A megfelelő papír kiválasztása a sikeres részvénybefektetés kulcskérdése, nincs annál bosszantóbb, ha emelkedő piacon ülünk egy veszteséget okozó papírban. Az olyan hosszpiacon, mint a mostani, első ránézésre nem nagyon lehet mínuszba kerülni, de egy-egy rossz papírba mégis könnyen bele lehet tenyerelni. Ha a magas jutalékok miatt nem akarjuk pénzünket túl sok részvény között megosztani, ugyanakkor van elképzelésünk arról, hogy az aktuális helyzet éppen melyik iparág papírjainak kedvez, érdemes magukkal a szektorokkal kereskedni. Az egyes indexkövető vagy szektort lefedő tőzsdén jegyzett alapokkal (Exchange traded fund, ETF) ezt könnyedén és eredményesen tehetjük. Hogy lássuk, az egyes szektorok még hosszpiac idején is mennyire eltérő teljesítményt képesek nyújtani, érdemes szemügyre venni a legfrissebb adatokat. Míg az év eleje óta a legjobban teljesítő internetrészvények közel duplázták értéküket, addig a Dow Jones amerikai szektorindexei között négy is akad, amely mínuszban van. Az elmúlt három hónapot vizsgálva is jól látszik, hogy míg például a chipgyártókra téve 30 százalékkal gyarapodott pénzünk, a gyógyszeripart választók több mint 7 százalékot veszítettek. Minden szektor esetén megvannak azok a hírek, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják az érintett papírokra. Természetesen a legjelentősebb cégekkel kapcsolatos hír a kisebb társaságok árfolyamát is általában azonos irányba mozdítja, de igen nagy hatásuk van a szektorral kapcsolatos legfrissebb felméréseknek is.
A chipgyártásnál maradva, az Intellel kapcsolatos minden hír igen fontos, de a chipek havi rendelésállományának változása is el tudja vinni az árfolyamokat. A Wal-Martra vonatkozó legkisebb hírre ugyanígy bemozdul az egész kiskereskedelmi szektor, de figyelni kell a lakossági fogyasztással és fogyasztói bizalommal kapcsolatos makroadatokat, valamint az egyes láncok havi eladási híreit is. Az is régi megfigyelés, hogy a gazdasági ciklus különböző szakaszaiban más-más szektorok teljesítenek jól. Jelenleg például a piac a gazdasági növekedés felpörgésére számít, ez a technológián belül főleg a félvezetőiparnak kedvez, de mennek egyéb különböző ciklikus szektorok is, legfőképp az építőipar. Kedvezőtlen kilátások esetén aztán a ciklusfüggetlen szektorok ideje jön el, a tankönyvek szerint ilyenkor érdemes a gyógyszergyárak környékén és az élelmiszeriparban kutakodni. Most azonban még hossz van, nem véletlen, hogy e két utóbbi, defenzív szektor áll a hozamlista alján. Noha az elmúlt évben a szektortrendek többször is máshogy alakultak a józan ész alapján vártnál - elég például az aranybányák folyamatos és nagymértékű idei erősödésére gondolni -, a szektorindexek grafikonjaira pillantva a trendek elég egyértelműnek tűnnek. Az iparág egyes papírjai változatosan mozognak, hol az egyik, hol a másik a kedvenc, de ha valaki egyértelmű szektortrendet lát, érdemes azt megjátszani.
Az ETF-ek révén az egyes iparágak legfontosabb társaságában juthatunk részesedéshez egyetlen értékpapír megvételével. A ma legizgalmasabbnak tűnő félvezetőszektornál maradva, ennek vezető ETF-je, az SMH (Semiconductor HOLDRS) átlagosan 6-7 millió darabos forgalmat produkál, portfóliójában pedig 21 százalékos súllyal találjuk meg az Intelt, 16 százalékban az Applied Materialst és 14 százalékban a Texas Instrumentst. Az SMH a 17 tagú HOLDRS család tagja, kistestvérei közül még nyolcnak éri el átlagos napi forgalma a 100 ezer darabot. Érdekesség, hogy az ETF-ek hazája nem a New York-i értéktőzsde, nem is a Nasdaq, hanem az American Stock Exchange-en (AMEX) forognak.
A Standard & Poor's a SPDRS családdal van jelen az ETF-ek piacán, szektoralapjai közül a legnagyobb forgalmat az XLF pénzügyi és az XLK technológiai alapok jegyeivel bonyolítják. Érdemes még megemlíteni az iShares családot, mely 78 tagból áll, forgalmuk azonban meglehetősen kicsi. Akad köztük a szektorok mellett földrajzilag, illetve méret szerint befektető is.
A szektorbefektetés nagy előnye, hogy mivel az amerikai piacokon a rövidre eladás ugyanolyan egyszerű, mint a vétel, kitűnő összetett ügyleteket lehet kötni felül-, illetve alulteljesítésre. Ha például meg vagyunk róla győződve, hogy a szoftvercégek jobb teljesítményt nyújtanak majd, mint a közművállalatok, az SHW index vételével és az UTH eladásával játszhatjuk meg elképzelésünket. A felülteljesítési játék persze az egész piaccal szemben is működik, ehhez pedig ott vannak a legismertebb index ETF-ek, a Nasdaq 100-at leképező QQQ vagy az S&P 500-at utánzó S&P 500 SPDR, azaz az SPY. Ha tehát valamely ismert index felülteljesítését várjuk egy szektortól, annak ETF-jét kell venni, az indexét pedig eladni.
Természetesen egyedi részvényeket is könnyedén bevonhatunk a játékba, például ha úgy gondoljuk, hogy a chipgyártóknak összességében jól megy, de az Applied Materials kilóg a sorból, akkor az SMH-t véve és az Appliedet azonos árfolyamértékben shortolva alakíthatjuk ki a pozíciót. A lehetőségek száma szinte végtelen, érdemes azonban - nem biztatás jelleggel - megemlíteni sok amerikai spekuláns kedvenc vadászterületét, a biotech cégeket. Ezek árfolyama általában akkor mozdul el jelentősen, ha egy-egy kísérleti gyógyszerről kiderül, hogy hatásos, vagy éppen ellenkezőleg, kár volt költeni rá a pénzt. Emiatt sokan tesznek a pozitív tesztek reményében két-három papírra, közben eladva az egész szektort a BBH ETF révén. Mások ezzel ellentétben abból indulnak ki, hogy az elbukó szerek aránya jóval magasabb a sikereseknél, s megshortolják a nagy reményekkel, de egyre kevesebb készpénzzel rendelkező kis biotech cégeket, s megveszik a BBH-t. Elég néhány havonta egyetlen befuccsolt cég, és jelentős nyereséget hozhat az ilyen pozíció. Persze a kockázat nem kicsi, ha mégis összejön egy szer vagy megveszi a céget egy nagyobb rivális, tekintélyes veszteség is keletkezhet.
Ács Gábor