Keresés

Menekülnek a bankárok

Menekülnek a külföldi bankárok a Cityből az adók elől.

Csúszik az akcióterv

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) meghatározta a magyar gazdaság fejlődése szempontjából stratégiai jelentőségű tudásalapú, magas hozzáadott értékű ágazatokat - köztük említve a gyógyszeripart. A kormány ennek alapján készítette el a gyógyszeripari és biotechnológiai akciótervet a 2009-2013 közötti időszakra. Tavaly ősz óta tart a közös alapokon nyugvó akcióterv kialakítását célzó együttműködés a gyógyszerpiac szereplői és a szaktárca között. A széles alapokon nyugvó együttműködésnek köszönhetően a stratégiai kérdésekben közel kerültek egymáshoz az álláspontok - mondták az Egis gyógyszergyárnál. A tervek szerint a gyógyszeripari akcióterv intézkedései a harmadik negyedévtől, vagyis júliustól indultak (volna) el, a Richternél azonban megtudtuk: még folynak az egyeztetések, konkrét fejlesztési területet még nem jelöltek ki. A gazdasági tárcánál kijelentették, a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása már az akcióterv keretében valósult meg. Ezt a lépést a gyógyszergyártók is pozitív és előremutató intézkedésnek tartják. Az utóbbi években - elsősorban a szabályozás miatt - csorbult versenyképesség erősödését segíti, hogy a 2009. évi k+f ráfordítások alapján az ágazatot sújtó különadók 20 százalékát az állam a jövő év közepén visszatéríti a gyógyszergyártó vállalatoknak. A 2010-es üzleti évben pedig az ágazati különadó egésze visszatéríthetővé válik mindazok számára, akik a termékeikre jutó gyógyszerár-támogatás 20 százalékánál többet költenek kutatás-fejlesztésre. A stratégia kiemelt figyelmet fordít a közép-magyarországi régió fejlesztésére, tekintettel arra, hogy az iparág - beleértve a biotechnológiát is - területileg ebbe a régióba koncentrálódik. A sanofi-aventis véleménye szerint közös projektek megfelelő finanszírozására lenne szükség ahhoz, hogy a kutatóhelyek fejlődjenek, ezeket pályázati úton lehetne támogatni. Ennek a keretei már kialakulóban vannak, de a jelenlegi feltétel- és értékelési rendszer nem kedvez a gyógyszer kutatás-fejlesztési projekteknek. A másik kitörési pont a pólusprogram lenne, amely jelenlegi formájában inkább ingatlanfejlesztési, mint k+f projekt. A gyógyszergyártó cégnél úgy vélik, ha valóban az élettudományok területén szeretnénk haladást elérni, akkor ágazatspecifikusan kellene a pályázatokat kiírnunk, mert a gyógyszeripar nagy átfutási és 15-20 év megtérülési idővel dolgozik. A terület másik jellemző sajátossága, hogy a projektek 99 százalékban nem térülnek meg, hiszen a fejlesztés alatt kiesnek a folyamatból. Talán érdemes lenne követni bizonyos országok (például Franciaország) sikeres pólusstratégiáit. A hazai és külföldi kutatók számára vonzó körülményeket a kutatóhelyek kapacitásbővítésével és továbbfejlesztésével teremtene az akcióterv. A sanofi-aventisnél úgy látják, hogy a szakemberek hazavonzásához érdekes, izgalmas kutatási projekteket kell találni és megfelelő fizetést biztosítani számukra.

Hernádi a benzinárról, a Molról és Csányiról

A Mol továbbadja a júliusi áfa- és jövedékiadó-emelést, ám várhatóan ez sem fogja visszavetni a lakossági fogyasztást. A cég elnök-vezérigazgatója szerint a befektetők helyeslik a cég sajátrészvény-vásárlásait.

Gyurcsány: a várakozásoknál is mélyebb lehet a válság

Akár 3,5 százalékkal is csökkenhet a hazai GDP, ha megmarad a háztartások erős megtakarítási kedve. Az áht-hiány 2,7-2,9 százalék között maradhat, az eurócéldátumot idén ősszel tűzhetik ki - közölte a miniszterelnök.

Csökkentené az szja-t a Reformszövetség

Ezer-kétezer milliárd forintos adó- és járulékcsökkentési, 2011-ig tartó programot javasol a Reformszövetség a kormánynak, az ehhez szükséges kiadáscsökkentési lépésekről viszont nem szól. Mindez idén 342 milliárdos kiesést jelentene a büdzsének.

Ismét háromkulcsos lehet az áfarendszer

Frakciótagokkal folytatott beszélgetések alapján bírja az MSZP támogatását a minap megszellőztetett adócsomag, bár hivatalosan még nem folytak egyeztetések annak tartalmáról - mondta a szocialista párt egyik parlamenti képviselője a Napi-nak.

A legeslegújabb adócsomag

Szkeptikusan legyintünk a legújabb, a parlament február 16-i ülésén bejelenteni tervezett, de már kiszivárgott adócsomag részleteit hallva, az éves rendes adóreform-kísérleteken edzett fül már meg se hallja azt. "Hátha most mégis..." - bizakodhattunk mégis a jó másfél hete a kormányfő által ezermilliárd forintos hívószóval beharangozott tervek hallatán. A sokak számára már felfoghatatlan szám bejelentését követően a számmisztika nem ért véget, a kiszivárgott részleteket böngészve széles mosollyal fedezhetjük fel a régió népszerű népmesei elemét, a 19 százalékos adókulcsot. De ne legyünk igazságtalanok! Rendkívüli helyzetben rendkívüli dolgokat vártunk, és az első hírek biztatóak voltak. Egész röviden: az élőmunka terhelésének csökkentése, az adókedvezmények körének szűkítése, a különadók eltörlése, egyes szociális juttatások megadóztatása, a vagyonadóztatás bevezetése, a fogyasztást terhelő adók emelése. Sokak által sokszor hangoztatott elképzelések, az irány nem rossz! Amit tíz napja hiányolhattunk, megint csak röviden: nincs szándék a versenytorzító átalányadók megszüntetésére, a szintén versenytorzító iparűzési adó eltörlésére, a minimálbér adókötelessé tételére. Nézzük, hol állunk ma, immár a részletek ismeretében. Az élőmunka terhelése járulékoldalon akkor válik majd számottevővé, ha az jövedelemkorlát nélkül lesz érvényes, vagyis 2010-től. A 2009. júliustól tervezett, a minimálbér kétszereséig igénybe vehető kedvezmény aligha fog fehéríteni a szürkegazdaságon, a gond eddig sem a legalacsonyabb jövedelműekkel, hanem a pusztán ennyit bevallókkal volt. Szja-oldalon a legjelentősebb változás a felső, 38 százalékra emelkedő kulcs jövedelemküszöbének 3 millió forintra való emelése, ezen határ alatt 19 százalékkal adózunk majd, és egységesen ez lesz az adóterhe a tőkejövedelmek többségének. A 19 százalékra növekvő társasági adó gyakorlatilag elnyeli a különadó megszüntetéséből származó előnyöket. Vagyonadó tekintetében pedig a kormány lemondott az értékarányos adóztatás bevezetéséről. A kép így már rosszabb, mint egy hete volt, a trend nem jó. Ma egy jó irányú, de mértékében szerény, így bármiféle sokkszerű, jelentős gazdasági hatásra alkalmatlan csomag körvonalazódik. A nagy kérdés persze az, hogy hogyan állunk majd a történet végén, mi valósul meg a tervekből. Félő, hogy különböző lobbiérdekek, politikai alkuk hatására az összkép tovább fog romlani, a sokak által áhított "big bang" ezúttal is elmarad. Ne legyen igazam!

A legeslegújabb adócsomag

Szkeptikusan legyintünk a legújabb, a parlament február 16-i ülésén bejelenteni tervezett, de már kiszivárgott adócsomag részleteit hallva, az éves rendes adóreform-kísérleteken edzett fül már meg se hallja azt. "Hátha most mégis..." - bizakodhattunk mégis a jó másfél hete a kormányfő által ezermilliárd forintos hívószóval beharangozott tervek hallatán. A sokak számára már felfoghatatlan szám bejelentését követően a számmisztika nem ért véget, a kiszivárgott részleteket böngészve széles mosollyal fedezhetjük fel a régió népszerű népmesei elemét, a 19 százalékos adókulcsot.

A szocialisták támogatják az adócsomagot

Frakciótagokkal folytatott beszélgetések alapján bírja az MSZP támogatását a minap megszellőztetett adócsomag, bár hivatalosan még nem folytak egyeztetések annak tartalmáról - mondta lapunknak a szocialista párt egyik parlamenti képviselője. A főbb irányokkal - munkát terhelő elvonások csökkentése, különadók megszüntetése, fogyasztási és vagyoni típusú adók emelése - egyetértenek. Kívánatos iránynak tartja forrásunk, hogy markánsabban jelenhet meg az adórendszerben az egykulcsosság: a tervek szerint az szja alsó kulcsa, illetve a társasági adó is 19 százalék lenne. A jövedelemadó alsó sávja ugyanis eközben olyan szélesre nyílhat, hogy az adózók jelentős részének csak a 19 százalék szerint kell majd adóznia. Kilóg a sorból az áfa, ahol a mostani 20 helyett 2-3 százalékponttal magasabb kulccsal számol a kormány. Elméletileg ez is támogatható az MSZP-frakció részéről, ám arról még várhatók viták a parlamenti pártok részéről, hogy minden termék és szolgáltatás adóterhe növekedjen-e, vagy a mostani 5 százalék mellé belépjen egy második, 15 százaléknál alacsonyabb kedvezményes kulcs az áfarendszerbe. Az alapvető élelmiszereket például sokan sorolnák ebbe a körbe. További kérdéseket vetnek még föl az szja-ban és a társasági adóban megszüntetni tervezett kedvezmények, ezekről konkrétumokat még nem tudni. Az ingatlanadónál az okoz bizonytalanságot, hogy központi vagy helyi adóként kezelik-e, illetve a luxusadó példája emlékeztet arra, hogy nehéz megfelelő besorolási standardokat alkalmazni ennél az adónemnél. Adószakértők leginkább az iparűzési adót hiányolják a csomagból. Forrásunk szerint ennek megváltoztatása jelenleg megoldhatatlan problémát jelentene az államháztartásban, ezért bár voltak korábban elképzelések az adómérték tervszerű, ütemes csökkentésére, ezeket egy időre elfelejtették. A szocialisták szerint a legfontosabb cél, hogy a költségvetési egyensúlyt ne érintsék a változások. Elképzelhetőnek tartják, hogy a parlamenti tárgyalás végén a most nullszaldósra tervezett adócsomag végül néhány tíz milliárddal kisebb bevételt hoz a tervezettnél, ennek kivédésére szívesen látnának egy ekkora nagyságrendű kiegyenlítő kasszát, akár a tartalékok terhére, akár zárolások útján bebiztosítva a büdzsé mérlegét.