Keresés

Döntésekben gazdag tavasz vár a magyar alkotmánybírákra

Egyelőre nem lehet tudni, mikor kerülnek az idei teljes első ülését hétfőn tartott Alkotmánybíróság (Ab) napirendjére azok az indítványok, amelyek a korlátozottan szabad pénztárválasztásról, a különadókról szóló, illetve a médiatörvényt támadták. Egyedül a pénztártagságot érintő szabályozással kapcsolatban merült fel, hogy soron kívül tárgyalja a testület, de tegnap délutánig nem született döntés erről. A médiatörvénnyel és a különadókkal kapcsolatban azonban ilyen döntést nem fontolgatott az Ab - mondta lapunknak Sereg András, az Ab szóvivője.

Megérkezett a figyelmeztetés: drámai lehet az élelmiszer-drágulás

A magyarországi infláció szempontjából is fontos figyelmeztetést tett közzé a JP Morgan szakértője.

Messziről el kell kerülni Budapestet?

Nem tekinthető drágának a magyar részvénypiac, s nincsenek túlpozicionálva a szereplők sem, de a strukturális reformok és a nyugdíjpénztári portfóliók tisztázatlan jövője miatt most nem ajánlott a vétel - mondták el lapunknak szakértők.

Tavasszal újabb 15 százalékkal drágulhat a gáz ára

A Népszava szerint tavasszal újabb, hozzávetőleg 15 százalékos lakossági földgázár-emelésre lehet szükség amiatt, hogy a forint tartósan gyengélkedik a dollárral szemben, és így szinte folyamatosan növekednek a gázbehozatali árak.

Néhány hónapra felejtsük el a BÉT-et?

Nem tekinthető drágának a magyar részvénypiac, s nincsenek túlpozicionálva a szereplők sem, de a strukturális reformok és a nyugdíjpénztári portfóliók tisztázatlan jövője miatt most nem ajánlott a vétel - mondták el lapunknak szakértők.

Megússzák az áremelést az EMFESZ-ügyfelek?

Ellátási problémákkal várhatóan egész évben nem kell számolni, de még nyár előtt alapos felülvizsgálatra szorulhat a földgázár-szabályozás rendszere - derül ki az energiainfo.hu elemzéséből. Közben a Magyar Energia Hivatalnál keresik a módját, hogy az EMFESZ-ügyfeleket megóvják az áremeléstől.

Fenntarthatatlanná válhat a gázárszabályozás

Ellátási problémákkal várhatóan egész évben nem kell számolni, de még nyár előtt alapos felülvizsgálatra szorulhat a földgázár-szabályozás rendszere - derül ki az energiainfo.hu elemzéséből. A portál magyarországi energiapiacra vonatkozó 2011-es prognózisa szerint tartós forintgyengüléssel párosuló olajár-emelkedés mellett nem lesz fenntartható az ármoratórium, illetve az árleszorítást célzó év végi szabályozási csomag, de nem zárható ki az energiaszektorra kivetett különadók mértékének csökkentése sem. Az ipari fogyasztók számára relatíve magas energiaárak tovább erodálják az exportpozíciókat, ugyanakkor a keresztfinanszírozás ellenére az energiaszegénység szélesedése várható - véli Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője. Az elemzés szerint a termelő- és hálózati kapacitások bővítése, az igényelt beruházások egyre inkább stabil és kiszámítható szabályozási környezetet kívánnak, amit csak az érintett szereplők párbeszéde és konszenzusa alapozhat meg. Ennek hiányában a bizalom hiánya, illetve a szabályozási kockázat tovább erősítheti a leküzdendő válságot. Drucker szerint az egyetemes szolgáltatás hatósági újraszabályozása ellenére az első félévben biztosan tovább nő majd a lakossági fogyasztók díjhátraléka, mivel a személyi jövedelemadó csökkenése nem ellensúlyozza a hitelfelvevők pénzügyi helyzetének további gyengülését. A szakértők ugyanakkor 2011-ben nem számítanak nagyobb olajár-emelkedésre, a Brent és WTI éves átlagára 80-85 dollár körül alakulhat az idei 78 dolláros hordónkénti átlagot követően. A szakértő szerint az EMFESZ Kft. mint a kiskereskedelmi piac jelentős szereplőjének sorsa is kihívást jelent minden szereplő számára, a legutóbbi fejlemények kérdésessé teszik, hogy az első alternatív szolgáltató ügye a tél végén esedékes orosz-magyar gazdasági csúcstalálkozón dőlhetne el.

Feleslegesen panaszkodnak a vállalatok az uniónál

Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva. Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre. A lap birtokába került dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására. Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást Magyarországgal szemben az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt. A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival.

Ez az év már zsebben van

Makroszempontból jól alakult 2010 és várhatóan 2011 is "rendben lesz": a GDP már bővül, az államháztartási hiány pedig kitartóan zsugorodik, eközben azonban az infláció nem képes csökkenni. A folyamatok értékelésével és a várható folytatással kapcsolatban azonban meglehetősen eltérő a magyarországi kutatóintézetek véleménye. Ennek oka, hogy a 2010. végi helyzet alapján az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával, megvalósíthatóságával, a kül- és belföldi gazdasági szereplők ezzel kapcsolatos magatartásával kapcsolatban nagy a tanácstalanság. Különösen, hogy továbbra sem ismert, a költségvetés lényegi bevételi forrásai - mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztárak kvázi államosítása, valamint a válságadók visszamenőleges alkalmazása - kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Egyelőre az is kérdéses, hogy az EU elfogadja-e a 2011-re három százalék alatti hiányt prezentáló magyar költségvetési elszámolást, fenntarthatónak minősíti-e, tovább tart-e a túlzottdeficit-eljárás, ha pedig tovább tart, mikortól és milyen szankciók jöhetnek. Az elemzők szerint a kormányzati lépések fő indikátora az lesz, hogy a gazdaságpolitika mikor és milyen mértékben képes elősegíteni a növekedést és a munkahely-teremtést. Ha végül a kockázatok "győznek", az a GKI szerint árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok (a lakosság, a vállalkozások és az állam) terheit. A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat - mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz elkerülhetetlenné - vélik a GKI kutatói. A Századvég Gazdaságkutató decemberi elemzése is elismerte, hogy 2011-ben az adóváltozások miatt a vállalati szektor adóterhelése összességében nő, valamint az egyes ágazatokra kirótt különadók érdemben rontják a befektetési klímát, további kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkínálatát a szektorra kivetett extra adó is visszafogja. Mindezzel együtt a Századvég a legoptimistább és az idén a GDP 3,3 százalékos növekedésére számít. Több kutatóintézet szerint egy tartósan konfrontatív helyzet tovább rontaná a a hitelminősítők és a nemzetközi pénzvilág Magyarországról alkotott véleményét. A közelmúltbeli leminősítések után sok múlik azon, hogy 2011 februárjában vagy márciusában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter milyen szerkezetű reformcsomaggal áll elő, amely a korábbi bejelentések szerint 600-800 milliárd forint megtakarítást tesz lehetővé.