Keresés

A liberálisok nem kértek saját minisztereikből

Nem kapott helyet a Liberális Egészségügyi Kabinetben a két korábbi szakminiszter, Molnár Lajos és Horváth Ágnes.

Terjeszkedik a Sopron Bank

A Sopron Bank már tizenötödik magyarországi fiókját nyitotta meg, ezúttal Körmenden. Körmend az utóbbi időben nagyon gyorsan fejlődik - mondta az ünnepélyes megnyitón Thomas Radil, a bank elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: az új ipari park, az idegenforgalmi és környezetvédelmi beruházások lényegesen hozzájárultak a képviselet helyszínének kiválasztásához. A hitelintézetnek fiókhálózatával így szépen lefedi Vas megyét, a körmendin kívül működik kirendeltsége Szombathelyen, Kőszegen és Sárvárott. A bank ezzel nem fejezte be a terjeszkedést, Siófokon és Pápán megkezdték az újabb fiókok építését, honlapjuk tanúsága szerint nyitnak még Ajkán és Tatabányán is. A Bank Burgenland által alapított (jelenleg a Grawe-csoporthoz tartozó) pénzintézet idén nyáron ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, az alkalomra akciós euróbetét-gyűjtést hirdettek meg. Egy évre ötszázalékos kamatot kínálnak.

Sok lehet a nem fizető egészségpénztári tag

Már két egészségpénztár taglétszáma haladta meg a százezer főt (Napi, augusztus 12.). Arról azonban egyelőre nem sikerült adatot szereznünk, hogy ebből mekkora azoknak az aránya, akik csupán statisztikai tételt jelentenek, díjat egyáltalán nem fizetnek. A piacon egy banki hátterű kasszáról (mindkét legnagyobb pénztár ilyen) azt rebesgetik, hogy a hozzá hitelért folyamodóval egészségpénztári belépési nyilatkozatot írat alá. Az ügyfélt pedig a banktisztviselő biztosítja: nem várják el tőle, hogy bármikor is fizessen. Ilyen esetre egyébként lapunknak annak ellenére nem sikerült rábukkannia, hogy több hitelfelvevőt személyesen is megkerestünk. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból mindenesetre következtetni lehet arra, hogy milyen nagyságrendű lehet a szektorban a díjat nem fizetők aránya. A tagdíjkövetelések összegét a taglétszámra vetítve (kissé azért bizonytalan alapokon nyugvó) számításaink szerint tavaly év végén a "potyautasok" száma mintegy 56 ezer fő lehetett. Ez a teljes létszám 8,2 százaléka. Ismereteink szerint a szektorban kizárólag a Patika Egészségpénztár vizsgálja felül évente tagjait (Napi, július 1.), hogy a díjat nem fizetők költségei ne az aktív tagokat terheljék. Ennél a kasszánál egyébként az átlagnál alacsonyabb, 7,1 százalék volt a számlájukat egyáltalán nem töltők aránya. Nyilvánvalónak tűnik egyébként, hogy a szektorátlag mögött is pénztáranként jelentős eltérések húzódhatnak meg. Úgy tűnik azonban, hogy a kasszák erről nem szívesen beszélnek, a PSZÁF pedig nem gyűjt kifejezetten erre vonatkozó adatokat. Tény viszont, hogy a tagdíjfizetésüket hivatalosan szüneteltetők létszáma évről évre nő. Míg ugyanis 2006-ban nem egészen 8,8 ezer szüneteltető volt, 2007 decemberében számuk már meghaladta 11,1 ezret. Az egészségpénztári tagok teljes száma közben 614,72 ezerről 733 ezer fölé emelkedett.

Ezüstös lett az MKB-kassza

Az idén tízéves MKB Egészségpénztárnak (Ep) a hazai kasszák mezőnyében az OTP Ep után másodikként - megelőzve a K&H Medicináját - sikerült elérnie a százezer fős taglétszámot. (Az egészségügyi reform előző változatánál ez lett volna a belépő a magánpénztári rendszerbe.) Az MKB pénztára - a szektorban egyedülálló módon - 2004 óta három másik társaságot is beolvasztott, a hozzá csatlakozó tagok döntő része azonban tájékoztatásuk szerint mégis új belépő volt. Az MKB Egészségpénztár 2,5 ezer munkáltatónak partnere, tagjait ma már az ország egész területén 6400 szerződött szolgáltató látja el 7800 telephelyen. Ezeknek már több mint felénél elfogadják a pénztár által kibocsátott egészségkártyát, amelyet a pénztártagok aktívan használnak is: minden tíz vásárlásból hét kártyával zajlik - mondta Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke. A pénztár tagjai tavaly 347 ezer tranzakciót bonyolítottak egészségkártyával, hozzávetőlegesen 2,4 milliárd forint értékben. Az éves tagdíjfizetés 2008 végére a hatmilliárd forintot közelíti, amelynek dinamikája ugrásszerű növekedést hozott a tagok megtakarításaiban is. Lehoczky László arra számít: az egészségpénztárakban is növekedni fog az előtakarékossági hajlandóság, a tartalékolási szándék. A pénztár jelenleg közel 5,8 milliárd forintot kezel, a jelek szerint nem is rosszul: az elmúlt esztendőkben a nettó hozam - amely a tagok adómentes bevétele - rendre az infláció felett alakult, tavaly például 104 bázisponttal haladta meg a fogyasztói árindexet.

Újabb egészségpénztár van túl a százezren

Az MKB intézménye eddig három másik pénztárt olvasztott be.

Rostálja tagságát a Patikapénztár

A Patika Egészségpénztár - válaszolta lapunk érdeklődésére vezetője, Lukács Marianna - taglétszáma meghaladja a 82 ezer főt. Ebből azonban 4,5 ezer tagsága kérdéses, ezeknél ugyanis a pénztár a díj hat hónapon túli nem fizetése miatt lezárja a jogviszonyt. A pénztár - tudtuk meg - a szektorban szinte egyedülálló módon évente felülvizsgálja tagjait, hogy a díjat nem fizetők költségeit (például a számla "élesben tartása", kártyaforgalmi kimutatás) ne azok állják, akik rendszeresen feltöltik patikakártyájukat. Lukács elmondta, hogy az viszont kedvező, hogy egyre többen látják be: érdemes egyénileg is fenntartaniuk számlájukat. A díjat nem fizetők körében közel 7,5 ezer felszólító levelet küldtek ki, a kampány végén pedig háromezren újra elkezdték a patikakártya feltöltését.

Egészségesebb takarékoskodás

Az önkéntes nyugdíjpénztárakban szépen gyűlik az aktív időszak befejezését követő jövedelem kiegészítésére szánt pénz, az egészségpénztáraknál azonban eddig a költés dominált. Annak ellenére, hogy az idősebbek kiadásainak mind nagyobb hányadát tehetik ki az egészségügyi költések, több pénztárnál is azt érzékelik, hogy ezen a téren változóban a helyzet. A Dimenziónál úgy látják, hogy az egészségügyben bekövetkező változások bizonytalansága miatt a pénztártagok az eddigiekkel ellentétben nem rövid távon használják fel az egészségpénztári megtakarításaikat az egészségük érdekében, hanem a később felmerülő egészségügyi kiadások fedezetének, hosszabb távú megtakarításnak tekintik azt. A K&H Medicinánál elmondták: az idősebb pénztártagok közül az alacsonyabb jövedelműek - a nagyobb gyógyszerszükséglet miatt - általában nem tudnak takarékoskodni, a kapott tagdíjat folyamatosan költik el. Vannak azonban olyanok, akik még egyéni tagdíj-kiegészítést is vállalnak, közöttük gyakoribb, hogy felhalmozzák, gyűjtik a számlájukon lévő összeget. Az Aranykornál úgy gondolják, hogy ha lassan is, de növekvő az egészségcélú előtakarékossággal élők aránya. Az OTP Egészségpénztár vezetője, Studniczky Ferenc szerint az előtakarékosságot visszaveti, hogy Magyarországon az öngondoskodás gondolata nem eléggé elterjedt, a tagoknak ráadásul jellemzően kevés lehetőségük van a fizetésükből olyan dolgokra félretenni, amelyből csak hosszú távon tudnak hasznot húzni. A szakember szerint gyökeres változtatást csak összefogással működő állami programmal, folyamatos tájékoztatással lehet elérni. Mint hozzátette: ugyanakkor tény, hogy a tapasztalatok szerint pont az idősebb, a nyugdíj előtt álló korosztály eszmél rá arra, hogy nincs elegendő megtakarítása és kezd félretenni. Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke azt gondolja, az előtakarékossági hajlandóságot az egyéni befizetések kedvezményének szélesítésével lehetne növelni. Különösen az időskorban jellemző - fejtette ki -, hogy a tagnak nincs módja egyéni adókedvezményt igénybe venni. A szolidaritás erősítését az előtakarékossághoz, azaz a befizetés tényéhez, és nem a tag adóbefizetéséhez, annak maradékához kellene kötni - állítja Lehoczky, aki a kedvezmény mértékének emelését is szükségesnek látja. A Patikapénztár vezetője, Lu-kács Marianna úgy gondolja, a helyzeten sokat segítene az önkéntes pénztár negyedik ágának, az önkéntes ápolási pénztárnak a létrehozása. Az elképzelés szerint az önkéntes ápolási pénztár működésének első éveiben csak a forrásokat kezelné, a hangsúly a befizetett járulékok beszedésére, a halmozódó vagyon kezelésére és a valamikori szolgáltatói háttér felépítésére helyeződne. A szolgáltatói hálózat és háttérépítés céljából az ápolási pénztárak számára érdemes lehetővé tenni idősotthonok építését és működtetését, amelyek már a mostani idősebb generáció számára is elérhetőek lennének.

Akciózó, fejlesztő kasszák

Az Aranykor Egészségpénztár (Ep.) 2008. június 1. és december 31. között elengedi a 3,5 ezer forintos belépési díjat, az egészségkártyát pedig ingyen biztosítják az azt igénylő minden új belépőnek. A kassza nemrégiben végzett olyan fejlesztéseket honlapján, amelyek a netes belépést és az online ügyintézést teszik lehetővé. Legfrissebb újításuk a térképes szolgáltatókereső. Ennek használatával a pénztártagok a lakóhelyükhöz legközelebbi egészségpénztári szolgáltató partnereket és Aranykor Egészségkártya elfogadóhelyeket térképezhetik fel. A Dimenzió szkennelésen alapuló számla- és dokumentumkezelő archiváló rendszert vezetett be. A számla összegét a beérkezéstől számított öt munkanapon belül fizetik ki. A Patikapénztár, ahol lehetővé tették az online ügyintézést mindhárom partnercsoportban (tagok, szolgáltatók, kártyaelfogadók), most arra készül, hogy ennek keretében minden egyes szolgáltatás igénybevételét értékeltesse a honlapján. A kassza célja, hogy létrehozzon egy mindenki számára elérhető adatbázist a minőségi szolgáltatókról. Az OTP Ep. a közeljövőben akar lépéseket tenni a szolgáltatások könnyebb elérhetősége, és a szakmai segítségnyújtás érdekében.

Az időskori biztonság megteremtéséről már fiatalon gondoskodnunk kell

A fejlettebb nyugati országokban évtizedek óta megszokott, hogy az emberek az állami nyugdíj- és egészbiztosítási rendszerek mellett további megtakarításokkal biztosítják magukat idős korukra, betegség esetére. Hazánkban erre közel 15 éve nyílik lehetőség - ám még mindig van hova fejlődni. A pozitív tendenciákról beszélgettünk Lehoczky Lászlóval, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójával.