Pozitív adóslista: üzleti érdekek a háttérben?
Jóri András továbbra is határozattan ellenzi a pozitív adóslista, illetve az úgynevezett teljes lista (nem fizetők és rendszeresen törlesztők) létrehozását. Az adatvédelmi biztos a parlament elé vinné a vitát.
A bankok bíznak kínálatukban
A hitelintézeteknek - mondták el a Budapest Banknál (BB) arra, hogy közeledhet az az idő, amikor kereskedelmi láncok olcsó alapszámlát, csekély hitelt és kártyát is kínálnak - mindenkor készen kell állniuk a versenyhelyzet változásának kezelésére, új piaci szereplők megjelenésére. Mint hozzátették: ilyen változásból a bankok az utóbbi időkben már ízelítőt kaphattak. A K&H-nál egyelőre nem számítanak Magyarországon jelentős piaci szereplő megjelenésére a pénzforgalmi szolgáltatások területén. A számlavezetés terén az MKB tapasztalatai szerint a fogyasztók a komplex, teljes körű szolgáltatásokat preferálják, ide értendőek például a közüzemi számlákkal kapcsolatos tranzakciók. Ezért a pénzintézetnél szintén nem tartják rövid távon jelentős tényezőnek a kereskedelmi láncok kezdeményezését ezen a téren.
Bankolásra kacsingat a Coop
A Napi által megkérdezett kereskedelmi láncok többsége nem is foglalkozott érdemben a pénzforgalmi szolgáltatás lehetőségével. Kizárólag a Co-op Hungary Zrt. lépett ez irányban. Év elején bejegyezte a Coop Hitel Zrt.-t, amely - első körben faktoringtevékenységgel - megkezdte működését. Mint a társaságnál megtudtuk: ha egy kereskedelmi lánc valódi (nemcsak árualapú) hitelkártyát szeretne kibocsátani, az olyan számítástechnikai rendszert igényel, amelynek fejlesztése komoly erőforrásokat köt le. Ha ilyen irányba indul a kereskedő, akkor a későbbiekben érdemes a hitelszámla mellé folyószámla-vezetést csatolni, majd ehhez debit rendszert kialakítani. Ez komoly lehetőséget teremt, ám a fejlesztés összege átlépheti az 500-600 millió forintot. (Egy puszta árualapú hitel nyújtásához szükséges rendszer néhány tíz millióból megoldható.)
A Coop pénzügyi vállalkozást alapított
A Coop-csoport pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozást alapított - nyilatkozta Murányi László, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
Vigyázz a kártyás fizetéssel a fapadosoknál
Komoly tételeket fizethetünk a jegyáron felül a fapados légitársaságoknál.
Nem "fapados" kártyadíjak
Vannak olyan szolgáltatások, amelyek esetében az ügyfelek beletörődtek már, hogy a szolgáltató a magas elfogadási költségek miatt (vagy inkább csak arra hivatkozva) rájuk terheli a kártyaelfogadás költségét. A diszkont-légitársaságoknál bevett szokás, hogy az alacsony fuvardíjat növelő tételek között megtaláljuk a bankkártyás fizetés költségét, ami nem kevés, ráadásul mértékét csak elvétve (pl. az easyJetnél) kötik a tranzakció értékéhez. Ennek következtében furcsán nézhet az utas, ha például a Ryanair 10 eurós jegyét csak további 5 euróért tudja megvásárolni.
Pontbeváltás repülőjegyekre
Jó néhány évvel ezelőtt még irigykedve néztük a szállodákban azokat a külföldi vendégeket, akik valamelyik légitársaság emblémájával ellátott bankkártyával fizettek és azzal büszkélkedtek, hogy szállodai költésük nyomán megint közelebb kerültek ahhoz, hogy újra repülőre üljenek, hiszen minden elköltött pénzért pontokat/mérföldeket írnak jóvá a számláikon. Az átlag magyar akkoriban joggal hihette, hogy ez a lehetőség csak a nyugati országok polgárai és a nagy légitársaságok utasai számára elérhető. Azután "kitört" a forradalom itthon is. Felmerült az igény olyan pontgyűjtő kártyákra, ahol a mindennapos költésekkel (élelmiszer, ruha) utazásra, repülőjegyre lehet pontokat gyűjteni. Ez azoknak is nagyon előnyös, akik már gyakori utazók, és így még többet repülhetnek, illetve azoknak is, akik nehezebben tudnának félretenni erre a célra, és így szinte észrevétlenül, a vásárlásaikkal tesznek szert repülőjegyre. Az első lépést a Malév tette meg: a magyar légitársaság az egyik legnagyobb hazai hitelkártya-kibocsátóval, a Citibankkal szövetkezve dobta piacra a Malév-Citibank közös márkajelzésű hitelkártyákat. Ezt követően újabb meglepetésként a magyar piac második legnagyobb klasszikus légitársasága, a német Lufthansa kínálta utasainak az MKB-val közösen a Miles & More törzsutasprogramot. Tavaly végül a legnagyobb régiós diszkont-légitársaság, a WizzAir választotta partneréül az Erste Bankot és lépett be a versenybe harmadikként co-branded hitelkártyájával. Ma már tehát van miből választani!A gyakorlat azt mutatja, hogy egyértelműen a légitársaság jellege határozza meg a "plasztik" típusát: míg ugyanis a hagyományos légitársaságok esetében az üzleti utasok szempontjait szem előtt tartva a magasabb presztízst képviselő Gold (arany) hitelkártyát is kínálatba állítják, a Wizz-Erste hitelkártya csak Classic változatban érhető el. Éves díj tekintetében a Wizz kártya a legolcsóbb, az első, ingyenes évet 3990 forintos alapdíj követi. A Malév-Citibank hitelkártyákra az első évben 50% kedvezményt kapunk, így a Classic kártya az első évben 3200 forintba kerül, majd a második évtől 6400 forintért használható. Az MKB-Lufthansa Classic kártya kedvezmény nélkül, 6500 forintos éves díjért igényelhető, a társaság Gold kártyája 13 000 forintos éves díjért elérhető. A Malév-Citibank Gold kártya az első évben 50% kedvezménnyel 8200 forintba kerül, a második évtől 16 400 forint. A "kártyaversenyben" ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csatlakozásért melyik légitársaság mennyi induló pontot ír jóvá: a Malév-Citibank Classic kártya tulajdonosai félmillió, a Gold-kártyatulajdonosok pedig 800 ezer forintnyi kártyás költés ellenértékével indulnak neki a pontgyűjtésnek. Ráadásul további évi 150/300 pontot a kártya évfordulójakor is jóváírnak az utasok kártyáján. Az MKB-Lufthansa Classic kártya esetében 3 ezer eurónyi, míg a Gold plasztikoknál 8 ezer eurós költés ellenértéke kerül köszöntésül a kártyára. A Wizz-kártyánál nem osztanak welcome-pontokat. A kártyás vásárlásoknál a Malév-Classic kártyával 250 forint elköltésével növeljük 1 ponttal egyenlegünket, Gold-plasztikonként 400 forintonként 2 ponttal gazdagodunk. Az MKB plasztikjainál a pontgyűjtés nincs differenciálva, 1 eurónak megfelelő összeg elköltésével kapunk 1 leutazható mérföldet - bár ez esetben a mérföld nem valódi távolságot jelent. A Wizz-Erste kártyánál 100 forint elköltése 2 ponttal növeli az utazásra rendelkezésre álló egyenlegünket. Az új kártyatulajdonosok a Malév-Citibank és a Wizz-Erste plasztik esetében jól járnak, ha gyorsan használni kezdik a kártyájukat: a Citibank kártya esetén a Classic-kártyások 3, a Gold-kártyatulajdonosok 6 hónapig dupla pontot kapnak vásárlásaik után, míg a Wizz-kártyáknál az első három hónapban háromszoros a pontjóváírás és a kártyával történő fizetés esetén dupla pontot írnak jóvá.
Új kártyatrükköket tanulnak az USA-ban
Évente akár 12 milliárd dollárba is kerülhetnek a hitelkártya-kibocsátóknak az Egyesült Államokban a most hétfőtől már csaknem teljeskörűen hatályos új szabályozások a Morrison & Foerster jogi iroda becslése szerint; ez elég ok arra, hogy megpróbáljanak új bevételi forrásokat keresni a kiesők helyett, így szakértők szerint a kártyahasználók hamarosan egy sor újabb csapdával találják szembe magukat. A még 2009 májusában elfogadott (Napi, 2009. május 29.), azóta fokozatosan életbe lépő hitelkártyatörvény fontosabb rendelkezései értelmében a kibocsátóknak a korábbinál jóval szélesebb körben és hamarabb kell tájékoztatniuk a fogyasztókat a különféle változásokról, illetve terheik alakulásáról, a fogyasztók pedig könnyebben szabadulhatnak meg túl nehézzé váló terheiktől. Szorosabban szabályozzák azt is, milyen módon juthatnak hitelkártyához a 21 évnél fiatalabbak. A törvényi rendelkezések életbe lépése az idén augusztus 22-én teljesedik ki: azt követően minden hat hónapban felül kell vizsgálni a fogyasztókat terhelő kamatokat, a fogyasztóknak jogukban áll majd nem elfogadni az újonnan ajánlott feltételeket és lezárni a számlájukat, még a régi feltételek szerint.
Hitelkártya: középmezőnyben az UniCredit
A hitelintézetek az idén eddig alig alakítottak kondícióikon, nagyobb változtatást a hitelkártyáknál vezet be május elsejétől az UniCredit (Napi, 2010. február 9.). A versenytársak jelenlegi díjaival összehasonlítva az UniCredit a májusi díjváltozások után sem tartozik majd a legdrágább bankok közé a hitelkártyás készpénzfelvétel szempontjából sem - hangsúlyozták a pénzintézetnél. Mint hozzátették: emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a hitelkártyás készpénzfelvétel nem jellemző tranzakció, 2008-ban az MNB adatai szerint (2009-esek még nincsenek) a magyarországi hitelkártyákat 83 százalékban vásárlásra használták és a készpénzfelvételt díjszabása miatt maguk a bankok sem ajánlják ügyfeleiknek.
Az atm-eket védik a bankok
Szemmel látható, hogy a kereskedelmi bankok tartanak az elmúlt időben a pénzkiadó automatáknál elharapódzó bankkártyás csalásoktól: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lapunk birtokába került statisztikái szerint miközben az elmúlt év utolsó három hónapjában 4700 készülékben stabilizálódott a működő készpénzkiadó (atm) készülékek száma, addig a már forgalomban lévők közül 39 atm-készüléket tettek alkalmassá a tulajdonos bankok a chipkártyaolvasásra. Összességében így az összes készülék 81 százaléka képes chipkártya olvasására. Érdekes ugyanakkor, hogy miközben a kereskedelmi egységekben működtetett pos-készülékek száma három hónap alatt 1,5 százalékkal, 868 darabbal, 56 894 darabra nőtt, addig ezek közül mindössze 357 volt olyan, amelyet alkalmassá tett a chipolvasásra a pos-elfogadói üzletágban működő nyolc bank. Miután a chipmigrációban élen járó OTP és K&H az adatsor kiadásáig nem osztotta meg számait a jegybankkal, így a bővülés a többi kereskedelmi bank kezelésében lévő atm- és pos-készülékekre vonatkozik. (A K&H esetében mind a kibocsátói, mind az elfogadói oldalon lényegében befejeződött a chipmigráció, s az elfogadói oldalon az OTP is közel jár a 100 százalékhoz.)
