Ugyan a társasági és a szolidaritási adónál is az adózás előtti eredményből kell kiindulni, utóbbi esetében azonban jóval kevesebb csökkentő tétel, illetve kedvezmény alkalmazható. Nem vonható le például a számviteli és az adó-értékcsökkenés különbsége, ha ez utóbbi magasabb, a nem realizált árfolyamnyereség vagy az elszámolt ráfordításon túlmenően a befizetett iparűzési adó, ami egyes vállalkozások esetén igen magasra rúg – figyelmeztet Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint emiatt megnő a számviteli politika jelentősége, melynek kialakításában a számviteli törvény alapján a cégnek számos területen döntési szabadsága van, így a szolidaritási adó szempontjából is jobban járhat.
Érdemes felülvizsgálni a céltartalékképzéssel kapcsolatos előírásokat, a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés, valamint az értékvesztés elszámolásának módját is. Az értékcsökkenés elszámolásakor adóoptimalizációs célból megfontolandó lehet az amortizációs kulcs növelése vagy más értékcsökkenési elszámolási mód, például a degresszív vagy az évek száma összege módszer választása – javasolja az adószakértő. A terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés szabályainál alacsonyabb mérték határozható meg a piaci értéktől való jelentős eltérés esetében. A számviteli törvény számtalan lehetőséget kínál a céltartalék elszámolására, így az adózás előtti eredmény csökkenthető például garanciális, illetve függő kötelezettségekre, korengedményes nyugdíjra, végkielégítésre, várható jövőbeni költségekre vagy például beruházáshoz kapcsolódó devizás hiteltartozás árfolyamkockázatára képzett tartalékkal.
Mivel a szolidaritási adó esetében a nem realizált árfolyamnyereség is minden esetben az adó alapját képezi, érdemes több figyelmet fordítani a devizás kötelezettségek tervezésére, valamint a határidős fedezeti ügyletek kezelésére – tette hozzá Erdős.
Felértékelődik a devizás könyvvezetés jelentősége is, ami alkalmas az árfolyamkockázatok kiküszöbölésére. Devizában azok a vállalkozások könyvelhetnek, amelyeknél az adott, valamint az azt megelőző évben a bevételek és kiadások, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek legalább háromnegyede ugyanazon konvertibilis devizában merül fel. (Ezek a kritériumok elsősorban a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatainál teljesülnek.)
A társasági adótörvény nyári módosításának köszönhetően Magyarország a vállalatcsoportok finanszírozásának, vagyis a holdingoknak a székhelyévé válhat. Az árfolyamnyereséggel csökkenthetik adóalapjukat azok, akik bejelentett, legalább 30 százalékos részesedésüket legalább kétévnyi tartás után értékesítik. A holdingtevékenységgel kapcsolatos költségek eddig is levonhatóak voltak, és a hozamot se adóztatták, most pedig az utolsó akadály is elhárult: adómentessé vált az árfolyamnyereség a társasági és a szolidaritási adó esetében. Erdős szerint ezért a magyarországi leányvállalatoknak érdemes figyelmeztetniük az anyákat arra, hogy előnyösen vehetnék fel a regionális holding funkciót, így csoportszinten csökkenhetik az adóterhelésüket is.
A minimálisan elvárt adó megfizetése alól mentesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek árbevétele a tárgyévben nem éri el a megelőző év bevételének 75 százalékát, és felmentést kapnak az előtársasági és az azt követő adóévben működő cégek is. Azoknak, akik minden üzletüket egyetlen vállalkozáson belül futtatják, kifizetődő lehet, ha felbontják a céget, így új társaságként az első évben nem kell minimumadót fizetniük. A döntés előtt azonban az átalakulás költségeit mindenképpen össze kell vetni a várható minimumadó-kötelezettséggel és érdemes megvárni az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását, mivel a szeptemberben bevezetett különadó esetében megfeledkeztek egy uniós irányelvről, így az jelenleg nem mentes a szolidaritási, valamint az elvárt adó alól – figyelmeztet az adószakértő.
Egerszalóki Tímea