Keresés

Akik adnak, azok kapnak is a Civil Liciten

Csaknem 1,5 millió forint összértékben keltek el szolgáltatások a Millenáris Parkban tartott első magyarországi Civil Licit rendezvényen. A társadalmi felelősségvállalás új fórumán megpróbáltuk azt is kideríteni, hogy a licitálásban nyertes cégek - a Bricostore Magyarország Kft., a Drámatréning Qt Kft., a Dréher Sörgyárak Zrt., a Magyar Telekom, a Masterplast Group Zrt. - mennyire tartják eredményesnek ezt a kezdeményezést. A Civil Licit lényegében annak a programsorozatnak a természetes folytatása, amely tavaly december 27-én, az esélyegyenlőség évének utolsó napjaiban Megfogadom, hogy elfogadom elnevezéssel valósult meg. Az akkori akción több ezren, hírességek és közemberek tettek fogadalmat arra, hogy cselekedeteikkel a jövőben hozzájárulnak az egyenlő esélyek megteremtéséhez. E célok megvalósítása érdekében indult útjára a pályázattal egybekötött Civil Licit rendezvénysorozat, amelyre - az európai uniós forrásokból - a HEFOP és EQUAL programokban részt vevő civil szervezetek pályázhattak februárban. A nyertes civil szervezetek indulhattak a hagyományteremtő jelleggel szervezett, rendhagyó aukción, ennek keretében magyarországi vállalkozások és vállalatok licitálhattak azokra a civil szervezetek által ismertetett szolgáltatásokra, amelyek az esélyegyenlőség megteremtését szolgálják. Az aukció fő célja, hogy az európai uniós támogatásban részesült projektek során felhalmozódott tudásanyag ne vesszen el, hanem az üzleti szféra képviselőinél megvalósuló programokon keresztül kis lépésekben tovább folytatódjon. Az aukció házigazdái Winkler Nóra és Hajós András (képünkön) műsorvezetők voltak. Hajós (Napi felelősségvállalás, 2007. november 16-17.) szerint bár a médiából ismert emberek hatásosan fel tudják hívni a figyelmet egy-egy kiemelkedően fontos ügyre, mégis az állampolgárok azok, akik a hétköznapokban tevőlegesen hozzájárulhatnak a jó célok eléréséhez és megvalósításához. A civil szervezetek szolgáltatásait ismert közéleti személyiségek vitték licitre, így találkozhattunk Kecskés Karinával, Oroszlán Szonjával, Csányi Sándorral, Czutor Zoltánnal, D. Tóth Krisztinával, Für Anikóval, akik valamennyien elkötelezték magukat az esélyegyenlőség ügye mellett. Összesen 15 szervezet 15 szolgáltatását bocsátották árverésre. Az árverésen licitálásra kerülő szolgáltatások négy fő területet fognak át: a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtése és munkához juttatása, a hátrányos helyzetűek és romák esélyegyenlősége, valamint az egyéb diszkriminációval sújtott társadalmi csoportok segítése. A licitre kerülő szolgáltatások között tréningek, képzések, esélyegyenlőségi terv, csr-stratégia elkészítésére vonatkozó ajánlások, önkéntes programok, hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élők munkaerő-kölcsönzésére vonatkozó szolgáltatások is szerepeltek. Az egyik legsikeresebb licitre kerülő "termék" a Faág Baráti Kör Egyesület által árverésre bocsátott önkéntes program volt. A győztes licitáló vállalat dolgozói egy közösségi tér kifestésében vesznek majd részt az egyesületnél tanuló állami gondozásban élő fiatalokkal közösen. A civil szervezet szerint az együtt végzett munkának köszönhetően fokozódik a munkavállalók elkötelezettsége a közösség és annak tagjai iránt, a közvetlenebb kapcsolat pedig lehetővé teszi a sztereotípiáktól mentes gondolkodást és az empátia fejlesztését. A program a kezdő 150 ezres kikiáltási árról indult és 300 ezer forintért kelt el. A Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány terméke - amelyet 200 ezerért vittek el - az akadálymentes környezet kialakításához nyújt segítséget. A szolgáltatás igénybevétele során az alapítvány felméri egy kijelölt épület akadálymentesítésének lehetőségeit, az eredmények alapján tanácsot ad a teljes körű megvalósításra és kiszámolja a költségeket. Kommunikációs, valamint az esélyegyenlőség iránti empátiát fejlesztő drámatréninget bocsátott árverésre a Káva Kulturális Műhely, a legmagasabb licitérték 295 ezer forint volt. A drámatréningben - mások szerepébe bújva - a résztvevők egy közös történet szereplői. Mindez hatékony segítség lehet például a munkahelyi frusztráció megelőzésében, a társadalmi felelősségvállalás megtervezésében, a diszkrimináció csökkentésében, a szabálytudat erősítésében, a generációs és a nemek közötti feszültségek kezelésében. A Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület - Konfliktuskezelő technikák a hatékony munkahelyért címmel - a szolgáltatás során azt vállalja, hogy egy cég kiválasztott munkavállalóját mediátornak, vagyis vitavezetőnek képezi ki. A módszer a vitás kérdések rendezésének olyan módja, amikor a konfliktusban álló felek - a képzett vitavezető közreműködésével - maguk tisztázzák érdekeiket, és ezek figyelembevételével jutnak el a megállapodáshoz. A Jól-Lét Közhasznú Alapítvány Anyabarát Munkahely projektje a munkáltató szervezet munkatársainak gyermekvállalásával összefüggő vállalati politika kialakításához ad segítséget. Az alapítvány tanácsadása a terhességtől a visszatérésig segíti a munkáltatót és a munkavállalót. Az Artemisszió Alapítvány Esélyegyenlőség a munkahelyen című ajánlatával - egy négyórás képzés keretében - a munkahelyi közösségeknek bemutatja az előítéletek és a diszkrimináció összefüggéseit, ráirányítja a figyelmet a munkahelyen a hétköznapokban előforduló potenciális és valóságos esetekre. A legnagyobb értéken - 400 ezer forintért - a Salva Vita Alapítvány Esélyegyenlőségi szervezeti átvilágítás munkacímű szolgáltatása kelt el. E szervezeti átvilágítás célja, hogy feltérképezze az adott munkáltató telephelyén a fogyatékkal élők munkavállalási lehetőségeit, egységesítse a foglalkoztatásukra vonatkozó eddigi törekvéseket és terveket. A licitálók közül a Bricostore Magyarország Kft. képviseletében Látrányi Szabolcs a Napi felelősségvállalásnak nyilatkozva elmondta: reméli, hogy a befektetett pénz és energia megtalált identitásokban, kiteljesedő sorsokban, egyéni és közösségi sikerekben sokszorozódhat meg. A Dreher Sörgyárak Zrt. nevében licitáló Dér Szilvia úgy fogalmazott: a Civil Licit nagyszerű alkalom arra, hogy a civil és az üzleti szféra közelebb kerüljön egymáshoz, megismerje egymás tevékenységét és gondolkodásmódját. A Magyar Telekomot képviselő Tölösi Kriszta szerint cégük azért csatlakozott a Civil Licit "intézményéhez", mert lehetőséget teremt esélyegyenlőségi témákban a gazdasági és a civil szféra közötti kapcsolatok szélesítéséhez és erősítéséhez. Emellett fontosnak tart minden olyan kezdeményezést, amely a gazdasági élet szereplői, a civil szervezetek és a kormányzati szféra együttműködését erősíti a meglévő társadalmi problémák kezelésében, illetve megoldásában. A magyar tulajdonú Masterplast Group kiemelkedően pozitív és rendhagyó, sikeres kezdeményezésnek tartja a Civil Licitet, a Perfekt Zrt. pedig azt reméli, hogy a jövőben több valós munkahelyi integráció és tapasztalatcsere valósul meg a civil és a gazdasági szféra között. A megkérdezettek szerint manapság egyre elfogadottabb, hogy az esélyegyenlőség megvalósítása korántsem csak az állam és a civil szervezetek ügye, hanem össztársadalmi kérdés, mindannyiunknak tenni kell az előmozdításáért, az elfogadó és a befogadó szemlélet kialakításáért. Egyre több vállalat fordít fokozott figyelmet a felelős társadalmi szerepvállalásra, felismerve azt, hogy a cég üzleti sikere hosszabb távon nem tartható fenn, ha csupán a profitmaximalizálásra koncentrál s nem veszi figyelembe a társadalmi környezetet. Az ökológiai fenntarthatóság és a szolidaritáson nyugvó esélyegyenlőség jelentőségét felismerő cégek - viszonylag rövid távon - a gyakorlati eredményeikben is tapasztalhatják felelős magatartásuk hasznát. Sikeres programnak tartjuk az első Civil Licitet, még akkor is, hogy nem minden civil szervezet által felkínált szolgáltatás talált gazdára - mondta kérdésünkre Tátrai Ferenc, az innovatív programot elindító ESZA Kht. ügyvezetője. A program mintául szolgál arra, hogy bemutassa egyrészt a civil szervezetek tevékenységének jó gyakorlatát, másrészt azt, hogy különböző tevékenységeik miként építhetők be a közepes vagy nagyvállalati gyakorlatba, kultúrába, és mit nyerhetnek ebből a nonprofit szervezetek. Reméljük, hogy évről évre egyre több cég és egyre több civil szervezet csatlakozik a Civil Licithez - tette hozzá az ügyvezető. A program szervezői szerint jó volt a kezdet, sikeres lehet a folytatás: új ügyként, új csr-megközelítéssel jelent meg először Magyarországon a Civil Licit. Sok cég csr-tevékenysége, társadalmi szerepvállalása a jótékonykodásban és az adományozásban ki is merül, ám ezúttal példákat láthattak arra, hogy a civilek nem pusztán kérnek, hanem a pénzért cserébe társadalmilag is hasznos és a vállalat eredményességét elősegítő szolgáltatásokat is nyújtanak.

Nincs veszélyben a szlovák eurócsatlakozás

Szlovákiában a februári 3,4-ről márciusban 3,6 százalékra gyorsult az uniós normák szerint számolt harmonizált infláció. Az ütem gyorsulása azonban nem veszélyezteti az inflációra vonatkozó maastrichti kritérium teljesítését. Az Eurostat szerdai adata szerint ugyanis a referenciasáv felső határa márciusban 3,2 százalék volt, miközben a szlovák infláció átlagértéke 2007 márciusa és 2008 márciusa között 2,2 százalék volt, így 1 százalékponttal a határ alatt marad. Az egyetlen nyitott kérdés, hogy az EU illetékesei hogyan ítélik meg az inflációs kritérium fenntarthatóságát - mondta Michal Musák, a Slovenská Sporitelna takarékpénztár elemzője. Szerinte azonban nagy valószínűséggel nem fogják megkérdőjelezni a fenntarthatóságot, mivel Pozsony kellő rátartással felelt meg a követelménynek. Az országot bizonyára még többször figyelmeztetni fogják az inflációs veszélyekre, de ez nem kérdőjelezi meg az euróbevezetés növekvő valószínűségét - olvasható a Vseobecná Úverová Banka, a második legnagyobb szlovák bank állásfoglalásában. Szlovákia továbbra is megfelel az inflációs feltételeknek, de hangsúlyozni kell, hogy valamennyi maastrichti kritériumot teljesíteni kell, méghozzá fenntartható módon - nyilatkozta Andrea Elschek-Matis, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint nem kétséges, hogy az ország megfelel a fenntarthatóság követelményének is, mivel az EU egészében gyorsabban nő az infláció. Az eurócsatlakozás többi követelményét egyértelműen teljesíti Szlovákia. A Standard and Poor's szerint minimális az esélye annak, hogy az ország kérelmét elutasítják, és az euró bevezetése javítani fogja az ország hitelfelvételi pozícióját. A szlovák konvergenciaprogram értékelését május 7-én teszi közzé Brüsszelben, ennek eredménye gyakorlatilag eldönti, hogy az ország 2009. január 1-jével bevezetheti-e az eurót vagy sem, a hivatalos végső döntést pedig az Európai Unió június 20-i csúcstalálkozóján hozzák meg.

Vitairat az építészetről

A Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) a továbbiakban szélesebb kör szakértelmére is támaszkodni kíván, ezért az idei Construmán életre hívja a Nemzeti Építészeti Tanács Fórumát. Ez a tervek szerint 50-100 fős szakértői testület neves építészekből és az épített környezet minősége szempontjából jelentős intézmények, szervezetek képviselőiből áll majd. A NÉT fórumának legfőbb feladata a tanács által megfogalmazott javaslatok véleményezése. Ezek között kiemelt fontosságú az EU által is elvárt nemzeti építészetpolitika mielőbbi kidolgozása. A NÉT fóruma mai konferenciáján bemutatja hazánk építészetpolitikai vitaanyagát, amely külön foglalkozik a környezettudatos építészettel. Hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság új és nehéz lecke elé állítja az építészetet. Megköveteli, hogy többé ne becsüljük le a környezetrombolás költségeit, hogy épületeinket ne tekintsük függetlennek a környezettől, és épített környezetünket a természetes világ szerkezetét, annak folyamatait követve, azzal összhangban tervezzük és szervezzük meg.

Kódex a nanotechnológia kockázatai ellen

Önkéntes magatartási kódex bevezetését javasolja az Európai Bizottság (EB) a nanotechnológiával foglalkozó kutatóintézeteknek és vállalkozásoknak. Sokan ugyan ma is úgy gondolhatják, hogy az anyagok atomi, molekuláris szintű átrendezésével foglalkozó tudományág és technológia még a sci-fi fogalomkörébe tartozik, ám a valóság az, hogy már egy létező iparágról van szó, amely egyebek mellett kozmetikumokat, naptejeket, festékeket, lakkokat, csomagolóanyagokat és ruhaneműket állít elő, s a nanotechnológia alkalmazásának széles körűvé válása jelentheti a következő technológiai forradalmat. Részben a tájékozatlanság az oka annak, hogy nem tisztázott a nyilvánosság előtt, milyen egészségügyi, környezetvédelmi, etikai, az alapvető emberi jogokat érintő következményei lehetnek a nanotechnológia alkalmazásának. Ezért eljött az ideje az egységes uniós politika kialakításának az ágazat tevékenységének szabályozásával kapcsolatban. Ezt szolgálja a felelős nanotudományi és nanotechnológiai kutatások magatartási kódexe, amelyben a brüsszeli bizottság javaslatot tesz több önként követendő szabály betartására. A kódex hét alapelvet rögzít, köztük a fenntarthatóság, az elővigyázatosság, az előrelátás és a felelős viselkedés szabályát. Az EB bízik abban, hogy az egyetemek, kutatóintézetek és az érintett vállalatok elfogadják ezeket az elveket, ezek szellemében, átláthatóan, az egyes fejlesztések esetén azok célját érhetően megindokolva végzik tevékenységüket. Mivel a nanotechnológiát érintő tevékenység szabályozatlansága miatt a megszülető újdonságok környezeti kockázatokkal járnak, a környezetvédelmi csoportok egy ideje követelik az e területen folyó kutatások és fejlesztések nyilvánosságának megteremtését, ezért üdvözölték az EB kezdeményezését. Kifogásolják ugyanakkor, hogy az csak egy önkéntesen alkalmazandó szabályrendszer, amely nem kötelezi a szervezeteket a felelős viselkedésre. Emellett a környezetvédők a kódexben foglalt elveket kiegészítenék azzal a követelménnyel, hogy a nanotechnológiai kutatások mindenki számára hasznos eredmények - például a szemét semlegesítése, a klímaváltozás fékezése - elérésére irányuljanak. Szerintük a bűzmentes zokni előállítása például nem tartozik ebbe a körbe.

Sötét jövőt lát az MNB

Magasabb inflációra és lassabb növekedésre számít a jegybank.

Fenntarthatósági jelentés a svéd állami cégeknek

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának részeként Svédország összes állami cégének - jelenleg 55-ről van szó - 2009 tavaszától minden évben kötelező lesz fenntarthatósági jelentést készíteni a Global Reporting Initiative (GRI), vagyis a legelterjedtebb nemzetközi jelentéskészítési útmutató szerinti Guidelines G3 szempontok alapján. Ezzel a világon elsőként a svéd kormány kötelezi a helyi állami vállatokat, hogy rendszeresen számoljanak be a fenntarthatósági teljesítményük helyzetéről, növeléséről, ugyanakkor a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételéről - adta közre a globalreporting.org honlap. A svéd kormányzati hivatal adatai szerint az érintett 55 cégből 41 teljesen, a többi részben állami tulajdonban van, ezeknél a vállalatoknál összesen mintegy 190 ezer ember dolgozik. A cégek között olyan nagy társaságok találhatók, mint a stockholmi tőzsde, a távközlésben érdekelt TeliaSonera, a szerencsejáték-szolgáltató Svenska Spel vagy a svéd vasúttársaság. A GRI szerint elkészült jelentések alapján, illetve közzétételével az egyes vállalatok ismertsége és hírneve nő, és - objektív alapokon - könnyebb megkülönböztetni, összehasonlítani őket a konkurenseikhez képest. Pozitív eredmény birtokában pedig az adott céget jelentős versenyelőnyhöz is juttathatja, hogy aktuálisan és visszamenőleg is megtekinthető a fenntarthatóság érdekében megvalósított cselekedeteit összefoglaló jelentés.

Regionális tudáscentrum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán

A már közel öt évtizede működő intézményben az innovációs kutatások szervezésében egyre nagyobb szerepet kapnak a hazai és nemzetközi pályázatok prioritásai, az örvendetesen gyarapodó külföldi kapcsolatok és a régió fejlesztésében egyfajta kulcsszerep betöltésére való törekvés. Azokat a kutatási feladatokat célozzák meg, amelyek a régió nemzetközi versenyképességét, a közszféra intézményi reformját megalapozhatják, és ennek következtében növelik a munkahelyteremtő potenciált, valamint az életszínvonal és az életminőség javításával szorosan összefüggnek. A kutatások a régió adottságaiból, sajátosságaiból indulnak ki és a következő fő irányok mentén foglalhatók össze.

Újabb uniós energiapolitikai csomag látott napvilágot

Lendületet kapott szeptember 19-én az európai energiapolitika, mert az Európai Bizottság egy harmadik javaslatcsomagot fogadott el azzal a céllal, hogy biztosítsa minden egyes európai polgár számára az energiaszolgáltatók közötti valódi választási lehetőség előnyeit. A bizottsági javaslat középpontjában a nagyobb fogyasztói választékra, a tisztességesebb árakra, az energiafelhasználásból eredő környezetszennyezés csökkentésére és az ellátásbiztonságra irányuló törekvés áll - tudtuk meg a tárca kommunikációs főosztályától. Az új csomag arra törekszik, hogy minden energiaszolgáltató megfeleljen a szolgáltatás, a fenntarthatóság és a biztonság magas elvárásokon alapuló szabályainak. A csomag az energiahatékonyság ösztönzése révén elősegíti a fenntarthatóságot, és garantálja, hogy még a kisebb, például a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalkozások is hozzáférjenek az energiapiachoz. A versenyen alapuló piac nagyobb ellátásbiztonságot is fog teremteni, mert javítani fogja az erőművekre és az átviteli hálózatokra irányuló beruházások feltételeit, s ezáltal segít elkerülni a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás kimaradásait. A tisztességes verseny garanciái az unión kívüli országok viszonylatában is erősödnek. Annak érdekében, hogy a belső piac működése minden kis- és nagyfogyasztó érdekét szolgálhassa, és hogy az EU-n belüli energiaellátás biztonságosabb, versengőbb és fenntarthatóbb lehessen, a bizottság egy sor intézkedést javasol a meglévő szabályok kiegészítésére. - A termelés és az energiaszolgáltatás leválasztása a szállításról: el kell végezni a hálózati tulajdonjog és a hálózatüzemeltetés "szétválasztását". Ez azt jelenti, hogy a villamosenergia- és a földgázhálózatok üzemeltetését el kell választani az energiaszolgáltatói és az energiatermelői tevékenységektől. - A bizottság elismeri az energiapolitika stratégiai jelentőségét. A javaslatcsomag ennek megfelelően biztosítékokat tartalmaz arra az esetre, ha EU-n kívüli vállalkozások jelentős érdekeltséget, sőt meghatározó befolyást kívánnak szerezni egy uniós energiahálózat fölött: előírja, hogy e vállalatoknak bizonyíthatóan és egyértelműen ugyanazoknak a szétválasztási követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós vállalkozásoknak. - A határkeresztező energiakereskedelem elősegítése: a bizottság javasolja egy, a tagállamok energiapiaci szabályozó hatóságainak együttműködését elősegítő ügynökség létrehozását, amelynek hatásköre kiterjedne jogilag kötelező erejű döntések meghozatalára, és amely kiegészítő szerepet játszana a tagállamok szabályozó hatóságai mellett. Ez biztosítani fogja a több tagállamot érintő ügyek megfelelő kezelését és képessé teszi az EU-t arra, hogy valódi, egységes rendszerként működő európai hálózatot hozzon létre, és ezzel előmozdítsa az ellátás biztonságát és diverzifikációját. - Hatékonyabb tagállami szabályozó hatóságok: a bizottság intézkedéseket javasol a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének megerősítésére és garantálására. - A határon átnyúló együttműködés és beruházások ösztönzése: a bizottság javasolja, hogy az átviteli, illetve szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatot hozzanak létre: Az EU-n belül működő átvitelirendszer-üzemeltetők ennek keretében együttműködhetnének közös kereskedelmi, műszaki és biztonsági előírások kidolgozásában, továbbá megtervezhetnék és összehangolhatnák az EU-szinten szükségessé váló beruházásokat. Ez megkönnyítené a határon átnyúló kereskedést, és egyenlőbb versenyfeltételeket teremtene a piaci szereplők számára. - Nagyobb átláthatóság: a piac átláthatóságának a hálózatüzemeltetés és az ellátás terén való javítása szavatolni fogja az információhoz való egyenlő hozzáférést, átláthatóbbá fogja tenni az árképzést, növelni fogja a piacba vetett bizalmat és segíti a piacbefolyásolás megakadályozását. - A szolidaritás növelése: a nemzeti piacok egymáshoz való közelítésével a bizottság gondoskodik arról, hogy a tagállamoknak több lehetőségük legyen egymás megsegítésére az energiaellátást fenyegető veszélyekkel szemben. Külön kiemelendő, hogy a fogyasztók részesülnek majd az Energiafogyasztók Chartája nyújtotta előnyökből, amelynek gyakorlati alkalmazása 2008-ban indul el. A dokumentum az energiaárakkal kapcsolatos szociális problémákkal, a szolgáltatók és szolgáltatói ajánlatok közötti választáshoz a fogyasztók részére nyújtandó információkkal, valamint az energiaszolgáltató megváltoztatásakor szükséges ügyintézés egyszerűsítésére irányuló lépésekkel foglalkozik, intézkedik továbbá arról is, hogy a polgárokat megvédje a tisztességtelen értékesítési gyakorlatoktól. Egy külön tájékoztató kampány fogja a fogyasztókat jogaikról tájékoztatni.

Elfogadta a kormány a 2020-ig tartó energiastratégiát

Jövő év elején tárgyalhatja meg a parlament az ország 2020-ig tartó energiapolitikai stratégiáját, amelyet november 28-ai ülésén hagyott jóvá a kormány. A változás szükségességét indokolja, hogy az energiapolitika legutóbbi, 1993. évi megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. Az elmúlt időszakban számottevően mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, lényegesen csökkent az energiahordozók által okozott környezetterhelés, sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az ország importfüggősége és megmaradt a magas fosszilisenergia-arány is, és a pozitív trendek ellenére az energiahatékonyság javítása terén is jelentős tartalékok vannak. Ezzel egyidejűleg drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, aminek következménye a földgáz árának növekedése is, vagyis véget ért az olcsó energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását. A koncepció lényege, hogy rögzíti Magyarország biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaellátásának stratégiai kereteit. A fogyasztóvédelemmel összhangban lévő energiaellátást szolgáló, fő stratégiai kereteket kijelölő dokumentum nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik az ország lakosságát, a vállalkozásokat, a kormányzatot és a politikusokat az energetikával kapcsolatos döntéseik során. A dokumentum megújuló energiával foglalkozó megállapításait részletesen a "Magyarország megújuló energiaforrásfelhasználás-növelésének stratégiája 2007-2020" című részstratégia, az energiahatékonysági és takarékossági prioritásokat a "Magyarország energiahatékonysági stratégiája és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terve" című részstratégia fejti ki. Ez utóbbin még jelenleg is dolgozik a minisztérium. A dokumentumban újdonság: a piaci alapokra helyezett energiapolitika nem vállalhatja magára, hogy a piaci szereplők számára részletes programot nyújtson. A jövőbeni állami szerepvállalás az energetikában alapvetően két területre irányulhat: egyfelől az energiapiaci modell kialakítására és bevezetésére, annak közvetett eszközökkel való irányítására és folyamatos korrekciójára, másfelől a nemzeti energiapiac külső, nemzetközi feltételeinek alakítására. Az energiapolitika érvényesüléséhez a lakosság, a gazdálkodó szervezetek, az állami szervek és a parlament aktív közreműködése szükséges és csak az EU közösségi döntéseinek és jogszabályainak figyelembe vételével valósulhat meg. Az energiapolitika célja tehát az is, hogy orientálja és mozgósítsa a magyar társadalmat az energiapolitikai követelmények teljesülése érdekében. Az energiapolitikai koncepció hozzájárulhat azon érdek érvényesüléséhez, hogy az energiaellátás költségeit, az energiaárakat növelő környezetvédelmi követelményeket és megújuló energiahasznosítási célokat a társadalmi hasznosság és a hatékonyság követelményét szem előtt tartva a legkisebb költséggel valósítsuk meg. Ezen túlmenően hozzájárulhat az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartásához és javításához. Az energiapolitika stratégiai keretei között továbbvitt piacnyitás és liberalizáció katalizátorként hathat a kedvező piaci folyamatok kiteljesedésére és az infrastrukturális fejlesztésekre. A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja az, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság mint az energiapolitika alappilléreinek együttes érvényesülését.