Büntetnék Magyarországot a különadók miatt
Tucatnyi európai nagyvállalat vezetője követeli az Európai Bizottságtól a hazánkkal szembeni fellépést.
Négy különadó, 361 milliárd forint bevétel
A kormány mintha folyamatosan bevételi igényeihez igazgatta volna az idén a szabályozást. A tavaszi ülésszakon még csak a pénzügyi szervezetek megadóztatásáról volt szó. Ezzel a nemzetközi szinten divatos elképzelés farvizén eveztek, bár nem elhanyagolható különbség, hogy a bevétel nálunk nem egy majdani bankmentő alapba kerül, hanem a költségvetést igazítja ki. Az adót először júliustól vezették volna be, ám a többszöri módosítgatás miatt kicsúsztak a határidőből, így végül az szeptember végén lépett hatályba. Időközben minden szektorban változott hol az adó mértéke, hol az alapja, hol pedig az adóalanyok köre. Ezek közül a legpikánsabb a lex Járai néven elhíresült húzás volt. A végül elvetett ötlet szerint a 2007 júliusa után alakult társaságok mentesültek volna az adófizetés alól, így a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök fémjelezte, azóta tőzsdére vitt CIG Pannónia Biztosító is. A különadóból (a 13 milliárdos hitelintézeti járadékon felül) 187 milliárd forint folyt be, amelyből 120 milliárd forintot a bankok, 36 milliárdot pedig a biztosítók fizettek. Ez azonban nem volt elég a büdzsé összetartásához, ezért a kormány ősszel újabb szektorokat választott különadók alanyául: a kiskereskedelmi láncok, a távközlési cégek és az energiaszolgáltatók is a látómezőbe kerültek. A kereskedőknek 30, a távközlési cégeknek 61, az energiaszolgáltatóknak pedig 70 milliárd forintot kellett fizetniük 2010-re. A szabályokat az utolsó utáni pillanatban, a zárószavazás előtt is jelentősen módosították a bevételek meghagyása mellett.
Matolcsyék ismét megrótták az MNB-t
A nemzetgazdasági tárca - a múltkorihoz hasonlóan - az MNB hétfői kamatemelését is bírálta. Az NGM szerint semmi nem támasztja alá az újabb szigorítást.
Újabb akadályok a különadók befizetésében
Az utolsó pillanatban kell intézkedniük a különadóval sújtott társaságoknak, mivel legjobb esetben is csak pénteken, de lehet, hogy csak hétfőn lesznek hozzáférhetőek a szükséges nyomtatványok.
A Századvég is aggódik
A jövő évi adóváltozások miatt a vállalati szektor adóterhelése összességében nő, valamint az egyes ágazatokra kirótt különadók érdemben rontják a befektetési klímát. További kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkínálatát a szektorra kivetett extra adó is visszafogja - állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése. A továbbra is erős külső kereslet és a bővülő belső kereslet miatt a kutatók növekedési várakozásaikat felfelé módosították, így az idei 1,1 százalék után 2011-ben 3,3 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Az inflációs folyamatok továbbra is kedvezőtlenek: a Századvég szerint az MNB novemberi kamatemelése az áremelkedés ütemével, valamint a kockázati megítélés relatív romlásával is indokolható. A prognózis szerint jövőre folytatódik a monetáris szigor, 2011 végére az alapkamat 6,25 százalékra emelkedik.
Dupláznák a költségvetés elsődleges egyenlegcélját
Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága módosító indítványa csökkentené a jövő évi büdzsében a 2012-es költségvetési belső tételek hiányát és duplájára emelné a 2013-as elsődleges egyenlegcélt.
A Századvég szerint sem lesz egyensúly reformok nélkül
A beragadó infláció miatt 6,25 százalék is lehet jövőre az alapkamat - áll a Századvég Gazdaságkutató elemzésében. A fiskális politikát jelentős kockázatok övezik, a fenntarthatóság eléréséhez a legmegfelelőbb megoldás a régóta tervezett strukturális intézkedések megvalósítása lenne.
A jövő felélése sem lesz elég a gyorsításhoz
Ez a gazdaságpolitika észrevehetően nem segíti a kormány két legfontosabb célját, a növekedés gyorsítását és a foglalkoztatás javítását - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Sőt a szervezet idei negyedik átfogó előrejelzése szerint középtávon, a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt, a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben megkezdődik a jövő felélése. Hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag megtakarításának (és jövendő nyugdíjának) eltulajdonításából egyetlen évben (2011-ben) az állam finanszírozza a nagyobb cégek és a magasabb fizetésűek jövedelemadójának csökkentését, de ezt a későbbi években már semmi nem fedezi, sőt tartósan fennmaradnak a növekedést, foglalkoztatást, beruházást fékező ágazati különadók - hangzik az összesítés.
KT: romló egyenleg mellett gyorsul a növekedés
A magán-nyugdíjpénztári vagyon bevételezése a költségvetésben 2011-re 7 százalék körüli GDP arányos rekordtöbbletet eredményez, az egyszeri rendkívüli bevételek kiesése után azonban a központi alrendszer egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körül alakul a hiány - áll a Költségvetési Tanács középtávú kitekintésében. A korábban vártnál gyorsabb lehet viszont a GDP-bővülés.
GKI: 6 százalékra mehet fel a kamat
A hiánycél teljesül idén és jövőre is, de a kormány lépései kifejezetten kockázatos folyamatokat indítanak be - áll a GKI elemzésében. A gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti a növekedést, sőt jelentős árfolyam kilengésekhez és kamatemeléshez vezet. Mindezek előbb-utóbb fájdalmas korrekciót tesznek elkerülhetetlenné.
