A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) meghatározta a magyar gazdaság fejlődése szempontjából stratégiai jelentőségű tudásalapú, magas hozzáadott értékű ágazatokat - köztük említve a gyógyszeripart. A kormány ennek alapján készítette el a gyógyszeripari és biotechnológiai akciótervet a 2009-2013 közötti időszakra. Tavaly ősz óta tart a közös alapokon nyugvó akcióterv kialakítását célzó együttműködés a gyógyszerpiac szereplői és a szaktárca között. A széles alapokon nyugvó együttműködésnek köszönhetően a stratégiai kérdésekben közel kerültek egymáshoz az álláspontok - mondták az Egis gyógyszergyárnál. A tervek szerint a gyógyszeripari akcióterv intézkedései a harmadik negyedévtől, vagyis júliustól indultak (volna) el, a Richternél azonban megtudtuk: még folynak az egyeztetések, konkrét fejlesztési területet még nem jelöltek ki. A gazdasági tárcánál kijelentették, a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása már az akcióterv keretében valósult meg. Ezt a lépést a gyógyszergyártók is pozitív és előremutató intézkedésnek tartják. Az utóbbi években - elsősorban a szabályozás miatt - csorbult versenyképesség erősödését segíti, hogy a 2009. évi k+f ráfordítások alapján az ágazatot sújtó különadók 20 százalékát az állam a jövő év közepén visszatéríti a gyógyszergyártó vállalatoknak. A 2010-es üzleti évben pedig az ágazati különadó egésze visszatéríthetővé válik mindazok számára, akik a termékeikre jutó gyógyszerár-támogatás 20 százalékánál többet költenek kutatás-fejlesztésre.
A stratégia kiemelt figyelmet fordít a közép-magyarországi régió fejlesztésére, tekintettel arra, hogy az iparág - beleértve a biotechnológiát is - területileg ebbe a régióba koncentrálódik. A sanofi-aventis véleménye szerint közös projektek megfelelő finanszírozására lenne szükség ahhoz, hogy a kutatóhelyek fejlődjenek, ezeket pályázati úton lehetne támogatni. Ennek a keretei már kialakulóban vannak, de a jelenlegi feltétel- és értékelési rendszer nem kedvez a gyógyszer kutatás-fejlesztési projekteknek. A másik kitörési pont a pólusprogram lenne, amely jelenlegi formájában inkább ingatlanfejlesztési, mint k+f projekt. A gyógyszergyártó cégnél úgy vélik, ha valóban az élettudományok területén szeretnénk haladást elérni, akkor ágazatspecifikusan kellene a pályázatokat kiírnunk, mert a gyógyszeripar nagy átfutási és 15-20 év megtérülési idővel dolgozik. A terület másik jellemző sajátossága, hogy a projektek 99 százalékban nem térülnek meg, hiszen a fejlesztés alatt kiesnek a folyamatból. Talán érdemes lenne követni bizonyos országok (például Franciaország) sikeres pólusstratégiáit. A hazai és külföldi kutatók számára vonzó körülményeket a kutatóhelyek kapacitásbővítésével és továbbfejlesztésével teremtene az akcióterv. A sanofi-aventisnél úgy látják, hogy a szakemberek hazavonzásához érdekes, izgalmas kutatási projekteket kell találni és megfelelő fizetést biztosítani számukra.
Molnár Annamária