A Napi által megkérdezett kereskedelmi láncok többsége nem is foglalkozott érdemben a pénzforgalmi szolgáltatás lehetőségével. Kizárólag a Co-op Hungary Zrt. lépett ez irányban. Év elején bejegyezte a Coop Hitel Zrt.-t, amely - első körben faktoringtevékenységgel - megkezdte működését. Mint a társaságnál megtudtuk: ha egy kereskedelmi lánc valódi (nemcsak árualapú) hitelkártyát szeretne kibocsátani, az olyan számítástechnikai rendszert igényel, amelynek fejlesztése komoly erőforrásokat köt le. Ha ilyen irányba indul a kereskedő, akkor a későbbiekben érdemes a hitelszámla mellé folyószámla-vezetést csatolni, majd ehhez debit rendszert kialakítani. Ez komoly lehetőséget teremt, ám a fejlesztés összege átlépheti az 500-600 millió forintot. (Egy puszta árualapú hitel nyújtásához szükséges rendszer néhány tíz millióból megoldható.)
Murányi László, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgatója bejelentette: a Coop Hitel alaptőkéje mintegy 500 millió forint, ám már elvi döntés született arról, hogy az idei év végéig mintegy egymilliárd forintra emelik. A pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozást a Coop-csoport azért hozta létre, hogy működtetésével segítse a csoport pénzügyi finanszírozását, egyúttal a törzsvásárlói kártyaprogramot is országos lefedettségűvé kívánják tenni a Coop üzletekben. Erre a programra építve pedig a későbbiekben hitelkártya-szolgáltatást is szeretnének nyújtani a törzsvásárlóinak. Három-négy év múlva pedig úgy számolnak, hogy a társaság alaptőkéje meghaladja majd a kétmilliárd forintot, ami már banki tevékenységre is feljogosíthatja majd a Coop Hitel Zrt.-t.
A legnagyobb kereskedelmi láncok közül szinte mindegyik működtet hűségpont- vagy hűségkártyarendszert, amelyből a szükséges vásárlói információk kinyerhetők, így a szakmában úgy látják: rövid távon nem várható, hogy a kereskedők közül többen is pénzt költenének banki szolgáltatásfejlesztésre.
