A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) teljes mértékben támogatja a magyar kormány azon törekvését, hogy az idén a GDP 3,8 százaléka és jövőre 3 százaléka alatt tartsa az áht-hiányt. Az októberben bevezetett különadók azonban jelenlegi formájukban nem felelnek meg a szerkezeti konszolidáció igényének, ezért megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon elérik-e a kívánt hatást - állapította meg a szervezet elnöksége. Állásfoglalásuk szerint a kiadási oldalon végrehajtott szerkezeti reform nélkül nem jelentenek fenntartható megoldást. A DUIHK számára ezért kétségesnek tűnik, hogy az adók a most elfogadott szabályozásnak megfelelően valóban az egyenlő teherviselést szolgálják-e és valóban csak határozott időre szólnak-e - az időbeli kiterjesztésre utaló jeleket már a jövő évi költségvetési tervezet is tartalmaz. A különadók kivetése azonban két másik okból is alááshatja az üzleti szférának a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába és a jogbiztonságba vetett bizalmát: az érintettekkel való előzetes egyeztetés teljes hiánya, valamint a de facto visszamenőleges hatály.
Mindez viszont nem járul hozzá a beruházni szándékozó vállalkozások bizalmának erősítéséhez - akár belföldi, akár külföldi vállalkozóról legyen szó. A DUIHK szerint a német tulajdonú vállalatok is készek arra, hogy kivegyék a részüket a magyar gazdaság fellendítésének költségeiből. Ehhez pedig szükséges, hogy a politikai döntéshozók világossá tegyék, hogy a jövőben is számítanak a külföldi cégekre és működésükhöz egyenlő, transzparens és az európai normáknak megfelelő működési feltételeket biztosítanak. Ehhez a protekcionizmus és egyes tulajdonosi formák diszkriminációjának mellőzése éppúgy hozzátartozik, mint a jogbiztonság és a tulajdonjogok tiszteletben tartása. Emellett biztosítani kell, hogy a különterhek szigorúan korlátozott ideig maradjanak csak érvényben - véli a kamara.
