MNB: Elszaladhatnak a várakozások
MNB: Elszaladhatnak a várakozások
Tartósan magas maradhat az infláció
Az MNB szerint erősödik az inflációs nyomás, aminek oka a nyers élelmiszerek árának drasztikus emelékedése, és ezt egyre kevésbé tudja visszafogni az élénkülő belföldi kereslet - áll a jegybank negyedéves inflációs jelentésében. Ezért a magas infláció miatt jelentősen megnőtt a kockázata annak, hogy kamatemelés nélkül - részben ezért is szigorított az MNB hétfőn - ez a rövid távú emelkedés tartósan magas inflációt okoz.
Karvalits: az infláció miatt kellett lépnie az MNB-nek
Nem mérlegelte a monetáris tanács a jegybank működését újraírni szándékozó kormányzati terveket, kizárólag az inflációs cél teljesítése lebegett a tagok szeme előtt – mondta a Népszabadságnak adott interjújában a hétfői kamatemelésről Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke.
A bankadó a növekedést is nehezíti
A magyarországi bankrendszerre kivetett különadók a gazdasági kilábalást kockáztatják - írta a Financial Times (FT). A lap közép- és kelet-európai befektetési mellékletének a térségi bankrendszerekről szóló írása szerint az országcsoport bankjai "általában sokkal jobb állapotban" vészelték át a globális válságot, mint ahogy azt borúlátó elemzők jósolták, ám most már inkább a politikusok gyakorolnak rájuk nyomást, semmint az üzleti folyamatok. Különösen a magyar bankokat bénítja erős ellenszél, tekintettel a szektorra kirótt 200 milliárd forintos adóra, amelynek célja az idei és a jövő évi áht-hiánycélok teljesítésének elősegítése - írta az MTI-Eco. Az FT szerint az adó miatt várhatóan több magyar bank is veszteséges lesz az idén, és elemzők szerint ez eltántoríthatja a külföldi anyabankokat a beruházásoktól a helyi leányokban. Ráadásul a magyar bankadó modellként szolgálhat a térség más országai számára is - írta a brit lap. Az Economist Intelligence Unit (EIU) londoni gazdaságelemző intézet szakértője, Matteo Napolitano szerint Magyarország "félúton" van: egyes kedvező tulajdonságaiban osztozik a többi visegrádi országgal, a negatív oldalt ugyanakkor az áht-hiány jelenti, és "minden, ami az eltúlzott devizahitelezéssel kapcsolatban van" - mondta a FT-nek.
Magyarország a közép-európai mag és a Balkán közé került (FT)
A magyar bankrendszerre kivetett különadók a magyar gazdasági kilábalás hátráltatásának kockázatával járnak - írta kedden a Financial Times.
Brüsszel pesszimistább a kormánynál
Hétfőn kiadott őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság (EB) figyelmeztet: a magyar szektoradók és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika veszélyeztetik az ország növekedési pályáját. Az EB szerint Magyarország az idén 1,1, jövőre 2,8, 2012-ben pedig 3,2 százalékos növekedésre számíthat - ezek a számok némileg borúlátóbbak az Orbán-kormány várakozásainál. Ennél is szigorúbban ítéli meg az előrejelzés a kabinet költségvetési hiánnyal kapcsolatos terveit: az év végén 3,1 százalékra várt hiány jövőre 5,9 százalékra, majd két év múlva 6,7 százalékra hízna. A munkanélküliség várhatóan az idén és jövőre is 11 százalékon marad, és csak ezt követően kezd csökkenni; ugyan a Magyarországra irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene nőni fog az EB jövendölése szerint, ám a kormány egyes intézkedései visszafogják a vállalatok beruházási kedvét. A jelentés szerint a pénzügyi szektort sújtó különadó miatt minden bizonnyal csökken majd a hitelkihelyezés - ami mind a fogyasztást, mind a beruházásokat negatívan érinti majd -, a többi válságadó körüli bizonytalanság pedig a kiszámíthatatlanság érzetét kelti a befektetőkben és az üzleti élet szereplőiben. A szektoradók fogyasztókra való áthárítása az adóztatott cégek különleges helyzete miatt ráadásul az inflációt is növelheti. A költségvetési hiány pedig azért száll el Brüsszel szerint, mert az szja csökkentését, valamint az ágazati különadók fokozatos kivonását csupán részben tudja pótolni az élénkülő gazdasági növekedés. Az adócsökkentés gazdaságélénkítő hatását pedig mérsékli, hogy annak előnyeit elsősorban a gazdagabb családok élvezhetik, akik a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos bizonytalanságok miatt is nagyobb arányban teszik félre a többletpénzt. Az előrejelzés felhívja a figyelmet, hogy az adófizetők 40 százalékának - mivel nem keresnek eleget vagy gyermektelenek - nem csökkennek az adóterhei a jövőben.
MNB: nem kizárt további kamatemelés
A kockázati felárak és az inflációs kilátások emelkedése miatt szigorított az MNB.
Magyarország halogatja az elkerülhetetlent
Orbán Viktor áprilisi kitörő győzelméhez az is nagyban hozzájárult, hogy a remények szerint az új miniszterelnök fél évtizednyi fájdalmas megszorításnak vet majd véget, de ez a populista csábítás csak az elkerülhetetlent késlelteti. A magyar pénzügyi helyzet sajnos arra fogja késztetni Orbánt, hogy visszavegyen ígéreteiből - áll az FxPro.com elemzésében.
Orbánnak sikerülhet, ami Ficónak nem ment
Nem borítékolható a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnése, az intézkedések nem különböznek ugyanis attól, amit egy éve Fico kormánya próbált nyélbe ütni, de a szlovák lakosság lényegében megakadályozott - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak.
A különadók miatt aggódnak a német tulajdonú cégek
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) teljes mértékben támogatja a magyar kormány azon törekvését, hogy az idén a GDP 3,8 százaléka és jövőre 3 százaléka alatt tartsa az áht-hiányt. Az októberben bevezetett különadók azonban jelenlegi formájukban nem felelnek meg a szerkezeti konszolidáció igényének, ezért megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon elérik-e a kívánt hatást - állapította meg a szervezet elnöksége. Állásfoglalásuk szerint a kiadási oldalon végrehajtott szerkezeti reform nélkül nem jelentenek fenntartható megoldást. A DUIHK számára ezért kétségesnek tűnik, hogy az adók a most elfogadott szabályozásnak megfelelően valóban az egyenlő teherviselést szolgálják-e és valóban csak határozott időre szólnak-e - az időbeli kiterjesztésre utaló jeleket már a jövő évi költségvetési tervezet is tartalmaz. A különadók kivetése azonban két másik okból is alááshatja az üzleti szférának a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába és a jogbiztonságba vetett bizalmát: az érintettekkel való előzetes egyeztetés teljes hiánya, valamint a de facto visszamenőleges hatály.