Ez vár a nyugdíjasokra - vallott a kormány

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kormány a 2014-es költségvetés részeként elkészítette a 2017-ig előretekintő három éves prognózisát a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodásra. A nyugdíjalap jövőre 2964,6 milliárd forintból gazdálkodhat, ez az államháztartási kiadások 17,5 százaléka. A következő években a társadalom elöregedésével a nyugdíjkiadások nőnek, s a becslések szerint már 2015-ben meghaladja a 3000 milliárdot, majd a tervezési ciklus végére a bevételi és kiadási főösszeg eléri a 3391,9 milliárd forintot. Mind jövőre, mind az azt követő években biztosított a nyugdíjalap nullszaldós gazdálkodása - ám ehhez 2015-től növekvő költségvetési transzferre lesz szükség, 2015-ben már 75 milliárdos mankó kell majd.

A nullszaldós gazdálkodásban jelentősen segíti az Orbán-kormány azon döntése, hogy a nyugdíjalapból csak korbetöltött járadékokat finanszírozzák, a korhatár alatti ellátásokat a költségvetésből biztosítják - ezt nevezik a nyugdíjalap profiltisztításának.

A tervezési paraméterekben a kormány változatlan járulék- és nyugdíjemelési szabályokkal kalkulál, vagyis a nyugdíjak reálértéke nem emelkedhet, az ellátásokat a tervezett infláció mértékével emelik. A 2011-től hatályos szabályok megszüntették azt a lehetőséget, hogy erőteljesebb gazdasági növekedés esetén sor kerüljön a nyugdíjak infláció feletti emelésére. A 2011 előtt szabályok szerint erre 3 százaléknál magasabb gazdasági növekedés esetén kerülhetett volna sor, ám a kormány most érvényes makropályája 2017-ig nem számol 3 százalékos növekedéssel, így a régebbi szabályok sem érintenék kedvezőbben a nyugdíjasokat.

Mint az már lassan közismert, a kormány 2,4 százalékos pénzromlással kalkulál 2014-ben, így januárban ugyanekkora mértékben emelkednek a nyugdíjak is. Ugyanakkor a bruttó keresetek 4,8 százalékkal emelkedhetnek a nemzetgazdaságban - amely családi adókedvezmény kiterjesztése miatt ennél magasabb nettó béremelkedést jelent, így a reálbérek emelkedése elérheti a 2,5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy nyílhat az átlagkeresetek és az átlagnyugdíjak közötti olló. Igaz, az idén még zárulhat, hisz az öregségi ellátások (nettó) 5,2 százalékkal emelkedtek, míg az első hét hónapban a nettó átlagbérek 4,6 százalékkal nőttek.

Ugyanakkor a jövő évi béremelkedés korlátozott, hisz a versenyszférában az inflációt némileg meghaladó bruttó három százalékos béremelést jósolnak a kutatók, a nemzetgazdasági keresettömeget a pedagógus-béremelés dobhatja meg jelentősen.

A 2014 januári 2,4 százalékos nyugdíjemelést követő években 2015-2017 között átlagosan három százalékos inflációt céloz meg a kormány - így közel ekkora mértékű nyugdíjemelésre lehet számítani ezekben az esztendőkben.

A Nyugdíjbiztosítási Alap prognózisaiban a folytatódó korhatáremeléssel is számolnak. Még 2009-ben született meg a döntés, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan a jelenlegi 62 évről 65 évre emelkedik. A korhatár évente fél esztendővel nő, így 2014-ben már 62,5 évre emelkedik. Pontosabban az 1952-ben születettek már nem 62 évesen, hanem csak egy fél évvel később mehetnek nyugdíjba, így a jövő év első felében jelentősen visszaesik a nyugdíjazások száma. A 65 éves nyugdíjkorhatár 2022-re élesedik be.