Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nehéz idők várhatnak a Ratkó-unokákra szüleik nyugdíjba vonulásával − írta a napi.hu. Tavaly a friss nyugdíjas vagy a nyugdíjkorhatárhoz (viszonylag) közel álló Ratkó-nemzedék − vagyis az 1949−1956 közötti népesedéspolitika idején születettek − gyermekeiből álló 31−40 éves korosztályban 225 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, a 41−45 éveseké pedig nem érte el a 220 ezer forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal (NFH) adatai szerint. A versenyszférában ezeknél az értékeknél tizenvalahány ezer forinttal volt nagyobb az átlag, míg a költségvetési szektorban alig haladta meg a 190 ezer forintot.
A versenyszférát jellemző bruttó átlagbérekből alapesetben mintegy 150 ezer forint nettó marad, ami három eltartott gyermek esetén 190 ezer forint fölé emelkedhet. (A családi adókedvezményt teljes mértékben csak egyetlen szülő bérénél lehet érvényesíteni, ha két szülő kívánja igénybe venni, meg kell osztani.) A költségvetési szférában gyermekszámtól függően 125−156 ezer forint között alakul a nettó fizetések átlaga. Mindebből jól látszik, hogy a kétkeresős, átlagos fizetést húzó gyermekes családok havi jövedelme egyes esetekben igen közel van a KSH által megállapított létminimumhoz: például akkor, ha a keresők a közszféra átlagát viszik haza és kettő vagy több gyermeket nevelnek. A képhez hozzá tartozik, hogy a 31−39 éves korosztályban 10 százalék körüli, a 40−44 évesek körében 9 százalék alatti volt tavaly a munkanélküliség, ami kisebb a 10,9 százalékos országos átlagnál.
A bérekhez képest tavaly az újonnan megállapított öregségi nyugdíjak átlagos összege nem is volt vészesen alacsony: havi 99 894 forintra rúgott az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint. Összehasonlításul: a nyugdíjas-létminimum a KSH számításai szerint 77,4 ezer forint volt egyfős háztartást figyelembe véve, míg kétfős háztartásnál 133,2 ezer forint. Az ONYF-től arra a kérdésünkre ugyanakkor nem kaptunk választ, hogy a Ratkó-generáció nyugdíj előtt álló tagjai közül hányan, mekkora ellátásra számíthatnak. Az viszont, hogy ebből a csoportból a rendszerváltást követően rengetegen vesztették el állásukat, illetve kényszerültek a szürke zónába, félig-meddig bejelentett munkát végezve, továbbá rokkantnyugdíjba, biztosan negatívan hat a várható öregségi ellátás összegére. Jelentős réteg számíthat arra, hogy néhány éven belül középkorúként harapófogóba kerül, hiszen gyermekeik mellett szüleik is támogatásra szorulhatnak és saját idős korukra is spórolniuk kellene.
Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba
