Fizessen kevesebb adót Ön is!
A vállalatok többségénél úgy vélik, hogy a négyszázalékos szolidaritási különadó négy százalék társasági adónak felel meg, pedig a két adónem alapja teljesen eltér egymástól, ami nagy meglepetést okozhat a bevallások kitöltésekor. A terhek csökkenthetők, sőt akár el is kerülhetők.
Céges praktikák
Ugyan a társasági és a szolidaritási adónál is az adózás előtti eredményből kell kiindulni, utóbbi esetében azonban jóval kevesebb csökkentő tétel, illetve kedvezmény alkalmazható. Nem vonható le például a számviteli és az adó-értékcsökkenés különbsége, ha ez utóbbi magasabb, a nem realizált árfolyamnyereség vagy az elszámolt ráfordításon túlmenően a befizetett iparűzési adó, ami egyes vállalkozások esetén igen magasra rúg – figyelmeztet Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint emiatt megnő a számviteli politika jelentősége, melynek kialakításában a számviteli törvény alapján a cégnek számos területen döntési szabadsága van, így a szolidaritási adó szempontjából is jobban járhat. Érdemes felülvizsgálni a céltartalékképzéssel kapcsolatos előírásokat, a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés, valamint az értékvesztés elszámolásának módját is. Az értékcsökkenés elszámolásakor adóoptimalizációs célból megfontolandó lehet az amortizációs kulcs növelése vagy más értékcsökkenési elszámolási mód, például a degresszív vagy az évek száma összege módszer választása – javasolja az adószakértő. A terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés szabályainál alacsonyabb mérték határozható meg a piaci értéktől való jelentős eltérés esetében. A számviteli törvény számtalan lehetőséget kínál a céltartalék elszámolására, így az adózás előtti eredmény csökkenthető például garanciális, illetve függő kötelezettségekre, korengedményes nyugdíjra, végkielégítésre, várható jövőbeni költségekre vagy például beruházáshoz kapcsolódó devizás hiteltartozás árfolyamkockázatára képzett tartalékkal. Mivel a szolidaritási adó esetében a nem realizált árfolyamnyereség is minden esetben az adó alapját képezi, érdemes több figyelmet fordítani a devizás kötelezettségek tervezésére, valamint a határidős fedezeti ügyletek kezelésére – tette hozzá Erdős. Felértékelődik a devizás könyvvezetés jelentősége is, ami alkalmas az árfolyamkockázatok kiküszöbölésére. Devizában azok a vállalkozások könyvelhetnek, amelyeknél az adott, valamint az azt megelőző évben a bevételek és kiadások, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek legalább háromnegyede ugyanazon konvertibilis devizában merül fel. (Ezek a kritériumok elsősorban a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatainál teljesülnek.) A társasági adótörvény nyári módosításának köszönhetően Magyarország a vállalatcsoportok finanszírozásának, vagyis a holdingoknak a székhelyévé válhat. Az árfolyamnyereséggel csökkenthetik adóalapjukat azok, akik bejelentett, legalább 30 százalékos részesedésüket legalább kétévnyi tartás után értékesítik. A holdingtevékenységgel kapcsolatos költségek eddig is levonhatóak voltak, és a hozamot se adóztatták, most pedig az utolsó akadály is elhárult: adómentessé vált az árfolyamnyereség a társasági és a szolidaritási adó esetében. Erdős szerint ezért a magyarországi leányvállalatoknak érdemes figyelmeztetniük az anyákat arra, hogy előnyösen vehetnék fel a regionális holding funkciót, így csoportszinten csökkenhetik az adóterhelésüket is. A minimálisan elvárt adó megfizetése alól mentesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek árbevétele a tárgyévben nem éri el a megelőző év bevételének 75 százalékát, és felmentést kapnak az előtársasági és az azt követő adóévben működő cégek is. Azoknak, akik minden üzletüket egyetlen vállalkozáson belül futtatják, kifizetődő lehet, ha felbontják a céget, így új társaságként az első évben nem kell minimumadót fizetniük. A döntés előtt azonban az átalakulás költségeit mindenképpen össze kell vetni a várható minimumadó-kötelezettséggel és érdemes megvárni az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását, mivel a szeptemberben bevezetett különadó esetében megfeledkeztek egy uniós irányelvről, így az jelenleg nem mentes a szolidaritási, valamint az elvárt adó alól – figyelmeztet az adószakértő.
Adózni kell az ingyenesen átadott pénzek után
Kedvezménynek tűnhet a cégek számára az illetéktörvény tervezett módosítása, amely az egymással százszázalékos tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozásoknál ingyenes eszközátadás esetén 11–21 százalékos ajándékozási illeték megfizetését tenné lehetővé az általános, 40 százalékos helyett.
Behajtják a cégeken az elmaradt illetéket
Kedvezménynek tűnhet a cégek számára az illetéktörvény tervezett módosítása, amely az egymással százszázalékos tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozásoknál ingyenes eszközátadás esetén 11–21 százalékos ajándékozási illeték megfizetését tenné lehetővé az általános, 40 százalékos helyett. Ebből viszont egyértelműen következik, hogy az ilyen ügyletek után eddig is illetéket kellett volna fizetni, márpedig ezt soha egyetlen cég sem tette meg, vagyis az illetékhivatalok helyébe lépő APEH öt évre visszamenőleg kamatostól behajthatja az elmaradt befizetéseket. Mivel a térítésmentes átadások összege külön soron szerepel a társaságiadó-bevallásban, az adóhatóság könnyen utánajárhat a pénznek – figyelmeztetett Erdős Gabriella a PricewaterhouseCoopers konferenciáján. Az adótanácsadó szerint a színlelt szerződésekhez hasonlóan ebben az esetben is amnesztiát kellene biztosítani a cégeknek, mivel eddig soha senki nem kérte számon rajtuk az ajándékozáshoz kapcsolódó illeték befizetését. A probléma elsősorban a nagyobb vállalatcsoportokat érinti: azok ugyanis gyakran ingyenes pénzeszközátadással oldják meg csoporton belüli tőkeátcsoportosítási igényeiket, amit a nemzetközi gyakorlattól eltérően a magyar számviteli törvény szerint nem tőkebefektetésként vagy osztalékfizetésként, hanem eszközátadásként kell elszámolni, ami sajnos hamis alapot teremthet arra, hogy a hatóságok az ilyen ügyleteket valós funkciójuktól eltérően egyszerű ajándékozásnak tekintsék – mondja Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint ezentúl nem lesz olyan vállalat, amelyik tőkeműveleteit térítésmentes átadással oldja meg, inkább apportálnak vagy tőkét csökkentenek. A múltbéli ügyletek miatt viszont fájhat a cégek feje, mivel egy-egy nagyobb – például üzletág-leválasztással kapcsolatos – tranzakció miatt akár több milliárd forintnyi illetéket is követelhet az APEH. Erre nagy az esély, ugyanis a jövő évi költségvetés tervezetében az ideinél 25 százalékkal több, 126,8 milliárd forint illetékbevétellel számolt a pénzügyi tárca.
Zavargások Budapesten: mi lesz a lakásárakkal és a piaccal?
Gondban lehetnek azok a cégek, amelyek lakásaikat elsősorban a külföldi vevőkre építve alakítják ki, az elmúlt hetek zavargásai és tüntetései ugyanis alaposan megnehezítik ezeknek az ingatlanoknak az értékesítését. A NAPI Gazdaság cikke.
Elmaradhatnak a külföldi ingatlanvevők
Gondban lehetnek azok a cégek, amelyek lakásaikat elsősorban a külföldi vevőkre építve alakítják ki, az elmúlt hetek zavargásai és tüntetései ugyanis alaposan megnehezítik ezeknek az ingatlanoknak az értékesítését.
Manager Magazin: Csányi Sándor a leggazdagabb
A Magyar Hírlap és a Népszabadság hasonló kiadványai után most a Manager Magazin is közzétette a maga százas listáját a leggazdagabb magyarokról.
Hamarosan új vénytendert hirdet az OEP
A tavalyi mintegy 350 millió forintos megrendelés után az OEP újabb, 100 millió forint értékben adott megbízást az Állami Nyomdának vények gyártására. Az OEP hamarosan kiírja 500 millió recept gyártására szóló új tenderét – elképzelhető, hogy ennek nyertese már reklámokat is megjelentethet a vényeken.
Franciaország búcsút intett a Tokay névnek
Franciaország nevében az Elzászi Borok Szakmaközi Tanácsának elnöke, Georges Wespieser ünnepélyes keretek között hétfőn végleg lemondott a Tokay név használatáról és több száz éves "bitorlás" után a magyar Tokaji márka javára visszaszolgáltatta azt Magyarországnak - írja az MTI-Eco.
Szatmári kóstoló Milotáról
Milota festői fekvésű község, nyárfák és diófák ligeteivel a Tisza partján. Diófái nevezetes, vékony héjú és vastag belű termést hoznak, amit a község szakácsasszonyai előszeretettel használnak fel: a diólevestől az aranygaluskáig számos ízletes fogást készítenek vele.
