Van élet a magánnyugdíjpénztárak után is - nyilatkozta a Világgazdaságnak Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnöke, aki szerint jelentős ugyan egyszeri korrekciót jelentett a kezelt vagyonban, hogy 2950 milliárd forint visszaáramlott a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Tavaly viszont kedvező évük volt a vagyonkezelőknek, a befektetési alapok vagyona 3700 milliárd forint fölé emelkedett, és ez folytatódhat, mivel érezhetően javul a lakosság megtakarítási hajlandósága.
A szakember szerint minden pénztár a piacon marad, ugyanis jelentős növekedést és lehetőségeket látnak a megtakarítási piacban hosszabb távon - költségcsökkentések és leépítések persze előfordulhatnak.
Vízkeleti szerint változtatni kellene a 0,2 százalékosra csökkentett vagyonkezelési díjon, ugyanis az túl alacsony a kezelt vagyonhoz képest. Úgy véli, a szabályozásában közelíteni kellene az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, nincs már oka annak, hogy ilyen markánsan megkülönböztessék a két rendszert.
Arra a kérdsére, hogy a különadót fizetik-e a vagyonkezelők az idén az átadott nyugdíjpénztári vagyon után is, azt felelte, hogy az illetékesek gondolkoznak rajta, hogyan lehetne változtatni a számítás alapján.
Ami az öngondoskodás erősítését célzó kormányzati törekvéseket illeti, folynak az egyeztetések arról, hogyan lehetne átalakítani és jobbá tenni a megtakarítási rendszer támogatását. A Bamosz szeretné egységesíteni a rendszert, hogy a támogatás ne egy-egy termékre vonatkozzon, hanem a hasonló konstrukciók hasonló kedvezményt kapjanak, és a támogatás mértéke a megtakarítási távhoz igazodjon. Vízkeleti úgy vélte, ésszerű lenne valahogy bevonni a támogatási körbe azokat is, akik kevés személyi jövedelemadót fizetnek, például a nagycsaládosokat. Jó volna továbbá, ha a támogatott termékeknél költségkontroll is lenne, hogy a támogatás valóban az ügyfelek zsebében landoljon.
