Keresés

Bizonytalanság övezi a kamatpályát

Enyhén romlottak az inflációs kilátások és egyre több bizonytalanság övezi a monetáris politika jövőjét, de ezek ellenére továbbra is az alapkamat tartását várják kivétel nélkül a lapunk által megkérdezett elemzők a monetáris tanács (MT) jövő hétfői ülésétől. A 2011-es infláció alakulásának szempontjából rossz hír az élénkülő kereslet gerjesztette infláció és a különadók is fokozzák az árnyomást, de ez a kamatemelésre gyenge érv - véli Samu János, a Concorde elemzője. A forint árfolyama semmi okot nem szolgáltat erre, és Simor András jegybankelnök is kifejtette a legutóbbi kamatdöntő ülésen, hogy a béradatok kedvezően alakulnak - inflációs szempontból. Az irányadó ráta enyhítése ellen is fel lehet sorakoztatni viszont számos érvet - fogalmazott Samu. Kedden ugyan Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság adókonferenciáján utalást tett arra, hogy februárban a kormány előhozakodik a strukturális reformokra vonatkozó tervekkel, ám ezekről egyelőre semmit sem lehet tudni - márpedig ezek nélkül szóba sem kerülhet az enyhítés. Ezenfelül, az európai adósságválság újabb, Írországot érintő felvonása sem kedvez a lazításnak. Nemzetközi berkekben pedig fokozott bizonytalanságot okoz az, hogy március 1-jével lejár a monetáris tanács négy tagjának mandátuma - fogalmazott a szakértő. Ráadásul a tanács megosztottságára utal, hogy az októberi ülésen három javaslat is volt - mindezek alapján jelenleg nehéz előrejelzést adni a kamatpálya alakulására.

Egyre nagyobb a magyar államháztartás hiánya

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - október havi hiánya 43,6 milliárd forint volt - derül ki a nemzetgazdasági tárca végleges adatiból. Így az első tízhavi hiány 1132,7 milliárd forint, ami az éves cél 131 százaléka.

A különadók miatt kevésbé nő a foglalkoztatottság is

A szektorális különadók miatt a vártnál lassabban nőnek a beruházások, ezért a kormány által számított 400 ezerrel szemben a jegybank elemzése szerint csak 100 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma 2014-ig - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Napi Gazdaság által kedden rendezett budapesti adókonferenciáján.

Kilencven milliárd eurós lehet az ír csomag

Az ír kormány szerdán ismerteti a már korábban bejelentett 15 milliárd eurós megtakarítási tervének részleteit azt követően, hogy a hétvégén bizonyossá vált: az ország pénzügyi segítségért folyamodik az Európai Unióhoz (EU-hoz) és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF-hez). A mentőcsomag "mérete" még a tárgyalásoktól függ, uniós diplomaták akár 90 milliárd euróig terjedő összeggel számolnak.

Kezdhetik a takarékoskodást az írek

Az ír kormány szerdán ismerteti már korábban bejelentett 15 milliárd eurós megtakarítási tervének részleteit azt követően, hogy a hétvégén bizonyossá vált, az ország pénzügyi segítségért folyamodik az EU-hoz és az IMF-hez.

Minimálbér 2011: elhúzódhat a harc

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mintha egyre távolodna a megállapodás, az álláspontok között nőtt a különbség. Határozottan úgy tűnik viszont, hogy a kabinet szívesen osztaná meg a felelősséget az esetlegesen romló munkavállalói jövedelmek miatt, ezért érdekelt az OÉT-megállapodásban. A munkaadói és a munkavállalói oldal sem szeretné persze hagyni, hogy végül megegyezés hiányában a kormány határozza meg a jövő évi minimálbér, illetve garantált bérminimum értéket. A munkavállalói oldal abban egységes, hogy a családi adókedvezményt nem veszi figyelembe a tárgyalásokon.

OÉT: egyre távolabb a megállapodástól

Ugyan Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára meglehetősen optimistán úgy nyilatkozott a pénteki MSZOSZ-kongresszuson, hogy jól haladnak a minimálbérrel kapcsolatos informális tárgyalások a szociális partnerek között, és reméli, hogy a pénteki plenáris ülésen már megállapodás is születhet, az általunk megkérdezett szakszervezeti vezetők szerint inkább távolodtak a felek álláspontjai. Az adótörvények elfogadása - vagyis az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése és a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése - miatt jelenleg rosszabbak a tárgyalási feltételek, mint amikor végre megkezdtük a tárgyalásokat - mondta a Napi Gazdaságnak Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke. Érdekes fejlemény szerinte, hogy szinte minden új különadónemnél, illetve a gázáremelésnél képes volt a kormány sávos rendszerben gondolkodni, az egyetlen szja-rendszert kivéve, amivel egyértelműen nem a legrászorultabbaknak, hanem a jól keresőknek kedvezett. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány nem veszi figyelembe a különadók inflációs hatását, ami szakértői számítások szerint legalább 0,3-0,4 százalékkal emeli majd a jövő évre jelzett 3,5 százalékos szintet, és várhatóan negatív hatással lesz a munkanélküliségre is, mivel egyes szektorokban már most elbocsátásokkal reagáltak költségeik növekedésére a munkaadók. Borsik szerint a kormány nem tudja majd megakadályozni azt sem, hogy a cégek áthárítsák a különadókat. Ő is és az MSZOSZ is úgy gondolja, 10 százalék körüli bruttó béremelés tüntethetné el a munkavállalói veszteségeket. Mindezzel lényegében a kormány rontotta a pozíciókat, és ezt elismerve pénteken már az államtitkár is csak a keresetek nominálszinten tartását ígérte 2011-re, holott a korábbi kormányzati nyilatkozatok még a reálkeresetek szinten tartását ígérték.

"Tárgyalunk a gázüzletágról a horvát kormánnyal"

A Mol minden elemzőt meglepő működési eredménye még akkor is elégedettségre adhat okot a vállalat első számú vezetőjének, ha a régi és új adók következtében 11 százalékkal csökkent a nettó eredmény. A Molt csak a harmadik negyedévben mintegy 55 milliárd forint nem várt költségvetési befizetés terhelte. Hernádi Zsolttal folytatott beszélgetésünkből kiderül, hogy a cég elnöke sokaknál árnyaltabban látja az új adókivetéseket.

Hernádi: Még tárgyal a Mol a horvát gázüzletről

December elsejéig kellene megállapodni a horvát kormánnyal az INA gázüzletágának átadásáról, legalábbis ezt a határidőt tartalmazza a Mol és a horvát kormány által korában aláírt és egyszer már meghosszabbított szerződés- mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnöke a Napi Gazdaságnak adott, pénteki számban megjelenő interjújában.