Az ír történelem legkeményebb költségvetése készül
Hatmilliárd eurót tervez lefaragni államháztartási hiányából jövőre Írország - jelentette be Brian Lenihan ír pénzügyminiszter csütörtökön. Az ír történelem legkeményebb költségvetésében 4,5 milliárd eurót kiadáscsökkentés révén, 1,5 milliárd eurót különadók kivetésével készülnek előteremteni.
Figyelem! Változik a Telekom-osztalék
Nem menekül meg a változástól a Magyar Telekom osztalékpolitikája sem a különadók hatására - mondta Christopher Mattheisen elnök vezérigazgató a Bloomberg szerint.
Összecsapás minimálbér-ügyben - bukhat a kormány elképzelése
Az Autonóm Szakszervezetek nem fogadják el a kormány minimálbér-emelési javaslatát.
A reformokat kérik számon Magyarországtól
A külföldi befektetőknek a magyar költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatósága miatt kell aggódniuk - vélik a vezető hírügynökségek által megkérdezett elemzők -, mivel a kormány jelzéseiből egyelőre nem olvasható ki, hogy strukturális reformokra készülne. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint az a legnagyobb probléma, hogy a négy szektorra kivetett különadók a kormány közlése szerint átmenetiek, így nem pótolhatják az szja-csökkentés miatt 2013-ra a költségvetésből kieső, a bruttó hazai termék 2,5 százalékának megfelelő 700 milliárd forintot. Az UniCredit bécsi elemzője főleg hosszú távon tartja rossznak a magyar költségvetési pályát, a UBS Bloombergnek nyilatkozó londoni szakértői pedig a hitelminősítők várhatóan nem kedvező reakcióját, valamint a kormány kapkodását, az ebből fakadó kiszámíthatatlanságot tették hozzá a diagnózishoz (utóbbira a magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztését hozták fel példaként).
Az új adórendszer segíti a növekedést
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) örömmel fogadta a kormány növekedéspárti hozzáállását - mondta Kovács Árpád, az MKT elnöke, az Állami Számvevőszék korábbi vezetője az IBM-mel közösen szervezett előadás-sorozatot bemutató sajtóeseményen. A különadók nem a valóságtól elrugaszkodott terhek, Európában korántsem ismeretlen ez a fogalom. Ezek helyes intézkedések, az államháztartás jelenlegi állapotának ismeretében - tette hozzá. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban Kovács Árpád szerint tény, hogy nem működtek jól ezek a kasszák az elmúlt években. Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország megbízott vezérigazgatója szerint is segítik az új adószabályok a versenyképességet, és az IBM üdvözli a munkát sújtó terhek csökkentését. A válságadókkal kapcsolatban Pongrácz szerint a költségvetési egyensúly tartása jelenleg fontosabb, mint az adók kiszámíthatatlansága. Az IBM nem tartozik a különadó fizetésére kötelezett vállalkozások körébe.
Kockázatot rejthet a kormányzati stílus
A jelenlegi kalkulációk szerint a következő években kinőhető a költségvetési hiány, ám a mozgástér változása alapvetően a külső tényezőktől függ. Emellett a kormányzati stílus is kockázati tényezőt jelent - vélekedtek elemzők a Napi Gazdaságnak.
Nem biztos, hogy kisebb lesz a magyar adóteher
Bár talált néhány pozitív elemet az Orbán-kormány törekvéseiben a Nemzetközi Valutaalap (IMF, ám szerintük nem egyértelmű, hogy a kormány adócsökkentési tervei valóban a közterhek csökkenését jelentik-e - mondta a HVG-nek adott interjújában Christoph B. Rosenberg, az IMF magyarországi missziójának vezetője. A szervezet korábbi kelet-európai régiós irodavezetője szerint a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos intézkedés idővel kikezdheti az államháztartás pénzügyi fenntarthatóságát.
Jöhet a céges konszolidáció?
A költségvetés bevételi oldalát érintő intézkedések (elsősorban a vállalati különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszavétele az államháztartásba) Jobbágy Sándor, a CIB Bank senior elemzője szerint jelentős mozgásteret nyitott. Ez a 2010-es és 2011-es hiánycél teljesítéséhez úgy nyújt fedezetet, hogy a hiánycsökkentést az szja- és társaságiadó-csökkentések miatti bevételkiesés sem fenyegeti, sőt mindez jelentősebb kiadáscsökkentés, illetve szerkezeti átalakítás nélkül valósítható meg. Ez ugyan megerősíti a 2010- és 2011-es hiánycélokba vetett bizalmat, hosszabb távra nézve azonban megkérdőjeleződik a hiánycsökkentés fenntarthatósága - még a várható nagyobb ütemű gazdasági növekedést figyelembe véve is. Mint hozzátette: bár a jelzett intézkedések alapján a kiadáscsökkentés (így a közszféra működési költségeinek csökkentése) relatíve visszafogott lehet, egyelőre mégsem lehet teljes képet alkotni a kiadási oldalról, tekintettel több nagyobb tétel bizonytalanságára. Ilyenek például a BKV várható konszolidációjában való állami részvétel nagysága, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság mérete, illetve a Mol jelenleg orosz kézben lévő részvénypakettjének esetleges megvásárlása.
Kockázatot rejthet a kormányzati stílus
A Raiffeisen számításai szerint a kormány következő három évre számolt költségvetési mozgástere 300 milliárd forint lehet - tudtuk meg Kovács Mátyástól, a bank makroelemzőjétől. A mérleg egyik oldalán a bevételcsökkenésből adódó tételek, illetve a hiánycsökkentés költségei állnak 1600 milliárd forinttal, a másikon pedig a különadókból, a magán-nyugdíjpénztári átutalások zárolásából adódó többletbevételek, illetve a költségvetési szféra megtakarításai szerepelnek. A mozgástér változása alapvetően a külső konjunktúrától függ, attól, hogy a viszonylag optimista kormányzati tervezéshez képest hogyan alakul a következő években a gazdasági növekedés. A következő időszakban - a különadók kifutásával - a költségvetés fenntarthatósága akkor valósulhat meg, ha az ország gazdasági növekedéssel ki tudja nőni a hiányproblémákat - hangsúlyozta Kovács. A mozgásteret jelentő esetleges többlet azonban könnyen elkölthető: akár az állami vállalatok adósságkonszolidációjára, akár a kórházakra, akár a nemzeti eszközkezelőre - tette hozzá.
Törölné a népszavazás lehetőségét a Fidesz magánnyugdíjpénztár-ügyben
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A jövőben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban sem lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni, ha az Országgyűlés elfogadja a kezdeményezést.
