Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai bankok hitelkártya-kibocsátási gyakorlatában jellemzően két utat követnek mostanában: saját ügyfeleik meggyőzésén túl egyre inkább rászorulnak a bankcsoporton belüli keresztértékesítésre, míg a külső ügyfeleket más partnerekkel közösen kibocsátott co-branded (társmárka) kártyákkal igyekeznek magukhoz vonzani. A választott partnerek között távközlési szolgáltató, biztosító, áruházlánc éppúgy megtalálható, mint például autóscég vagy éppen újság, amelynek előfizetői számára nyílik meg a hitelkártya-igénylés lehetősége.
A lapunk által megkérdezett pénzintézetek között a legmagasabb co-branded-arányról az MKB Banknál számoltak be, ahol a kibocsátott közel 30 ezer hitelplasztik közel 70 százaléka ilyen termék. A piaci lehetőségek rendkívül vonzóak, nem véletlen, hogy a co-branded-piacra a közelmúltban is érkeztek új bankok – az Erste például néhány hete bocsátotta ki az első társmárkás plasztikját –, míg mások előkészületben tartanak hasonló programokat.
A belső keresztértékesítés során a legáltalánosabb a lakáshitelezett ügyfelek számára történő hitelkártya-felajánlás. Az ok érthető: az új lakás berendezéséhez viszonylag jól jön az átlagosan 200 ezer forintnyi hitelkeret, nem véletlen, hogy sokan el is fogadják a felajánlott hitelkártyát. A keresztértékesítés ezen módjával él a CIB, az Erste, a K&H és az MKB is. A Cetelem Bank ugyan csak a hitelezési szegmens egy szűk területével foglalkozik, de mint azt a banknál elmondták, rendkívül sikeresnek tartják a klasszikus áruhitelhez kapcsolt Aura hitelkártyájuk értékesítési módszerét: az áruhitelét felvevő ügyfél már a szerződésben megismerheti, hogy a törlesztés lejárta után a bank mekkora keretösszeggel bíró plasztikot ajánl majd fel.
Általánosan elmondható, hogy a pénzintézetek hitelkártya-ajánlatukkal azokat az ügyfeleket keresik meg, akik korábban a bankcsoport valamelyik tagjánál már jó törlesztőnek minősültek. Általános tehát az, hogy a banki lízingcég ügyfelei viszonylag jó eséllyel számolhatnak azzal, hogy rendszeres törlesztésük esetén a finanszírozó megkeresi őket anyabankjának személyre szóló ajánlatával. A másik – az elmúlt időszakban felfedezett – keresztértékesítési területet a hosszú távú megtakarítással rendelkező ügyfelek jelentik. Aligha véletlen, hogy a kereskedelmi bankok közül a CIB, a K&H és az MKB is úgy nyilatkozott, az utóbbi időben megkereste a bankhoz tartozó vagy a pénzintézettel kapcsolatban álló nyugdíjpénztárakat (sőt a CIB és a K&H külön hitelkártyát is kínál nyugdíj- és egészségpénztári tagjainak). Érdekes egyébként, hogy a személyes adatok védelme miatt a bank ilyen esetben nem lehet a kezdeményező, az ajánlat tehát kötelezően a lízingcégen vagy éppen a nyugdíjpénztáron keresztül érkezik.
Hogy mekkora sikert hozhat egy-egy keresztértékesítési vagy co-branded ajánlat, arról konkrét számokat egyedül az MKB Banktól kaptunk. A pénzintézetnél – amely egyebek mellett az Allianz Hungária, illetve a T-Mobile bizonyos ügyfeleinek is kínál co-branded hitelkártyát – elmondták: a promócióktól függően 3–7 százalékos a felajánlás elfogadottsága.
