Már csak három napja van francia kormánynak arra, hogy az Európai Unió versenyjogi előírásainak megfelelő megoldással rukkoljon elő a csődközelbe jutott Alstom nehézipari csoport megmentése ügyében. Az azonban már most jól látszik, hogy nem egyszerűen egy tagország és az unió vitájáról van szó, hanem inkább arról, hogy egy tagország saját érdekei védelmében sorozatosan áthághatja-e az uniós szabályozást. Franciaországban mindenesetre a politikusok, szakszervezetek és a média egyaránt hevesen támadta tegnap Brüsszelt, miután a brüsszeli bizottság szerdán elutasította, hogy Párizs 31,5 százalékos állami tulajdonrészt szerezve segítse talpra állni az Alstomot. A franciák egyebek között azzal érvelnek, hogy Brüsszel a versenyjogot emlegetve épp egy céget, a Siemenst hozza szinte monopolhelyzetbe, ha hagyja csődbe jutni az Alstomot. Brüsszeli tisztségviselők értetlenül állnak a francia vádaskodás előtt, miután szerintük a bizottság csak a valamennyi tagországra egyaránt vonatkozó, a piaci versenyt védő szabályokat próbálja érvényesíteni.
A szakértők szerint mindenesetre abban, hogy Franciaországnak ezúttal semmilyen engedményt nem sikerült kicsikarni Brüsszeltől, nagy szerepet játszott, hogy az ország élen jár az uniós szabályok semmibe vétele terén. A Bull számítógépgyártónak például 1994-ben 2,5 milliárd frankos tőkeinjekciót juttattak és ezt azóta sem fizette vissza, így Brüsszel az Európai Bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Franciaország nemcsak versenyjogi ügyekben jár a saját útján, Brüsszel szemében a legnagyobb szálka az, hogy Párizs semmit sem tesz a költségvetési hiány előírt szintre csökkentése érdekében. Maga Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy a francia munkások érdekeit védi, ahelyett, hogy külföldi bürokraták kedvében járna.
Ács Gábor