Ideiglenesen leállítja a magánnyugdíjpénztárakba folyósított járulékok továbbítását az orosz állam, ezzel mintegy 244 milliárd rubelt (7,6 milliárd dollárt) tartva a költségvetésben. A lépést a kormány azzal indokolja, hogy a magánpénztárak átszervezésével és ellenőrzésével biztonságosabbá teszik a nyugdíjrendszer második pillérét, majd a most lefoglalt összeget visszafizetik a pénztárakba. Aggódó hangok szerint viszont valójában a magánszámlákon gyűjtött nyugdíjak államosítása történik, amivel csak a felosztó-kirovó rendszerben tátongó lyukat foltozzák be, és sosem fogják viszontlátni pénzüket a dolgozók.
Az eddigi rendszer szerint az 1967-ben vagy az után született orosz állampolgárok bruttó fizetésének 16 százaléka az állami nyugdíjalaphoz került, 6 százalékát pedig az állam vagy privát pénztárakhoz, vagy az állami tulajdonú Vnyesekonombankhoz utalta, vagy egy számlán kezelte az állami alapnál. A dolgozók választhattak maguknak a pénztárak közül, az úgynevezett hallgatagok, vagyis pénztárat nem választók számláit pedig automatikusan a Vnyesekonombank kezelte.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök azonban múlt kedden azt mondta minisztereinek, hogy a kormánynak biztosítania kell, hogy az állampolgárok nyugdíja biztonságban legyen a magánpénztáraknál. Az ezzel kapcsolatos részleteket tegnap hozta nyilvánosságra a kormány. Az eddig nonprofit formában működő pénztáraknak ezek szerint részvénytársasággá kell alakulniuk, hogy így átláthatóbb legyen a működésük, ami az Investment and Pensions Europe portál szerint indokolt lépés, a nonprofit pénztárak ugyanis számos botrányba keveredtek. Az átalakulás azonban egy bonyolult és hosszadalmas procedúra, aminek során az új vállalatoknak és a Vnyesekonombanknak is át kell esnie egy jegybanki ellenőrzésen, amely akár egy évig is eltarthat.
Az átmeneti időszak alatt a pénztáraknak szánt 6 százalékot a kormány az állami alapban tárolja, a hallgatagok számára pedig megszűnik a második pillér.
Vlagyimir Putyin egy múlt heti üzleti konferencián azt mondta, a lépésre szükség van, mert a magánnyugdíjpénztárakba vetett bizalom alacsony, de azt ígérte, hogy a befagyasztott pénz nem tűnik el, az rögtön visszakerül a pénztárakba, amint a szükséges garanciák megszülettek. A ru-facts.com orosz lapnak névtelenül nyilatkozó kormányzati források viszont azt mondták, hogy a pénz visszafizetésének esélye nulla. Orosz közgazdászok szerint is nagy a valószínűsége annak, hogy a 244 milliárd rubelt a jövő évi nyugdíjak kifizetésére fogja költeni a kormány, így csökkentené a szövetségi kormány költségvetési hiányát. Az orosz gazdaság lényegesen lelassult az elmúlt időben, a Világbank előrejelzése szerint idén 1,8 százalékos növekedés várható, ami 2009 óta a legalacsonyabb. Ez megterheli a költségvetést, így könnyen elképzelhető, hogy a kormány ilyen \"kreatív\" megoldásokhoz fordul, hogy a nyugdíjkorhatár emelése nélkül fenntartsák a nyugdíjrendszert, ezt a népszerűtlen lépést Putyin ugyanis mindenképpen szeretné elkerülni.
Az orosz Alfa Bank elemzője szerint az intézkedés nemcsak a nyugdíjreform szempontjából nagyon rossz, de sokat ront az ország befektetési klímáján is. A Raiffeisen Nyugdíjpénztár moszkvai vezetője a pénztárak átvizsgálását szükségesnek tartja, azonban a befizetések befagyasztása szerinte indokolatlan, aminek súlyos következményei lesznek a tőkepiacon.
Reuters
