Keresés

Emberi mulasztások veszélyeztetnek

Miközben a vállalatok többsége egyre nagyobb gondot fordít az informatikai rendszerek védelmére, a felmérések azt mutatják, hogy a kevésbé a figyelem középpontjában lévő mobil eszközök nagyobb kockázatot jelentenek a vállalatok számára, mint a hackerek, az adathalászat, illetve a vírustámadások.

Óvakodj a készpénztől!

Heti 33 font első hallásra nem nagy összeg – fejenként átlagosan ennyit költ el minden felnőtt Nagy-Britanniában úgy, hogy nem tudja felidézni, mire is ment el. Összesítve viszont ez már hatalmas summára rúg – állapítja meg egy a Visa megbízásából készített felmérés –, hiszen évente 83 milliárd font folyik ki ily módon a britek kezéből. A hitelkártya-társaság megállapítása szerint egy átlagos háztartás ezekből az elfolyt pénzekből ki tudná fizetni az egész évi áram- és vízfogyasztását vagy csaknem a teljes közlekedési költségeit, esetleg háromhavi jelzálogterhét. Az ezer megkérdezett körében végzett felmérésből az is kiderül, hogy a legnagyobb eséllyel élelmiszerüzletekben hagynak ott olyan pénzt, amire utólag nem is emlékeznek, de nagy az elszivárgás veszélye akkor is, ha valaki gyerekeivel-unokáival mozdul ki, illetve ha beleveti magát az éjszakába. A férfiak zsebéből hetente 36 font tűnik el titokzatos módon, a nőkéből csak 29 – igaz, a nők kétszer olyan hajlamosak az önfeledt pénzszórásra egy baráti shoppingolás alkalmával, mint a férfiak. Más szemszögből nézve a leggondatlanabbak a legfiatalabbak, a 18–24 évesek saját bevallásuk szerint heti 50 fontról nem tudnak számot adni, de még a következő csoport, az elvben már megállapodottabb 25–34 évesek is 48 fonttal következnek utánuk. A legjobban a legidősebbek állnak e téren: az 55 év fölötti korosztály esetében csak heti 15 fontot nyel el a „fekete lyuk”. Mivel a megkérdezettek 75 százaléka azt állítja, hogy rendszeresen ellenőrzi banki kivonatait, illetve hitelkártyája állását, adódik a következtetés, hogy a készpénzes költéssel van a baj – figyelmeztet (nem meglepő módon) a kártyakibocsátó. Jó szolgálatot tenne persze – teszik hozzá –, ha mindenki követné, mire költi a készpénzét (ezt hívták régen háztartási füzetnek – a szerk.), de az sem ártana, ha külön számlát tartanának fenn az egyes kiadásokra, például a napi számlákra vagy a nyaralási költségekre.

Légitársasággal kártyázik a Citibank

Augusztus elsejétől közös MasterCard co-branded hitelkártyát bocsát ki a Citibank és a Malév – jelentették be a két társaság vezetői. A kártya érdekessége, hogy a vele járó forgalom után – ezüstkártya esetében 250, aranykártya esetén 200 forintonként – törzsutaspontokat ír jóvá a Malév. Ezzel kapcsolatban Gönci János, a Malév vezérigazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a Oneworld légiszövetséghez való csatlakozás kapcsán a jövő hónaptól megújul a Malév Duna Klub törzsutasprogramja: az eddigi desztinációnkénti értéket a légiszövetségben elfogadott repült mérföldenkénti érték váltja fel. A kártyák Citibank-standardnak megfelelő kártyadíját az első évben megfelezi a Citibank, míg a Malév a kártyák aktiválásáért és az első törzsutasrepülésért is bónuszpontokat ad. Az első időszakban a vásárlások dupla pontot érnek. A Malév a Citibankot három induló közül, meghívásos pályázaton választotta ki; egyebek mellett előny volt, hogy a bank világszerte több légitársasággal áll kapcsolatban – így például hasonló hitelkártyaprogramot bonyolít az American Airlinesszal. Fontos feltétel volt a nemzetközi hálózat, hiszen a Malév törzsutasainak jelentős része külföldi állampolgár – mondta el Gönci János, aki szerint a magyar hitelkártyapiac úttörője által ajánlott feltételek rendkívül kedvezőek és jövedelmezőek a magyar légitársaság számára. A co-branded programokon belül a Citibank iparáganként eltérő árazást alkalmaz – mondta el kérdésünkre Batara Sianturi, a Citibank magyar leánybankjának vezérigazgatója. A légitársaság vállalta, hogy valamennyi Duna Klub-tagjának felkínálja a hitelkártyát – Batara Sianturi az idén 10 ezer új ügyfélre számít –, míg a Citibank a jelenlegi hitelkártya-birtokosainak ajánlja fel a kártyacserét. A hitelplasztik mellett informatikai okokból ugyanakkor minden törzsutas a jövőben is megkapja a Malév törzsutasszámát tartalmazó Duna Klub-kártyát is.

Már a betéti kártyákkal is szívesen fizetünk a pos-termináloknál

Március végén az egy évvel korábbihoz képest közel 10 százalékkal, 2,6 millióra növekedett a Visa-logóval ellátott kártyák száma Magyarországon. A kártyatársaság által közölt adatok szerint a közel 2,4 millió betéti kártya mellett a hitelkártyák száma 22 százalékkal nőtt egy év alatt, ám még így is csak 212 ezer Visa-hitelkártya volt forgalomban március végén. A statisztikák szerint a magyarok egyre szívesebben használják plasztikjaikat a kereskedelmi és szolgáltatóhelyeken vásárlásra – a pos-költés összességében 21,2 százalékkal nőtt úgy, hogy mind a betéti, mind a hitelkártyák esetében 20 százalék feletti volt a bővülés. Míg azonban a betéti kártyás tranzakcióknál még mindig csak 14,8 százalékot tesz ki a volumenben a pos-költés, addig a hitelkártyáknál 77 százalékos ez az arány. Az egy betéti kártyára jutó éves pos-költés összege 13,3 százalékkal, 413,4 euróra nőtt – ez igazolja, hogy valóban többször használják az eddig sokszor csak készpénzfelvételre használt plasztikjaikat a betéti kártyások. A növekvő betéti költésnek tudható be ugyanakkor, hogy a pos-költés dinamikáját alulmúlja a pos-tranzakciók bővülése (20,6 százalék), holott a tudatos kártyahasználat egy másik ismérve pont az, hogy a kártyatulajdonosok egyre kisebb összegű tranzakciók esetében is használják kártyájukat.

Nem elég nyitott az európai bankpiac

Az Európai Bizottság szerint nem elég intenzív a verseny az uniós lakossági bankpiacon, a versenyügyi biztos ezzel egy időben trösztellenes eljárásokat helyezett kilátásba a hitelkártya-kibocsátók ellen.

Korlátozzák az online fogadást az USA-ban

Az Egyesült Államok képviselőháza nagy többséggel megszavazta azt a republikánus javaslatot, amely megtiltja a bankoknak és a hitelkártya-társaságoknak az internetes szerencsejátékokat üzemeltető oldalakra történő pénzátutalásokat. Az internetes fogadásokat nagymértékben megnehezítő törvénytervezetre 317-en mondtak igent, és mindössze 93-an szavaztak ellene, ami azt jelenti, hogy mind a két párt többsége felsorakozott a támogatók mögé. A lóversenyt és a lottót nem érintő szigorítást szakértők a közelgő, novemberi kongresszusi választásokkal magyarázzák, a tiltást ugyanis minden bizonnyal üdvözli majd a konzervatív amerikai közvélemény. Az internetes szerencsejáték-ipar éves forgalma 12 milliárd dollárra tehető, a bevétel fele pedig az Egyesült Államokban keletkezett – legalábbis eddig. A világhálón mintegy 2300, szerencsejátékra szakosodott oldal van, amelyek nagy része az Egyesült Államokon kívül, jellemzően az Egyesült Királyságban van bejegyezve. A javaslatot beterjesztő képviselők a fiatalok játékfüggővé válásának veszélyével indokolták a már-már tiltással felérő törvénymódosítást, az ellentábor pedig politikai döntésről beszél, és azt javasolja, hogy erőteljesebb szabályozással az állam jobban adóztassa meg a szektort. A törvény életbelépéséhez a szenátoroknak is áldásukat kell adniuk a szövegre, ez azonban egyelőre nem tűnik biztosítottnak. Az iparág képviselői mindenesetre nem aggódnak, szerintük ugyanis még a hatálybalépés sem vetné vissza jelentősen a forgalmat.

Veszélyes vonzerő

Ma már olyan sokféle hitelkártya van forgalomban, hogy mindet egyszerűen lehetetlen számba venni. Összeállításunkban ezért most csak a bank általános kínálatával foglalkozunk, a különböző speciális (például az egészségpénztári, kereskedői vagy egyéb szolgáltatókkal közösen kialakított) konstrukciókkal nem. A bőség így is meglehetősen szembetűnő. A CIB Banknál például hatféle hitelplasztikból lehet választani, aminek a fele tekinthető csak speciálisnak (Opel, Aranykor és cafeteria). Az igazán nagy váltást azonban ezen a téren az OTP Bank hajtotta végre. A legnagyobb lakossági pénzintézet sokáig ellenállt a hitelkártya vonzásának, arra hivatkozva, hogy betűjelekkel ellátott, folyószámlához kapcsolódó hitelei teljesen megfelelnek ennek a funkciónak. Azután – méretéhez illően – annyira belendült, hogy ma kombinációk nélkül is ötféle hitelplasztikot kínál már. A különböző partnerekkel kialakított megoldások egyértelműen azt szolgálják, hogy a bankok minél több ilyen kártyát tudjanak értékesíteni. A reklámoktól és vonzónak tűnő ajánlatoktól bódult igénylők sokszor csak akkor érzékelik, hogy nem is annyira szép, ami fénylik, amikor már birtokolják a plasztikot. Az első pofon pedig már az elején látszik. A megadott hitelkereteket (már ahol van ilyen, mert a Citibank, az Inter-Európa és az MKB eleve – tulajdonképpen tisztességesen – jelzi: az összeg a saját megítélésétől függ) ugyanis a bankok adósminősítés után állapítják meg. Akad pénzintézet (például a Raiffeisen), amely ügyfelét a neten megtalálható előkalkulációs kérdőívvel segíti. Nemcsak a tájékozódási lehetőségek javultak (persze ha valaki nem csak saját bankjánál akar tájékozódni, nincs könnyű helyzetben ma sem), az utóbbi időben, a bírálati szempontok jelentősen puhultak. A csak minimálbérrel rendelkezők azért ma sincsenek könnyű helyzetben. Számukra azonban kedvező jelenség, hogy a bankok – úgy látszik – nem vették észre, hogy a minimálbér a konstrukciók kialakítása óta megemelkedett. A jelenlegi szinten (a bűvös nettó 50 ezer, sőt ha a bankok nem változtatnak, akkor a 60 ezer forint meghaladásával) így van esély arra, hogy valaki ne a legalsó kategóriába szoruljon. Akad persze olyan pénzintézet is, amelynél legalább 100 ezer forintos nettó jövedelem kell, hogy valakinek esélye legyen hitelkártyához jutni. Az első akadályt szerencsésen vett ügyfelek következő meglepetése az lehet, amikor észreveszik: a bankok által megjelölt kamatmentes időszak csak optimális esetben jelenti azt, hogy az ügyfél eddig használhatja ingyen a pénzt. A Cetelem Banknál például a törlesztőrészletek minden naptári hónap hetedik napján esedékesek. Az első törlesztést a kölcsön folyósítását követő hónap hetedik napján kell teljesíteni, ha a kölcsön folyósítása legalább 12 munkanapra van ettől az időponttól (a kamatmentes periódus így tizen-egynéhány napra szűkülhet). Azoknak a szerencséseknek (vagy ügyeseknek), akik ezután veszik igénybe hitelkeretüket, a folyósítást követő második hónap hetedik napja az első törlesztési időpont. A fordulónap ugyanis például az Ersténél és az OTP Banknál minden hó tizedike (utóbbi áruhitelkártyájánál kilencedike a zárónap). A K&H Banknál az adós választhat, hogy a fordulónap ötödike, tizedike vagy tizenötödike legyen. A kamatmentes periódus – az Inter-Európa Bank (IEB) kivételével – sehol sem vonatkozik a készpénzfelvételre, vagyis ott a kamat az első naptól mindenképpen ketyeg. Általános tévedés, hogy a plasztikot kiváltók azt hiszik, ha befizetik az elvárt havi minimumot, akkor mentesülnek a vaskos kamatok alól. A kamatmentesség természetesen csak akkor érvényes, ha a teljes hitelösszeget maradéktalanul visszafizetik határidőre. Amennyiben a teljes felhasznált összeg törlesztése nem érkezik meg a bankhoz a fizetési határidő lejártáig, az igénybe vett hitelösszeg kamatozása a vásárlás napjától indul. A bankok tapasztalatai szerint az adósok eleinte kínosan ügyelnek arra, hogy ne kelljen kamatot fizetniük, de ez a gondosság úgy a harmadik hónap után alaposan megcsappan. Igazi probléma persze akkor van, ha a plasztikját már lazán használó ügyfél valamilyen nem várt kiadás miatt még a kötelező részt sem tudja befizetni. Minden bank jelzi, hogy a teljeshiteldíj-mutató (thm) értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát – ez pedig nem csekély. A Cetelemnél például a büntetőkamat 25 százalékot tesz ki. A CIB Banknál a késedelmi kamat a plasztikhoz egyébként kapcsoló kamat hat százalékkal növelten. A thm-értékek alapján jól látszik, hogy a hangzatosan alacsony havi kamatszint milyen jelentős terheket is jelent az adósnak, a büntetőkamat pedig még ezeket fejeli meg alaposan. A fizetéssel csúszó, súlyos kamatokkal terhelt adóst még más címeken is „büntethetik” a bankok. A Citibanknál háromhavi késedelemnél az elhasznált hitelkeret 10 százalékát számíthatják fel eljárási díjként. A Cetelem nem is vár ennyi időt, amint a 25 százalékos késedelmi kamatot felszámolja, azt még meg is fejeli ötszázalékos eljárási díjjal. A HVB Banknál a hitelkeret felmondásával egyidejűleg az adós (nyilvánvalóan már tetemes) tartozását kilencezer forintos díjjal növelik. A hitelkeret túllépéséért és a késedelmes fizetésért a bankok többsége felszámít valamennyit. Ez azonban hozzáadódik a tartozás összegéhez, és ezután ezt a – rossz esetben folyamatosan dagadó – teljes összeget terheli a kamat. Ez okozza a nyugat-európai országokból jól ismert hitelkártyacsapdát. A hitelkártyáknál már hibrid termékek is megjelentek. Ilyennek tekinthető a Citibank könnyített törlesztéssel ajánlott plasztikja, amelynél az elnevezés ugyan hitelkártya, de választható futamidők (12–48 hó) vannak. A teljes előtörlesztés itt tízezer forintba kerül, de a részleges előtörlesztés sem olcsó (ötezer forint). A költségek a „normál” hitelplasztikoknál sem merülnek feltétlenül ki az éves kártyadíjban és a felszámított kamatban. A Budapest Bank havonta 200–250 forintos számlavezetési díjat számít fel, míg az Erste és az OTP a 200 forintot zárlati díjként kéri el. A Citibank 250 forintért méri a havi számlakivonatot, ugyanezért – egyenlegértesítőnek nevezve – a Cetelem 300-at számol fel. Néhány banknál a plasztikhasználatban már jártas ügyfelek döbbenten tapasztalják, hogy hitelkártyájukkal még a megadott kereten belül sem vásárolhatnak vagy vehetnek fel pénzt minden megkötés nélkül. A legakkurátusabb talán ezen a téren az MKB Bank. Itt pontosan meghatározzák a napi, heti limiteket. Atm-ből alkalmanként legfeljebb 200 ezer forint vehető fel. Ez az összeg pedig technikai limit, vagyis az ügyfél által nem módosítható. A készpénzfelvétel lehetőségét egyébként szinte soha nem zárják ki a bankok, ezen a téren kivételt jelent azonban például a CIB bevásárlókártyája.

Hírháló

Díj a MasterCard PayPassnak A MasterCard International PayPass (érintés nélküli kártyás fizetés) rendszere két díjat nyert a májusban megrendezett CardTech/SecurTech kártyatechnológiai és biztonságtechnikai szakkonferencián, San Franciscóban. A Card Technology magazin a „Legjelentősebb alkalmazás” és az „Az év látnoka” díjakkal ismerte el a kártyacég termékfejlesztését. Az elsősorban 25 dollárnál kisebb összegű, aláírást nem kérő tranzakcióknál használt rendkívül gyors fizetési módszert januárban a Frost & Sullivan piackutató cég „Piaci térhódítás” díjjal is elismerte. Világszerte jelenleg hétmillió PayPass kártya van forgalomban, melyek elfogadását 30 ezer kereskedői terminál biztosítja. A technológiát jelenleg elsősorban az Egyesült Államokban használják, de folyik az érintés nélküli fizetési rendszerek előkészítése a világ tíz további országában is, köztük az Egyesült Királyságban, Kanadában, Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon.

Hitelkártya hitelezetteknek

A hazai bankok hitelkártya-kibocsátási gyakorlatában jellemzően két utat követnek mostanában: saját ügyfeleik meggyőzésén túl egyre inkább rászorulnak a bankcsoporton belüli keresztértékesítésre, míg a külső ügyfeleket más partnerekkel közösen kibocsátott co-branded (társmárka) kártyákkal igyekeznek magukhoz vonzani. A választott partnerek között távközlési szolgáltató, biztosító, áruházlánc éppúgy megtalálható, mint például autóscég vagy éppen újság, amelynek előfizetői számára nyílik meg a hitelkártya-igénylés lehetősége. A lapunk által megkérdezett pénzintézetek között a legmagasabb co-branded-arányról az MKB Banknál számoltak be, ahol a kibocsátott közel 30 ezer hitelplasztik közel 70 százaléka ilyen termék. A piaci lehetőségek rendkívül vonzóak, nem véletlen, hogy a co-branded-piacra a közelmúltban is érkeztek új bankok – az Erste például néhány hete bocsátotta ki az első társmárkás plasztikját –, míg mások előkészületben tartanak hasonló programokat. A belső keresztértékesítés során a legáltalánosabb a lakáshitelezett ügyfelek számára történő hitelkártya-felajánlás. Az ok érthető: az új lakás berendezéséhez viszonylag jól jön az átlagosan 200 ezer forintnyi hitelkeret, nem véletlen, hogy sokan el is fogadják a felajánlott hitelkártyát. A keresztértékesítés ezen módjával él a CIB, az Erste, a K&H és az MKB is. A Cetelem Bank ugyan csak a hitelezési szegmens egy szűk területével foglalkozik, de mint azt a banknál elmondták, rendkívül sikeresnek tartják a klasszikus áruhitelhez kapcsolt Aura hitelkártyájuk értékesítési módszerét: az áruhitelét felvevő ügyfél már a szerződésben megismerheti, hogy a törlesztés lejárta után a bank mekkora keretösszeggel bíró plasztikot ajánl majd fel. Általánosan elmondható, hogy a pénzintézetek hitelkártya-ajánlatukkal azokat az ügyfeleket keresik meg, akik korábban a bankcsoport valamelyik tagjánál már jó törlesztőnek minősültek. Általános tehát az, hogy a banki lízingcég ügyfelei viszonylag jó eséllyel számolhatnak azzal, hogy rendszeres törlesztésük esetén a finanszírozó megkeresi őket anyabankjának személyre szóló ajánlatával. A másik – az elmúlt időszakban felfedezett – keresztértékesítési területet a hosszú távú megtakarítással rendelkező ügyfelek jelentik. Aligha véletlen, hogy a kereskedelmi bankok közül a CIB, a K&H és az MKB is úgy nyilatkozott, az utóbbi időben megkereste a bankhoz tartozó vagy a pénzintézettel kapcsolatban álló nyugdíjpénztárakat (sőt a CIB és a K&H külön hitelkártyát is kínál nyugdíj- és egészségpénztári tagjainak). Érdekes egyébként, hogy a személyes adatok védelme miatt a bank ilyen esetben nem lehet a kezdeményező, az ajánlat tehát kötelezően a lízingcégen vagy éppen a nyugdíjpénztáron keresztül érkezik. Hogy mekkora sikert hozhat egy-egy keresztértékesítési vagy co-branded ajánlat, arról konkrét számokat egyedül az MKB Banktól kaptunk. A pénzintézetnél – amely egyebek mellett az Allianz Hungária, illetve a T-Mobile bizonyos ügyfeleinek is kínál co-branded hitelkártyát – elmondták: a promócióktól függően 3–7 százalékos a felajánlás elfogadottsága.