Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az önkéntes nyugdíjpénztárak az idén eddig elért eredményei jobbak lehetnek annál, mint ami első pillantásra látszik (Napi Gazdaság, június 14.), mégis akadnak pénztárak, amelyek úgy látják: további állami intézkedések nélkül a szektor kilátásai elég siralmasak. Nagyon jelentős hatásnak mondható az a változás, hogy a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztárral (Önyp.) szerződéses viszonyban lévő nagy munkáltatók a Honvédelmi Minisztérium kivételével − panaszolja Szenes Zoltán ügyvezető igazgató − 2011-re teljes egészében beépítették az önkéntes nyugdíjpénztári támogatást a cafeteria-rendszerbe.
Az, hogy a munkavállalók \"versenyeztethetik\" a különböző elemeket, Szenes szerint lényegesen csökkenti a megtakarításokat, mivel a pénztártagok − napi megélhetési gondok miatt − más szolgáltatásokat (étkezési utalvány, üdülési csekk, internet) fontosabbnak vélnek a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításnál. Hasonló problémával küzdhetnek a hagyományosan jelentős állami partnerrel rendelkező OTP Önyp.-nél is, bár annál a kasszánál érdeklődésünkre ezt nem emelték ki. Igaz, a munkáltatóktól származó utalásokról egyáltalán nem is szóltak. A pénzügyi felügyelet adatai pedig ezen a téren az első negyedév a tavalyi azonos időszakhoz képest öt százalék feletti mérséklődést hozott a szektorban.
Az OTP önkéntes kasszájánál − tudtuk meg − a tagok befizetései 3,9 százalékkal nőttek az idei első negyedévben az előző év azonos időszakáéval összevetve. A befizetéseken belül az eseti befizetések nagyobb arányban (majdnem 30 százalékkal) emelkedtek. Ez azonban aligha az év végi adóoptimalizálási hajrának köszönhető, ugyanis azt is elárulták a pénztárnál, hogy az adójóváírás összege változatlan maradt.
Az egy főre jutó egyéni befizetés az év első öt hónapjában 10 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti hasonló adatot az MKB Önyp.-nél. Mivel az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett megtakarítás összegének befizetése rugalmasan alakítható, ezért az egyéni befizetések zömét jellemzően az utolsó negyedévben utalják a tagok − mondta el Szimicsku Szilvia, az Aranykor ügyvezető-helyettese. Mint hozzátette: ezzel együtt már az első negyedévben is azt tapasztalták, hogy némiképp növekedett az egyéni befizetés a tavalyi első negyedéves befizetésekhez képest. A szektor egészében egyébként kilencszázalékos volt az emelkedés (Napi Gazdaság, 2011. június 9.). Ez viszont nem tudta ellensúlyozni a munkáltatói befizetések kiesését, hiszen még a megugró egyéni befizetések mellett is több mint 70 százalékos a cégek juttatásainak súlya.
Akadnak azonban kasszák, amelyek a nyertesek közé sorolják magukat. Mint az ING-nél elmondták: az első negyedévben a felügyeleti adatok szerint a teljes önkéntes pénztári portfólió mindössze fél százalékkal nőtt, míg ugyanebben az időszakban náluk a vagyon két százalékkal, több mint egymilliárd forinttal gyarapodott. A magán-nyugdíjpénztári rendszer gyökeres átalakítása és az öngondoskodás iránti felfokozott érdeklődés itt sok csatlakozót hozott.
Az önkéntes nyugdíjkasszák biztosan teret nyernek az idén, azonban a piaci súlyok áthelyeződnek az eddig magánnyugdíjpénztárral is rendelkező banki-biztosítói szereplőktől a munkáltatói és független kasszák felé − állítja az utóbbiak közé tartozó legnagyobb szereplő, a Patika-csoport vezetője, Lukács Marianna. Úgy látja, ez csak a már régebben megindult trend erősödése lesz, amit az idén a tagok egyre növekvő költség- és hozamtudatossága gyorsíthat. Ennek látják nyomát az első negyedévben a Tradíciónál is, ahol az idén az egészségügy nyugdíjpénztára címre pályáznak. A Patika-csoport egészségpénztáraiban (Patikapénztár, Új Pillér) magas a gyógyszer- és egészségipari kitettség, a tagok közül sokan önfoglalkoztatók vagy családi vállalkozást működtetnek − fejtette ki −, az ő számukra pedig a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása egyértelmű üzenet volt: a nyugdíjaséveikre a kizárólagos recept a saját magukról való gondoskodás.
