak meghatározónak a rövid hét utolsó kereskedési napján. A munkaerő-piaci számok délután fél háromkor sújtottak le a börzékre, így a BÉT-re is. A BUX ekkor került át a piros tartományba, majd a másfél órával később érkezett, az USA gazdaságának lassulását jelző indexek tovább fokozták a nyomást. A BUX 0,9 százalékos gyengüléssel, 21 953,89 ponton zárta a kereskedést, a mutatót főként a Mol és az OTP húzta le. A napot még bőven 5100 forint felett kezdő bankpapírok részvényei 1,2 százalékkal, 4990 forintra süllyedtek, a gödör mélypontja 4981 forintnál volt. Ennél nagyobb, közel kétszázalékos esés jutott a 20 300 forinton záró Molnak, amely délután e szint alá is benézett. A Richter egészen az amerikai munkaerő-piaci adatok publikálásáig 43 500 felett legyezett, onnan zuhant zárásra 42 850 forintra. Ez az ár a szerdaitól csak 0,5 százalékkal marad el, a csütörtöki tetőhöz viszonyítva viszont megközelíti a két százalékot a mínusz. Az Egis jegyzését viszont igazán csak később, zárás előtt fél órával pofozták le, a papír végül 0,9 százalékos veszteséggel, 20 045 forinton landolt. A vezető négyes fogat tagjai között csak a Magyar Telekom papírjai zártak erősödéssel. A jegyzés - amely rövid időre alulmúlta a szerdai záróárat - 667 forinton állt meg, 0,5 százalékos pluszban. Az áramszolgáltatók szintén a nyertesek táborát gyarapították. Az Elmű bő hétmillió forintos forgalomban 1,4 százalékkal, 28 400 forintra drágult, míg az Émász dupla ekkora forgalom mellett 4,4 százalékkal, 22 600 forintra ugrott. Utóbbihoz hasonló nagyságú, de ellentétes irányú ármozgás jellemezte az Orco részvényeit, amelyek így 1510 forinton fejezték be a napot. A nap nyertese - igaz, mindössze 361 darabos forgalom mellett - az Externet lett, a papírok árfolyama több mint 19 százalékkal, 572 forintra ugrott.

Meglepő fordulat a hazai benzinkutakon!

Úgy tűnik, a nagy fuvarozó vállalkozások betartják ígéretüket, és elkezdték itthon tankolni az európai utakra induló kamionjaikat: júliusban meglódultak a gázolaj-eladások Magyarországon.

Kikosarazták a kérőt, felértékelődött az ara

Tegnapi lapzártánkig másfél százalék körüli többleteket értek el a vezető New York-i részvényindexek. A piacok nem aggódtak a vegyes amerikai makrogazdasági adatok miatt, inkább a jó vállalati eredményeknek és a felvásárlási sztoriknak örültek. A makroadatok között lényegében csak a vártnál tempósabb növekedést mutató júliusi ipari termelés és a javuló kapacitáskihasználtság jelentett kellemes meglepetést. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy a DuPont és az Intel is számottevően dráguljon. A kiskereskedelmi szektor képviselői sem maradtak le, miután az iparág két vezető cége, a Wal-Mart és a Home Depot is jó negyedéves eredményről és javuló kilátásokról számolt be. A kálisót gyártó műtrágyapiaci óriás, a kanadai Potash papírjainak árfolyama 25 százalékkal, 140 dollár fölé ugrott azt követően, hogy visszautasította a BHP Billiton bányaipari cég részvényenként 130 dolláros ajánlatát. Az események nyomán a Potash szektortársai, a második legnagyobb észak-amerikai műtrágyagyártónak számító Mosaic, valamint a CF Industries Holdings részvényei is a nyertes oldalra kerültek. A nyugat-európai tőzsdemutatók szintén másfél százalék körüli növekedést mutattak fel. A frankfurti börzén nem rontotta el a befektetők vételi kedvét, hogy a ZEW konjunktúraindexe a várakozások romlását jelezte. Londonban jól szerepeltek a bányaipari részvények, a határidős fémárak emelkedésével párhuzamosan. A hoppon maradt BHP Billiton kimaradt a rallyból, papírjai 2,5 százalékkal estek. Erősödtek viszont a bankpapírok, köztük a Lloyds Banking Group ázsióját a Morgan Stanley céláremelése javította. A Potash sikertelen megkörnyékezésének híre az európai szektortársak megítélésének is jót tett, a norvég Yara International részvényei közel hat, a német K+S papírjai pedig nem egészen öt százalékkal kerültek feljebb.

Hamarosan átszabják a külgazdasági hálózatot

Bár a nyitást korábban a regionális gazdasági kapcsolatok fejlesztésével is indokolták, hároméves működés után szeptember végén bezárhatják az Oroszország negyedik legnagyobb városában, Jekatyerinburgban működő magyar főkonzulátust - értesült a Napi. A februárban kinevezett Torzsa István főkonzult a nyár közepén hívta vissza az új kormány, a főkonzulátuson működő külgazdasági iroda élére kiválasztott szakdiplomata kinevezését pedig visszavonták. (Úgy tudjuk, a kijevi iroda vezetője sem utazott még ki.) A Külügyminisztériumtól arra a kérdésre, hogy mi lesz a főkonzulátus sorsa, illetve hol várható átszervezés, bezárás, azt a szűkszavú választ kaptuk, hogy az esetleges külképviseleti bezárásokkal kapcsolatban egyelőre nem született végleges kormánydöntés. Ha a főkonzulátusra lakat kerül is, a Jekatyerinburgban működő külgazdasági állomáshely vélhetően megmarad. A kérdésben illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legalábbis arról tájékoztatta lapunkat, hogy az irodát nem kívánják bezárni, hiszen az Urálon túli magyar üzleti érdekek érvényesítéséhez elengedhetetlen a munkája. A szaktárca jelezte, hogy a költséghatékonyságra és külgazdasági célkitűzésekre - köztük a kkv-k külpiacra jutásának segítésére - tekintettel a külgazdasági szakdiplomata hálózatban átcsoportosítások várhatók, de ez nem jelent bezárást. Az átcsoportosítások révén tudják ugyanis megoldani például a korábban bezárt lyoni, helsinki és düsseldorfi irodák megnyitását, a kínai jelenlét erősítését, valamint egy fekete-afrikai és egy brazíliai iroda létrehozását. A külgazdasági állomáshelyek racionalizálási koncepciójának kidolgozása - amelyet a külügyi tárcával egyeztetve végez az NGM - még csak az elején tart, így végleges döntések még erről sem születtek. Hangsúlyozzák: alapvető kiindulásuk, hogy nem szűkíteni, hanem bővíteni akarják a hálózatot, hiszen csak Európában az elmúlt négy évben nyolc ilyen státust építettek le, illetve telepítettek át. Lapunk úgy tudja, a minisztériumon belül van olyan vélemény, amely szerint a Moszkvában dolgozó négy szakdiplomata-állásból egyet különösebb gond nélkül le lehetne építeni az átszervezés során.

Feljebb kezdett az OTP

A BÉT indexe 0,1 százalékos erősödéssel 22 094,98 ponton kezdte a hétfői kereskedést.

Mínuszban zárt New York

A napközbeni emelkedési kísérletek elbuktak, veszteséggel zárták a pénteki kereskedési napot a vezető New York-i részvényindexek, a hét egészét tekintve pedig 3-5 százalék lett a mínusz. A hét utolsó kereskedési napján - az olajár csökkenésének köszönhetően - jól szerepeltek a légitársaságok papírjai, miközben a kereskedelmi cégek részvényeinek teljesítményén igencsak meglátszott a vártnál gyengébb amerikai kiskereskedelmi adat. A részvényindexeket az sem tudta tartósan emelkedésre késztetni, hogy a Michigan Egyetem által számított augusztusi fogyasztói bizalmi mutató a prognosztizálthoz képest nagyobb javulásról tanúskodott. A legfontosabb nyugat-európai mutatók között csak a londoni FTSE-100 zárt emelkedéssel pénteken. A frankfurti indexnek nem tudott igazán lendületet adni, hogy a második negyedéves német GDP-adat jobb lett a vártnál. A DAX komponensei között ugyanakkor az elemzői prognózisokat meghaladó negyedéves profitról beszámoló ThyssenKrupp részvényei drágulni tudtak. A Deutsche Telekom szintén erősödött, közel egyszázalékos emelkedést produkált, de a párizsi börzén átlagon felül teljesített a francia szektortárs, a France Télécom is. Gyengén szerepeltek ugyanakkor a kiskereskedelmi cégek részvényei, részben az amerikai adatoknak, részben pedig a belga Delhaize profitfigyelmeztetésének betudhatóan.

Nagyot esett a BUX

A visszafogott hétfői erősödést számottevő esés követte tegnap a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX 2,1 százalékos csökkenéssel 22 538,53 ponton landolt, a BÉT indexe tempósabban esett, mint a nyugat-európai és a tengerentúli mutatók. A BUX-ot főként a 3,4 százalékkal, 5100 forintra zuhanó OTP rántotta le, amivel az egész nap a piros tartományban forgó bankpapír - 10,5 milliárdos forgalom mellett - napi minimumán zárt. Hajszálra ugyanakkora - 2-2 százalékos - mínuszt hozott össze a Mol és a Richter, az olajpapír kurzusa 20 450, a gyógyszerrészvényé 46 055 forintra esett. A Telekom jóval kisebb, 0,5 százalékos gyengüléssel megúszta, 670 forinton zárt, ami ahhoz képest, hogy fél órával a kereskedés vége előtt még bő 2 százalékos veszteségnél tartott, szép teljesítménynek is minősíthető. Az Egis a nagyobbik szektortárshoz hasonló teljesítményt produkálva 20 490 forinton várja a mai nyitást, miközben az FHB az OTP-hez mérten kevesebb mint feleakkora, másfél százalékos veszteséget produkálva 1173 forinton landolt. A Danubius szokatlanul nagy, több mint 25 millió forintos forgalom mellett 2,4 százalékkal, 4300 forintra drágult. Igaz, ennek oroszlánrésze egyetlen, ötezer darabos kötésben - 21 millió forint értékben - a hétfői záróáron született. A pluszban nyitó Appeninn-részvények 1,4 százalékkal estek, amiben az általános lejtmenet mellett közrejátszhatott, hogy a PSZÁF tiltott piacbefolyásolás miatt ötmilliós bírságot szabott ki a cég egyik leányvállalatának vezetőjére.