Ács Gábor

Kamatcsökkentés Szlovákiában

Váratlanul kamatcsökkentést jelentett be tegnap a szlovák jegybank. A 25 bázispontos vágás nyomán az irányadó kéthetes repokamat 6,25 százalékra mérséklődött. Ez volt az első kamatcsökkentés az idén, szakértők szerint azonban továbbiak várhatók. A piac főként a kommunikáció miatt nem számított vágásra a jegybank, illetékese ugyanis még a múlt hónapban is úgy nyilatkozott, hogy nem szándékoznak változtatni rövid távon. A javuló makrohelyzet, az alacsonyabb cseh és lengyel kamatszint, valamint az izmosodó korona nyomán azonban könnyen indokolhatónak tűnik a lépés. A szakértők szerint a legvalószínűbb ok a váratlan döntésre a korona lassú, de biztos erősödése, ami ismét kezdi veszélyeztetni az exportőrök teljesítményét. Utoljára tavaly került sor drasztikus, másfél százalékpontos kamatcsökkentésre, azt is a korona elszállása kényszerítette ki. A szomszédos Csehországban is kamatdöntésre került sor, a prágai jegybank azonban nem változtatott a történelmi mélyponton, 2 százalékon álló irányadó rátán.

Milliók maradtak áram nélkül

Tegnap délután hatalmas területen volt áramkimaradás Dél-Svédországban és Dániában. A hírek szerint a két ország közötti elektromos fővezeték svéd szakaszán keletkezett a hiba, amelyet valószínűleg villámcsapás okozott (a térségben hatalmas vihar dúlt). A Skandináviában szokatlan, húsz éve nem tapasztalt áramkimaradás mintegy kétmillió fogyasztót érintett Svédországban (főleg Malmö környékén) és 1,8 milliót a dán fővárosban, Koppenhágában és körzetében. Az alagutakban rekedt metró- és vonatszerelvényekből kimenekítették az utasokat, azonban teljes közlekedési káoszhoz vezetett, hogy a koppenhágai repülőtér mellett le kellett zárni a két országot összekötő Öresund-hidat is, s teljesen leállt a vasúti közlekedés a dán főváros körzetében. A kórházak tartalék energiával üzemeltek, s három svéd atomerőműben le kellett állítani a reaktorokat. Délután három óra után fokozatosan újraindult az áramszolgáltatás, késő délután megnyílt a repülőtér és az Öresund-híd is. Az Egyesült Államok keleti partvidéke sem heverte még ki a négy nappal ezelőtti természeti csapást, és bár a szakemberek lázasan dolgoznak a helyreállításon, még mindig egymillió háztartás van áram nélkül, ráadásul újabb viharok és áradások akadályozzák a visszatérést a normális kerékvágásba.

Roham az utolsó Concorde-jegyekért

Vásárlói roham indult meg az október végén leállítani tervezett szuperszonikus Concorde utasszállító gépek utolsó útjaira szóló menetjegyekért. A hangsebességnél gyorsabban repülő, a csökkenő utasszám és növekvő költségek miatt forgalomból kivonásra ítélt gépeket már csak a British Airways üzemelteti London és New York között, az utolsó menetrend szerinti járatot október 23-án indítják a brit fővárosból. Az utolsó hetekre tegnap kezdték meg a jegyek értékesítését, és a felkínált 450 jegy mintegy harmadát másfél órán belül elkapkodták. Az utolsó két napra teljesen elfogytak a jegyek, csak a korábbi hetekre van még néhány. A vásárlókat az sem riasztotta el, hogy egy irányba 4350 fontba kerül a repülés, míg a retúrjegy 8292 fontot (mintegy hárommillió forint) kóstál. A nyugdíjba vonuló Concorde-ok utolsó hetükön még több angliai várost felkeresnek, az óceánon pedig utoljára október 24-én repül át a szuperszonikus gép. A New Yorkból Londonba végleg hazatérő járatra viszont nem árulnak jegyeket, törzsutasoknak kínálják fel az utazás lehetőségét, illetve nyereményakciók keretében lehetett elnyerni a részvétel jogát.

Megvédik vegyiparukat az EU nagyjai

A vegyipar szigorúbb felügyeletét szorgalmazó brüsszeli terv ellen közösen lépett fel az Európai Unió három legnagyobb tagállama. Mint a Financial Times írta, a javaslatok elfogadása esetén az érintett vállalatoknak kellene bizonyítani legalább 30 ezer kémiai anyag biztonságosságát. Ez még brüsszeli becslés szerint is mintegy 32 milliárd eurós költséget jelentene a vegyipari cégeknek, és a BDI német ágazati szervezet felmérése azt mutatta ki, hogy a szabályozás módosítása egyedül Németországban 1,7 millió munkahelyet fenyegetne megszűnéssel. A számos kérdésben megosztott három nagy, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia most úgy tűnik, megakadályozhatja a környezet és az emberek védelmében tervezett szigorítást. Gerhard Schröder német kancellár, Jacques Chirac francia elnök és Tony Blair brit miniszterelnök közös levélben fordult Romano Prodihoz, az EU brüsszeli bizottságának elnökéhez, amelyben azt fejtegetik, hogy a felesleges bürokratikus teher rontja a szektor versenyképességét és visszahúzza az unió növekedését is. Úgy tűnik, a hármas összefogás révén bukásra van ítélve a javaslat, különösen hogy a tervezett elfogadásáig kevés az idő, az ellentéteket pedig valószínűleg nem lehet feloldani. Az ügy ráadásul igazolni látszik egyes kis tagországok félelmeit, hogy a kibővített uniót a nagy államok igazgatótanácsa fogja irányítani - írta a brit lap.

Variációk felülteljesítésre, játék a szektortrendekkel

A befektetőknek többnyire van elképzelésük piaci trendekről, de sokan félnek az egyedi részvények kockázatától. Aki saját maga kíván dönteni pénze sorsáról és mégis diverzifikált portfóliót szeretne, érdemes a szektorokat leképező vagy indexkövető tőzsdei alapokat választania Amerikában. Ezekkel ráadásul kitűnően és olcsón ki lehet használni egy-egy szektor piachoz viszonyított erősségét, illetve gyengeségét is.

Az Axa amerikai életbiztosítót szerez

Az AXA SA francia biztosítótársaság és a Mony Group amerikai életbiztosító tegnap létrejött megállapodása értelmében az Axa vásárolhatja meg a Mony részvényeit. Az Axa 31 dollárt kínál a papírokért, ami 4 százalékos felárat jelent a Mony előző napi tőzsdei záróárához képest. A Mony igazgatósága az Axa ajánlatának elfogadását ajánlja részvényeseinek. Az akvizíció révén az Egyesült Államokban az Axa Financial révén már régóta jelen levő francia csoport a megkötött új szerződések díjbevétele alapján a legjelentősebb életbiztosítóvá válik, az évjáradékpiacon pedig a negyedik számú szereplő lesz. Az Axa az akvizícióval egyértelművé tette az amerikai piac melletti elkötelezettségét egy olyan időszakban, amikor az európai versenytársak közül több is a kivonulás mellett döntött. Az akvizíció 1,5 milliárd dolláros készpénzigényét az Axa átváltoztatható kötvény kibocsátásával kívánja finanszírozni. A társaság jelenlegi részvényesei minden 16 papírjuk után vehetnek egy kötvényt a jelenlegi tőzsdei árhoz képest 23 százalékos diszkonttal. Ha az akvizíciót a terveknek megfelelően tető alá hozzák, akkor annak zárásakor kerül sor a részvényre való átváltásra, ha viszont valamely oknál fogva 2004 végéig mégsem került sor a Mony megvételére, a kötvényesek 2,4 százalékos kamattal megfejelve kapják vissza pénzüket. Az átváltoztatható kötvényes megoldás révén tehát az Axa csak akkor hajtja végre a szükséges tőkeemelést, ha már a Mony-papírokért történő tényleges fizetésre kerül sor.

Brüsszel bekeményített Franciaországgal szemben

Már csak három napja van francia kormánynak arra, hogy az Európai Unió versenyjogi előírásainak megfelelő megoldással rukkoljon elő a csődközelbe jutott Alstom nehézipari csoport megmentése ügyében. Az azonban már most jól látszik, hogy nem egyszerűen egy tagország és az unió vitájáról van szó, hanem inkább arról, hogy egy tagország saját érdekei védelmében sorozatosan áthághatja-e az uniós szabályozást. Franciaországban mindenesetre a politikusok, szakszervezetek és a média egyaránt hevesen támadta tegnap Brüsszelt, miután a brüsszeli bizottság szerdán elutasította, hogy Párizs 31,5 százalékos állami tulajdonrészt szerezve segítse talpra állni az Alstomot. A franciák egyebek között azzal érvelnek, hogy Brüsszel a versenyjogot emlegetve épp egy céget, a Siemenst hozza szinte monopolhelyzetbe, ha hagyja csődbe jutni az Alstomot. Brüsszeli tisztségviselők értetlenül állnak a francia vádaskodás előtt, miután szerintük a bizottság csak a valamennyi tagországra egyaránt vonatkozó, a piaci versenyt védő szabályokat próbálja érvényesíteni. A szakértők szerint mindenesetre abban, hogy Franciaországnak ezúttal semmilyen engedményt nem sikerült kicsikarni Brüsszeltől, nagy szerepet játszott, hogy az ország élen jár az uniós szabályok semmibe vétele terén. A Bull számítógépgyártónak például 1994-ben 2,5 milliárd frankos tőkeinjekciót juttattak és ezt azóta sem fizette vissza, így Brüsszel az Európai Bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Franciaország nemcsak versenyjogi ügyekben jár a saját útján, Brüsszel szemében a legnagyobb szálka az, hogy Párizs semmit sem tesz a költségvetési hiány előírt szintre csökkentése érdekében. Maga Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy a francia munkások érdekeit védi, ahelyett, hogy külföldi bürokraták kedvében járna.

Új terv az Alstom megmentésére

A francia kormány átdolgozta a csődközelbe jutott Alstom nehézipari csoport megmentésére készített tervét, abban bízva, hogy az EU brüsszeli bizottsága így áldását adja az üzleti szférába történő beavatkozásra. Brüsszel elutasította a korábbi tervet, amelynek keretében az állam 3,4 milliárd eurós tőkeemelés révén 30 százalékos tulajdonrészt szerzett volna az Alstomban. A bizottsághoz eljuttatott új elképzelés ettől annyiban tér el, hogy a kormány újonnan kibocsátott részvények helyett átváltoztatható kötvényeket jegyezne, majd később ezeket részvényre átváltva jutna a kívánt tulajdoni hányadhoz. A megoldás révén az Alstom már most hozzájutna a számára létfontosságú forráshoz, az állam viszont még nem szerezne tulajdont, ehelyett a cég adósságállománya növekedne. Brüsszel szerint a terv engedélyezése attól függ, hogy milyen feltételekkel lehet átváltoztatni a kötvényeket részvénnyé. Ha Párizs beleegyezik abba, hogy a kötvényeket csak Brüsszel jóváhagyása esetén lehet részvényekre váltani, akkor valószínűleg engedélyezik a kötvénykibocsátást. Ez persze még mindig csak ideiglenes megoldás, amellyel a TGV szuperexpressz gyártójaként ismertté vált Alstom időt nyerhet. Párizs és Brüsszel között ezentúl arról folyik majd a vita, hogy az átváltás mennyire sérti a hatályos EU-szabályozást. Ha Brüsszel nem járul hozzá az átváltáshoz, akkor az Alstomnak törlesztenie kell adósságát, ami egyet jelent a biztos csőddel.

Kelet-Közép-Európa felé fordulhat az RWE

Az RWE tegnap megerősítette a korábbi híreket, hogy kivonul az amerikai áram- és gázkereskedésből. A második legnagyobb német közműcég közölte, hogy módosított stratégiája értelmében a jövőben az európai energiakereskedelemre kíván koncentrálni. Az RWE átszervezi ugyan a szénkereskedést, de a tengerentúlon is folytatja. A cég iparági megfigyelők szerint már régen megkezdte a felkészülést a kivonulásra az amerikai piacról, amit a mostani bejelentés szerint még az idei év folyamán le kíván zárni. A Magyarországon is számos érdekeltséggel rendelkező RWE-csoport kereskedelmi tevékenységét irányító RWE Trading azt is közölte, hogy a tevékenységét felfüggesztő amerikai leányvállalat valamennyi szerződéses kötelezettségének eleget tesz. Az RWE azért koncentrál az európai kereskedelemre, mert itt rendelkezik megfelelő eszközháttérrel, s a brit Innogy megvétele révén jelentősen megnövelt ügyfélbázisa miatt itt élvez versenyelőnyt. Szakértők szerint a döntésben nagy szerepe volt az amerikai energiakereskedésben az Enron-botrányt követő jelentős visszaesésnek, amely több nagy amerikai céget is a piacról történő kiszállásra késztetett. Az RWE lépése összhangban áll nemrég bejelentett költségcsökkentési programjával is. A társaság a közelmúlt akvizíciós láza után most azt tervezi, hogy eladósodottságát nagy mértékben csökkenti 2005-ig. Szakértők szerint a fókusz Európára helyezése a kelet felé fordulást jelentheti. Egy Reutersnak nyilatkozó szakértő szerint az unióhoz csatlakozó országokban történő befektetés sokkal nagyobb hozammal kecsegteti az RWE-t, mint az Enron utáni letargiából kiemelkedni nem tudó amerikai jelenlét.