Makroszempontból jól alakult 2010 és várhatóan 2011 is "rendben lesz": a GDP már bővül, az államháztartási hiány pedig kitartóan zsugorodik, eközben azonban az infláció nem képes csökkenni. A folyamatok értékelésével és a várható folytatással kapcsolatban azonban meglehetősen eltérő a magyarországi kutatóintézetek véleménye. Ennek oka, hogy a 2010. végi helyzet alapján az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával, megvalósíthatóságával, a kül- és belföldi gazdasági szereplők ezzel kapcsolatos magatartásával kapcsolatban nagy a tanácstalanság. Különösen, hogy továbbra sem ismert, a költségvetés lényegi bevételi forrásai - mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztárak kvázi államosítása, valamint a válságadók visszamenőleges alkalmazása - kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Egyelőre az is kérdéses, hogy az EU elfogadja-e a 2011-re három százalék alatti hiányt prezentáló magyar költségvetési elszámolást, fenntarthatónak minősíti-e, tovább tart-e a túlzottdeficit-eljárás, ha pedig tovább tart, mikortól és milyen szankciók jöhetnek.
Az elemzők szerint a kormányzati lépések fő indikátora az lesz, hogy a gazdaságpolitika mikor és milyen mértékben képes elősegíteni a növekedést és a munkahely-teremtést. Ha végül a kockázatok "győznek", az a GKI szerint árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok (a lakosság, a vállalkozások és az állam) terheit. A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat - mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz elkerülhetetlenné - vélik a GKI kutatói.
A Századvég Gazdaságkutató decemberi elemzése is elismerte, hogy 2011-ben az adóváltozások miatt a vállalati szektor adóterhelése összességében nő, valamint az egyes ágazatokra kirótt különadók érdemben rontják a befektetési klímát, további kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkínálatát a szektorra kivetett extra adó is visszafogja. Mindezzel együtt a Századvég a legoptimistább és az idén a GDP 3,3 százalékos növekedésére számít. Több kutatóintézet szerint egy tartósan konfrontatív helyzet tovább rontaná a a hitelminősítők és a nemzetközi pénzvilág Magyarországról alkotott véleményét. A közelmúltbeli leminősítések után sok múlik azon, hogy 2011 februárjában vagy márciusában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter milyen szerkezetű reformcsomaggal áll elő, amely a korábbi bejelentések szerint 600-800 milliárd forint megtakarítást tesz lehetővé.
Domokos László