Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szakma és a jegybank szakértői is egyetértenek azzal, hogy az állami nyugdíjrendszer legalább a következő húsz évre stabil, ebben az utóbbi évek kormányzati intézkedései is szerepet játszottak. Ugyanakkor a mostani fiatalok öreg korát sok bizonytalanság övezi és az sem mindegy, hogy mire lesz elég az a nyugdíj, amelyet az ellátórendszer néhány évtized múlva biztosítani tud - közli a napilap.
A Berki Tamás, Palotai Dániel és Reiff Ádám által készített kutatás célja az volt, hogy modellezéssel mérje fel a meglévő állami nyugdíjellátás fenntarthatóságát, látva a most is ismert népesedési folyamatokat. Márpedig ezek évek óta a társadalom idősödése felé mutatnak, mind több lesz az egyre tovább élő nyugdíjas, akiknek az ellátását egyre kevesebb aktív korú dolgozónak kellene biztosítania.
Magyarországon az 1990-es évek elején 1,4 millió volt a 65 éves és idősebb népességlétszáma, 2011-ben pedig már 1,7 millió főt számlált a korcsoport, arányuk a népességben 13-ról 17 százalékra nőtt - mondta a Magyar Időknek Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
A szakmai számítások szerint 2030-ra 2,1 millióan lesznek ebben a korsávban, arányuk közel lesz a 24 százalékhoz, 2060-ra pedig 2,6 millió fő lehet 65 év felett, ami már nagyjából a teljes lakosság harmadát jelenti.
Horváth Gyula, az Aegon pénzügyi vezérigazgató-helyettese szerint jelenleg \"kegyelmi állapot van\", mivel nemcsak egyensúlyban van a rendszer, hanem a 2020-as években akár többletben is lehetnek a befizetések. Ezt a pénzt kell most félretenni és megtakarítani, hogy ki lehessen pótolni a 2040 utáni időszakban a hiányt. Ez azonban a tanulmány szerint kevés, a hosszú távú fenntarthatósághoz a GDP 1,5 százalékát kitevő, a nyugdíjrendszeren kívülről jövő, vélhetően adópénzekre lesz szükség - mondta.
