A hazai szokásokkal ellentétben külföldön jóval nagyobb teret és fókuszt kap a nyugdíj előtakarékosság kérdése. A kintiek nem egy lehetőséget látnak a gyűjtésben, hanem teljesen természetesnek veszik a megtakarítás fontosságát és időben gondolnak nyugdíjas éveikre.
Ez természetesen annak is köszönhető, hogy - a magyarországi oktatáshoz képest - külföldön, például Amerikában a folyamat már az iskolákban, a pénzügyi tudatosságra neveléssel elkezdődik.
Sajnos hazánkban nem ilyen rózsás a helyzet. Ha nem gazdasági irányultságú oktatási intézményben tanul(t)unk, szinte biztos, hogy rá vagyunk kényszerítve, hogy az élethez nélkülözhetetlen tudást magunk kutassuk fel, és sajátítsuk el. Majd ha előrelátók vagyunk, gyermekeinknek is továbbadjuk a legfontosabbakat, vagy ösztönözzük őket, hogy ők is így tegyenek.
Miért fontos előrelátónak lenni?
Nemcsak hazánkban, de szomszédainknál és még távolabb is érezhető a születések számának folyamatos csökkenése, ami csak egy a több tényezős, globális nyugdíjprobléma okai közül.
Ma már biztonsággal kijelenthetjük, hogy ha nem teszünk félre, az átlagnyugdíjat és a dolgok rohamos léptékű romlását figyelembe véve aligha élhetünk idős korunkra olyan életszínvonalon, hogy ne kelljen nélkülöznünk.
Pláne ha ennél többre vágyunk, például, ha a gyerekeket, unokákat is segíteni szeretnénk a boldogulásban. Valljuk be, ezek igazán nem ördögtől való igények.
Szerencsére itthon is egyre többen érzik fontosnak a nyugdíjas évekre történő gyűjtést. Ahogy aktív korban sokan több lábon állva, több munkahelyen helytállva gyűjtik a bevételt, így érdemes a nyugdíjra is gondolni. Az állami díj kevéske összegét ugyanis tulajdonképpen ma már szinte mindenkinek érdemes kiegészíteni, ha pedig a hosszú, több évtizedes munkában eltöltött évek után végre ki szeretnénk élvezni a pihenést, akkor komolyan érdemes megfontolnunk egy nyugdíjcélú megtakarítás elindítását.

Tájékozódjunk és vágjunk bele!
Az öngondoskodás helyzetét tovább bonyolítja a tény, hogy sokan ma is bizonytalanok és bizalmatlanok vagyunk az elmúlt évek eseményei miatt. Gondoljunk csak a magánnyugdíjpénztárak, vagy a Buda-Cash botrány hírhedt eseteire.
A szkeptikusok álláspontja teljességgel érthető, amire a szolgáltatók is reagáltak, így 2021-ben már sokkal biztonságosabb megtakarítási lehetőségek közül válogathatunk. Sőt, mondhatnánk, hogy a három fő nyugdíjcélú megtakarítás közül (ÖNYP, NYESZ, Nyugdíjbiztosítás) már nem is bonyolult választani, de mint minden pénzügyi döntés előtt, itt is kulcsfontosságú, hogy rendesen utánajárjunk az egyes konstrukciók tulajdonságainak. Vagyis egyáltalán annak, hogy kinek melyik, és mikor előnyös, mikor nem. Másodsorban pedig tisztában kell lennünk a kiválasztott megtakarítási forma hozamaival és költségeivel is.
Mennyit tudunk addig összegyűjteni?
Természetesen első körben mindenki tudni szeretné, hogy mégis mi az az összeg, amire számíthat, ha már most elkezd egy célirányú megtakarításban gyűjteni. Általános érvényű szabály, hogy minél előbb kezdjük, annál jobbak az esélyeink a biztonságosabb és gondmentes nyugdíjas évekre.
A tervezéshez először is jó, ha meg tudjuk határozni azt, hogy mennyi jelenleg az az összeg, amit havonta, rendszeresen, gond nélkül félre tudunk tenni. Nagy előny lehet, ha esetleg már van is egy kis megtakarításunk, amit azonnal be tudunk fizetni.
Az öngondoskodás az öregségi nyugdíj kiegészítésére államérdek is, hiszen előrelátásunkat évente +20%-kal honorálja az állam adóvisszatérítés jogcímén, amely tovább gyarapítja az összeget, és amely ugyanúgy hozamokat fog termelni nekünk.
Az adóvisszatérítés a mindenkori SZJA-nkból kerül vissza hozzánk és az évek alatt - mire elérjük a korhatárt - akár milliókkal is megdobhatja az összegyűlt összeget.
Az alábbi példa segítségével átláthatóbbak lehetnek a számok:

Krisztina 35 éves, épp újra munkába állt a kisfia születése után és tervezi, hogy mostantól minden hónapban 20.000 Ft-ot be fog fizetni nyugdíj előtakarékossági számlájára.
Kriszinek a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárral számolva (65 év), várhatóan összesen 22.027183 Ft-ja gyűlik össze.
Ebből a saját maga által befizetett összeg 7.200.000 Ft, a megtakarítás hozamai pedig 11.155.986 Ft-ot teszek ki. Ezen felül pedig a kapott adóvisszatérítésből és annak hozamaiból plusz 3.671.197 Ft-ot költhet majd el saját belátása szerint, szabadon, ha hivatalosan is elérte az öregségi nyugdíjas kort.
Krisztina a nyugdíjkorhatár elérésekor választhat, hogy az összegyűjtött vagyont egy összegben szeretné felvenni, vagy havi járadékként. Ez utóbbi esetben minden hónapban +157.468 Ft-tal egészítheti ki állami nyugdíját a lejáratot követő 15 éven keresztül.
Nézze meg Ön is a várható teljes megtakarítás vagy akár a havi járadék összegét, számolja ki, hogy várhatóan mennyi pénzt tud összegyűjteni, ha most elkezd takarékoskodni és a megfelelő megtakarítási típust választja.
Mire lesz elég a nyugdíjunk?
Figyelembe véve a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését és a tovább romló nyugdíjhelyzetet, joggal feltételezhetjük, hogy alig lesz valamicske abból, amit az állam biztosíthat számunkra. Ha pedig ehhez hozzátesszük az infláció mértékét, a fogyasztási cikkek árának folyamatos növekedését, elég valószínű, hogy nehéz helyzet elé kell majd állnunk.
A KSH adatai szerint ugyanis a fogyasztói árak, beleértve az élelmiszereket, a tartós fogyasztási cikkeket és a háztartások által igénybe vett szolgáltatásokat csak az elmúlt egy év során átlagosan mintegy +3,3 %-os emelkedést mutatnak.
A bevételeink tehát nyugdíjasként igencsak korlátozottak lehetnek, a szükséges fogyasztási cikkek és szolgáltatások, a rezsi és az egyéb költségek viszont szöknek az egekbe, a forint elértéktelenedése pedig csak tovább rontja a helyzetet.
Így tehát különösen fontos felelősen, előre gondolkodni és lehetőség szerint minél hamarabb elindítani a legmegfelelőbb megtakarítási formát.
Extra tipp: Ha azt szeretnénk, hogy az előtakarékosság hosszú távon is megtartsa értékét, érdemes évi 2-3%-os értékkövetés mellett félretenni, így a megtakarítás összege is növekszik az inflációval együtt.
