Zalakaros Magyarország egyik legkisebb, ám legvirágosabb városa. Először szinte mindenkinek az itteni gyógyfürdő jut az eszébe, amely nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is ismert és elismert gyógyhely. Annak ellenére, hogy már 12 éve város, a túlzott urbanizáció, a globalizáció nem nyomta rá a bélyegét, ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy csendes és barátságos település maradt. Aki tehát nyüzsgésre vágyik, más úti cél után kell néznie, a nyugalmat és gyógyulást keresők számára viszont ideális helyszín. A regenerálódás mellett azonban aktív pihenésre is számtalan lehetőség adott, kirándulni és sportolni egyaránt lehet.
Zalakaros a kikapcsolódni és nyugalomra vágyók számára igazán megfelelő, sok zöld területtel, parkokkal és erdővel. A város virágos, tiszta és ápolt parkjai sétára invitálnak, akárcsak a kertmozi körüli arborétum vagy az EU-park. A Dísz tér Zalakaros látványos központi tere, itt látható Kisfaludi Strobl Zsigmond Vízbe lépő nő című szobra is. Az elmúlt korok emlékét idézi a település régi központjában, az ófaluban található Szent Anna-kápolna, amely valószínűleg állt már a XIII. században is. A hatalmas épületet a török háborúk idején teljesen lerombolták, romjai még a XVIII. század végén is megvoltak. A városban 1866-ban római katolikus templom épült, ennek főoltárképét (Szent Anna a gyermek Máriával) az 1960-as évek végén a szentélyből a hajórészbe helyezték át. A szentély mostani falfestménye Károly Gyula alkotása, amely az 1970-es években készült.
Zalakaros új és Magyarország első Isteni irgalmasság temploma 2006-ra készült el, hiszen a régi Szent Anna-kápolna már kicsinek bizonyult. A tégla rusztikus szépsége kívül-belül megmutatkozik, a templomot a siófoki Hent László építészmérnök álmodta meg. Ihletül a krakkói Isteni irgalmasság bazilika szolgált, ahonnan a Fausztina-csont ereklye származik. A virágokkal teli parkban áll Szent István és felesége, Bajor Gizella szobra, Béres János zalaegerszegi szobrászművész alkotása, melyet 2000-ben, a millennium tiszteletére avattak fel. A szobor a város szimbóluma, a magyar és bajor nép barátságának állít emléket. A város ma is kötődik Bajorországhoz, hiszen testvérvárosa Puchheim.
A Zalakarost körbevevő dombokat erdők borítják. Az erdő szélén egy fából készült kilátó magasodik, ahonnan látni a várost, a Kis-Balatont, de tiszta időben a Balatont és a Keszthelyi-hegységet is. A szőlőhegyen Szent Orbán, a szőlősgazdák védőszentjének faszobra fogadja a szomjas utazót, no meg a régi pincékben berendezett borozók. A karosi domboldal fekvése igen kedvező a szőlő számára, ezért itt évszázados hagyománya van a szőlőművelésnek. Speciális helyi borfajta a tónai, mely még a középkorból maradt fenn, túlélve a filoxéravészt. A jó fekvésű domboldalakon terem még cserszegi fűszeres, nektár és rozália.
