A kormány mintha folyamatosan bevételi igényeihez igazgatta volna az idén a szabályozást. A tavaszi ülésszakon még csak a pénzügyi szervezetek megadóztatásáról volt szó. Ezzel a nemzetközi szinten divatos elképzelés farvizén eveztek, bár nem elhanyagolható különbség, hogy a bevétel nálunk nem egy majdani bankmentő alapba kerül, hanem a költségvetést igazítja ki. Az adót először júliustól vezették volna be, ám a többszöri módosítgatás miatt kicsúsztak a határidőből, így végül az szeptember végén lépett hatályba. Időközben minden szektorban változott hol az adó mértéke, hol az alapja, hol pedig az adóalanyok köre. Ezek közül a legpikánsabb a lex Járai néven elhíresült húzás volt. A végül elvetett ötlet szerint a 2007 júliusa után alakult társaságok mentesültek volna az adófizetés alól, így a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök fémjelezte, azóta tőzsdére vitt CIG Pannónia Biztosító is.
A különadóból (a 13 milliárdos hitelintézeti járadékon felül) 187 milliárd forint folyt be, amelyből 120 milliárd forintot a bankok, 36 milliárdot pedig a biztosítók fizettek. Ez azonban nem volt elég a büdzsé összetartásához, ezért a kormány ősszel újabb szektorokat választott különadók alanyául: a kiskereskedelmi láncok, a távközlési cégek és az energiaszolgáltatók is a látómezőbe kerültek. A kereskedőknek 30, a távközlési cégeknek 61, az energiaszolgáltatóknak pedig 70 milliárd forintot kellett fizetniük 2010-re. A szabályokat az utolsó utáni pillanatban, a zárószavazás előtt is jelentősen módosították a bevételek meghagyása mellett.
F. Emese Szabó