Keresés

Megvan, kinek jó ez a kemény tél

A fagyos, hideg, havas időjárás nagyban elősegíti a fakitermelést a Börzsöny és a Cserhát területén gazdálkodó Ipoly Erdő Zrt. működési területén.

Újra meghirdették a sikondai termálfürdőt

Az előző pályázaton nem sikerült értékesíteni, így az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. újra meghirdette a komlói székhelyű Sikonda Beruházó, Szolgáltató Kft. vagyonelemeit. Ezúttal azonban az ingatlanokat és eszközöket nettó 1,66 milliárd forint helyett egymilliárdért dobták piacra, annak érdekében, hogy kelendőbbek legyenek. Az ingatlancsomagban egy teljesen felszerelt, jelenleg is működő fürdő, 38 szobás szálloda, étterem és kiszolgáló létesítmények találhatók. A több mint huszonötezer négyzetméteres fürdőingatlan mellett egy csaknem tizenötezer négyzetméteres beépítetlen területet is meghirdettek. Az épület 2004-ben épült, a funkciók elkülönítettek, de átjárhatók. A vagyont egyben kívánják értékesíteni; ajánlatot február 1-jéig lehet benyújtani. A termálfürdőt 1,4 milliárd forintos beruházással, támogatásokból és hitelből valósította meg a Sikonda Kft., amelyet a komlói önkormányzat, a tulajdonában lévő Komlói Fűtőerőmű Zrt., valamint több cég és magánszemély alapított. A kezdeti sikerek után 2006-ban már látszott, hogy a fürdő nem hozza a kívánt eredményt. Ebben jelentős része volt a folyamatosan növekvő működési, a bér- és energiaköltségeknek, valamint a marketingmunka hiányának, a fürdőt ugyanis nem sikerült jól bevezetni a piacra. Pedig annak természeti adottságai kiválóak, kirándulóutak metszéspontjában, erdős környezetben található. A kft. megmentése érdekében a tulajdonosok tőkeemeléssel és a hitelek átütemezésével próbálkoztak, de hiába. A válság következtében a vendégszám is csökkent. A cég 2008-at már több mint 200 millió forintos veszteséggel zárta, végül 2009 márciusában elindult a felszámolása. A hitelezők több mint 1,5 milliárd forintot követelnek a cégtől. A fedett medencékkel is rendelkező fürdőt nyár óta bérlőként az erre a célra létrehozott Síkfürdő Kft. működteti tovább.

Vezetők távoztak a felügyelettől

Közös megegyezéssel távozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) Varga Csaba, a szervezet korábbi főigazgatója és Erdős Mihály korábbi főigazgató-helyettes, míg Schiffer Péter főigazgató-helyettes december közepén nyugállományba vonult - mondta el Binder István szóvivő az MTI-Ecónak. A változások a szervezet működéséről szóló törvény módosulása miatt következtek be. A Felügyeleti Tanács (FT) tagjainak megbízatása, valamint közszolgálati jogviszonya - a korábbi elnököt, Farkas Ádámot kivéve - a törvény hatálybalépésével megszűnt. Az FT-tagok végkielégítésre vagy felmentési időre nem jogosultak, azonban külön juttatásként megkaphatják az MNB elnökének az MNB-től 2008-ban származó összes jövedelme 10 százalékának megfelelő összeget. A PSZÁF főigazgatójának és főigazgató-helyetteseinek megbízatása - közszolgálati jogviszonyuk érintetlenül hagyása mellett - ugyancsak megszűnt december 30-ával, nekik azonban a törvény szerint köztisztviselői munkakört és felügyeleti főtanácsadói címet kellett felajánlani.

Igazgatók távoztak a pénzügyi felügyelettől

Közös megegyezéssel távozott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) Varga Csaba, a szervezet korábbi főigazgatója és Erdős Mihály, korábbi főigazgató-helyettes, míg Schiffer Péter főigazgató-helyettes december közepén nyugállományba vonult.

A vízi élmények városa

Zalakaros 750 éves történetében egy 45 évvel ezelőtti szerencsés véletlennek komoly jelentősége lett, ugyanis ekkor találtak a vidéken termálvizet. A település ennek köszönheti hírnevét, és azt is, hogy várossá nőtte ki magát.

Telkinek nem tetszik a pátyi golfpálya

Feszült szomszédi viszony alakult ki Páty és Telki között a Pátyra tervezett golffalu-beruházás miatt. Az elmúlt hetekben megjelent cikkekben Danóczy Balázs telki polgármester giga-bevásárlóközpont és felhőkarcolók építésével vádolta meg a pátyi elöljárót és a beruházó spanyol Grupo Milton céget, amely válaszul sajtótájékoztatón mutatta be a beruházás terveit. Ezek szerint 12-15 év alatt egy golffalu születik Páty határában. A fejlesztés első lépéseként - itthon szokatlan módon - a községet elkerülő három tehermentesítő út épül. A hárommilliárd forintból készülő beruházás a teljes fejlesztés alapja, ezt követően iskolákkal, szállodával, lakásokkal és irodákkal bővülne a terület. Mervó József, a Grupo Milton magyarországi igazgatója elmondta, hogy összesen 1800 lakóegység - benne 300 villa - építését tervezik, a projekt 2020-ig készülne el. A 120 hektár 15 százalékát építenék be, a többi erdő és mező marad. A turisztikai fejlesztés egy 18 lyukú golfpályához kapcsolódik, ezt egészítik ki apartmanok és sporttelepek.

Pátyi csete-paté (javított)

Polgárháborús állapot jellemezte az elmúlt hetekben Páty és Telki viszonyát. A két budai község között kialakult feszült viszony oka, a Pátyra tervezett golffalu beruházás, ami ellen a telki polgármester valóságos keresztesháborút indított.

A ZALAERDŐ Zrt. Zala megye meghatározó erdő- és vadgazdálkodója

A ZALAERDŐ Zrt. mintegy 56 ezer hektáron, 100 százalékban állami tulajdonú erdőt kezel. Ezek az erdők zömében az ország erdőben egyik leggazdagabb megyéjében, Zalában fekszenek, ahol mind a talajadottságok, mind az éghajlati viszonyok kiváló feltételeket biztosítanak az erdőgazdálkodáshoz. Az itt található kiemelkedő minőségű erdők megőrzése, szakszerű kezelése, az engedélyezett fahasználatok végrehajtása - az erdők gazdasági, környezetvédelmi és közjóléti hármas szerepének biztosítása - a fő feladatunk. A mag- és csemetegazdálkodásban a begyűjtött, korszerűen kezelt, jó genetikai értékű magból hatékony termelési eljárásokkal évente mintegy 15 millió kis növényt állítunk elő. A 6 millió darab kiemelt csemete 55 százaléka a saját erdőfelújítás céljait szolgálja, a többi értékesítésre kerül. Közel 100 éves múltra tekint vissza a díszfatermesztés. Évente közel 30 ezer darab fenyő, lombos díszfa és cserje értékesítése szolgálja lakó- és ipari környezetünk szépítését. Az erdőművelés az erdészeti szakma egyik kiemelt szakterülete. Több erdésztechnikus- és erdőmérnök-generáció munkája testesül meg egy 120 éves erdőben. A tudatos erdőgazdálkodásnak 200 éves múltja van, de a körülmények most is folyamatosan változnak és az új kihívásokra keressük a válaszokat. A ZALAERDŐ Zrt. erdészei kiemelt figyelmet fordítanak a tartamos - egyenletes fahozamú -, természetszerű és takarékos erdőgazdálkodásra, hogy az erdők megőrizzék fajgazdagságukat, a külső hatások elleni állékonyságukat. Ennek érdekében a természetszerű folyamatokhoz leginkább közel álló kezelési formákat vezetünk be. Ám döntő fontosságú számunkra az értékesebb fafajú állományok létrehozása is. A több évtizedes fatermesztésnek egyik célja a megtermelt faanyag hasznosítása. Évente 350-360 ezer köbméter kiváló minőségű faanyag piacra juttatásával jelentősen hozzájárulunk Magyarország faanyagszükségletének kielégítéséhez. Ezt a mennyiséget a fiatalabb és az idős állományokban folyó fahasználati munkák során termelik ki a társasággal szerződött vállalkozások. Az adottságokat és a jó gazdálkodást jelzi, hogy a kitermelt faanyag mintegy harmada kiváló minőségű, méretes hengeres fa. A társaságnál korszerű gépek vásárlásával, majd azoknak a vállalkozások részére történő bérbeadásával jelentősen hozzájárulunk az erdőművelésben történt változások elősegítéséhez, a fakitermelés hatékonyságának jelentős emeléséhez és a munkakörülmények látványos javításához. Az innováció további célja, hogy a vágástéren visszamaradt ágak összeszedésével, aprításával az erdei apríték mennyiségét és az árbevételt növelni tudjuk. A társaság fafeldolgozási tevékenységét, a fűrészipart legalább a jelenlegi 12-15 ezer köbméteres kapacitás fenntartásával kívánjuk megőrizni. Az ezen a területen megvalósuló fejlesztések az értékesebb termékek előállítását és a hulladékok hasznosítását - fapellet - szolgálják. A ZALAERDŐ Zrt. kiemelt ágazatának számít a vadgazdálkodás is. Az itt élő világhíres zalai gímszarvasállománnyal továbbra is úgy akarunk gazdálkodni, hogy az erdőt és a benne élő vadfajokat összetartozó ökológiai egységnek tekintjük. A mintegy 75 000 hektáros vadászterületen jelentős a vaddisznóállomány is, a társas vadászatok kedvelt vadfaja. A minőségi vadászatok vonzerejét fokozzák a gyönyörű környezetben lévő, jól felszerelt vadászházak. A ZALAERDŐ Zrt. területén arányaiban kevés természetvédelmi terület található. Az erdészeti társaság képes a természetvédelmi oltalom alatt lévő erdők szakszerű kezelésére. Megoldatlan viszont a gazdálkodási veszteségek és a kezelői többletköltségek finanszírozása. A vállalatnál évente több száz millió forintot fordítunk fejlesztésekre. Ez magában foglalja többek között a technikai eszközök folyamatos megújítását, az állóeszközök karbantartását, informatikai fejlesztéseket, az erdei úthálózat folyamatos bővítését, az erdei kisvasút fejlesztését. Az erdő hármas funkciójából adódóan egyre jelentősebb az üdülési igények iránti igény kielégítése. Az erdei kisvasút pályaszerkezetét mintegy 32 km hosszúságban felújítottuk. Gőzmozdony és nosztalgiavagonok beszerzésével bővítettük az utazási kínálatot. A vasút végállomásán, Lentiben a "Göcsej kincsei, az erdő és a fa" című kiállítás létrehozásával az ide látogató turisták betekintést nyerhetnek az erdészet, faipar, vadászat és az erdei kisvasút közel 100 éves múltjába. A megyében több arborétum is szolgálja a pihenést. A ZALAERDŐ Zrt.-nek kiemelt szerepe van Zala megyében a vidéki lakosság foglalkoztatásában. A társaság alkalmazotti létszáma 397 fő, de közel 1200 ember megélhetése függ a társaság eredményes működésétől. Ez nagy felelősséget ró az itt dolgozó szakemberekre. Egy pillanatra sem állhatunk meg az új lehetőségek keresésében, hogy a vállalat a jelen és jövőbeli kihívásoknak is meg tudjon felelni.

Naptár

Az utóbbi időben megjelent fontosabb gazdasági jellegű jogszabályok 251/2009. (XI. 13.) kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) kormányrendelet módosításáról - a módosítás nyomán krízishelyzetben lévő személy az is, akinek 2009. november 15-én a lakó- vagy tartózkodási helyén azért nincs elektromos szolgáltatás, mert azt a szolgáltató 2008. szeptember 30-át követően hozott döntése eredményeként kikapcsolta és az érintett ingatlanon a vezetékes gázszolgáltatás sem érhető el, vagy abból 2009. november 15-én lakossági fogyasztóként szintén ki van kapcsolva. (Magyar Közlöny - MK - 2009/160. szám) 248/2009. (XI. 13.) kormányrendelet a vám- és pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) kormányrendelet módosításáról - egyebek mellett kiegészíti a VPOP feladatait és hatáskörét az országos parancsnok által a hatáskörébe utalt nyomozással, kiadja a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt, és jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozása esetén a biztosítási szerződés elfogadására. (MK 2009/159. szám) 249/2009. (XI. 13.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet módosításáról - amennyiben az ügyfél nem elektronikus úton tart kapcsolatot a hatósággal, akkor a kérelmet - postai úton vagy személyes átadás útján - írásban kell benyújtani tíz példányban papír alapon és egy példányban elektronikus adathordozón. (MK 2009/159. szám) 153/2009. (XI. 13.) FVM-rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról - az erdei haszonvételek körében állami erdőben szabadon gyűjthető fejenként és naponta 2 kilogramm gomba, vadgyümölcs és ugyanennyi gyógynövény. Magánerdőben ehhez engedélyt kell kérni. Az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőben a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodóval minden esetben előzetesen egyeztetni kell. (MK 2009/159. szám) 29/2009. (XI. 12.) NFGM-rendelet az Új Magyarország fejlesztési terv keretében megvalósuló beruházások általánosforgalmiadó-emeléséből eredő költségnövekményének kompenzációjáról - a kompenzáció akkor jár, ha az emelt áfával érintett pályázat benyújtása 2009. június 30. előtt megtörtént, az emelt áfával érintett beszerzések teljesítése 2009. június 30. után történik, a projekt elszámolható összköltségének - az áfa kulcsának emelése miatti - növekedése eléri vagy meghaladja az 5 millió forintot. (MK 2009/158. szám)