Rövid távon a nyers élelmiszerek áremelkedésének begyűrűzése, az ágazati különadók fogyasztókra történő részleges áthárítása és a lakossági fogyasztás egyidejű emelkedése az infláció gyorsulását okozza, amit csak részben tompíthatnak a várhatóan visszafogottan alakuló bérköltségek. Az éves inflációs ráta 2011-ben várhatóan 4 százalék körül alakul - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank tegnap megjelent inflációs jelentése, amelyre alapozva hétfőn kamatot emelt a monetáris tanács. A jegybanki stáb szerint jövő év végén a rövid távon jelentkező költségsokkok közvetlen inflációs hatásai fokozatosan kifutnak, ezáltal az infláció is újból mérséklődhet. Az alacsony GDP-dinamika árleszorító hatása mérséklődik, így a költségsokkok tovagyűrűző hatásait nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni. Ezeknek a hatásoknak az eredőjeként az éves infláció még az előrejelzési horizont végén (2012-ben) is a jegybanki cél fölött maradhat (3,3 százalék). A magas inflációs várakozások miatt pedig jelentősen megnőtt annak a kockázata, hogy kamatemelés nélkül ez a rövid távú áremelkedés tartósan magas inflációt okoz - véli az MNB.
A stáb szerint az idén a konvergenciaprogramban rögzítettel azonos, 3,8 százalékos lesz a GDP-arányos áht-hiány (augusztusban még 4,3 százalékot vártak), majd jövőre 2,7 százalékra csökkenhet a deficit (az augusztusi 4,1 százalékos prognózis után), 2012-ben pedig 3,1 százalékra számít a jegybank (3,7 helyett). Az ESA-célok teljesítése ellenére azonban a költségvetés strukturális pozíciója az intézkedések hatására romlik, további lépések hiányában a költségvetési egyenleg javulása hosszabb távon nem fenntartható - vélik a jegybank elemzői.
