Ez a gazdaságpolitika észrevehetően nem segíti a kormány két legfontosabb célját, a növekedés gyorsítását és a foglalkoztatás javítását - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Sőt a szervezet idei negyedik átfogó előrejelzése szerint középtávon, a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt, a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben megkezdődik a jövő felélése. Hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag megtakarításának (és jövendő nyugdíjának) eltulajdonításából egyetlen évben (2011-ben) az állam finanszírozza a nagyobb cégek és a magasabb fizetésűek jövedelemadójának csökkentését, de ezt a későbbi években már semmi nem fedezi, sőt tartósan fennmaradnak a növekedést, foglalkoztatást, beruházást fékező ágazati különadók - hangzik az összesítés.
Mindez csak arra elég, hogy a 2010-es 1,2 százalék után 2011-ben 2,7 százalék környékére erősödjön a gazdasági növekedés, így az az uniós átlagnál kissé magasabb, de a régió országaiénál alacsonyabb ütemű lesz. A kilátásokat az is rontja, hogy a világ érzékenyebb lett a fenntarthatatlannak látszó folyamatokra, ezt azonban a magyar gazdaságpolitika figyelmen kívül hagyja, sőt a 2010-2011-re elvárt költségvetési hiány formális teljesítése keretében kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be - mondta Vértes. Mindez jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok (lakosság, vállalkozások és állam) terheit. A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat.
A jövő évi büdzsében 2,94 százalékos deficitcél szerepel, ami a GKI szakértői szerint elérhető. Ehhez viszont a GDP 1,9 százalékát kitevő bevételt (530 milliárd forintot) terveztek be a magánnyugdíjpénztárakból átkerülő vagyonból. Enélkül számolva az úgynevezett magdeficit 4,8 százalék lenne. Vértes szerint kérdéses, hogy az EU elfogadja-e a magyar költségvetési elszámolást, fenntarthatónak minősíti-e, s ha nem - ami a GKI szerint valószínű -, akkor a folytatódó túlzottdeficit-eljárás (EDP) jár-e szankciókkal. Ráadásul a nyugdíjvagyon egészének államhoz kerülése esetén az EU elszámolási szabályai szerint GDP-arányosan 5 százalék körüli áht-többletet kellene kimutatni 2011-re. Valószínű, hogy az EDP és az úgynevezett tavaszi gazdaságpolitikai szemeszter keretében a tőkefelélés nélküli magdeficit-számokat fogják értékelni. Mivel e szerint a 2011-es költségvetési pálya nem fenntartható, a tavaszi konvergenciaprogramban az unió komoly, strukturális átalakításokkal elért kiadáscsökkentési terveket vár majd - véli a GKI. Erre rímelhet előremenekülésként - annak látszataként, hogy nincs külső kényszer a kormányon - Matolcsy György közelmúltbeli bejelentése, miszerint februárban 600-800 milliárd forint megtakarítást lehetővé tevő reformcsomaggal állnak elő - mondta Akar László, a GKI vezérigazgatója.
