A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak eredményeként egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány Magyarországon. \"A helyzet kritikusságát jól mutatja, hogy a Flexibility@Work elemzésünk szerint 2030-ra hazánk öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét\" - mondta el Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Mit kellene tenni?
A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatása alapján azonban a magyarok borúlátóak. Mindössze a megkérdezettek fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és csupán minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására.
\"Ezzel sajnos világszinten a legpesszimistább országok között vagyunk, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az említett korosztályok bevonzására irányuló céges programok tekintetében is le vagyunk maradva\" - jegyezte meg Baja Sándor. A megkérdezett magyar dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatása érdekében életre hívott kezdeményezésről.
A szakember a Brexit lehetséges munkaerő-piaci hatásai kapcsán megjegyezte, hogy bár egyes elemzések szerint a hazaköltözőknek, illetve itthon maradóknak köszönhetően is csökkenhetne a hazai munkaerőhiány, addig, amíg nem ismertek a britek lépései, korai bármit mondani.
Az idősebbek is hatékonyak
Eközben minden második megkérdezett vallja, hogy a vállalatok sikeres hosszú távú működéséhez elengedhetetlen lenne az idősebbek megtartása. \"Korábbi kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok többsége úgy véli, az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak - mondta az ügyvezető. - Ráadásul a 45-65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell.\"
A legnagyobb problémát ebben a korosztályban a friss tudás elsajátítása okozza. A megkérdezettek kétharmada egyetért abban, hogy az 55 év felettieknek már nehezükre esik új ismereteket szerezni, ami befolyásolhatja a munkavégzésüket is. Különösen igaz ez azokon a területeken, amelyekre a digitalizáció térnyerése nagy hatást gyakorol. \"Ahhoz, hogy ez a korcsoport is hatékonyan dolgozhasson, továbbképzésekre van szükség, melyekkel az eredményesség javítása mellett a vállalat általános megítélése is pozitívan befolyásolható\" - mondta el a Randstad ügyvezető igazgatója.
A továbbképzésre kellene koncentrálni
A társadalom elöregedése mellett a migrációs mérleg felborulása is feszültséget okoz a hazai munkaerőpiacon. \"A külföldön karriert építő magyarok többsége jól képzett, diplomás szakember: 25 százalékuk 30 év alatti, 63 százalékuk még nincs 40 éves, 32 százalékuk diplomás, míg az itthon maradóknak csupán 18 százaléka rendelkezik valamilyen diplomával\" - ismertette Baja Sándor. Többek között ez vezet ahhoz, hogy az itthon elhelyezkedni vágyók tudása nem felel meg a cégek elvárásainak.
A Randstad Workmonitor kutatásban részt vevők közül minden hetedik megkérdezett úgy látja, hogy ez komoly problémát jelent a vállalatánál, és tízből hatan számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk elsődleges feladatának tekinti a szakadék csökkentését. \"A skill gap néven ismert jelenséggel világszinten küzdenek a vállalatok, Japánt leszámítva leginkább a tudomány, a technológia, a matematika és mérnöki tudás területén\" - emelte ki Baja Sándor.
