Magyarország kész visszakozni a vitatott reklámadó ügyében, amelynek célja a külföldi média megsarcolása volt - kezdi budapesti tudósítását a Financial Times (FT). Ez az érvényben lévő jogszabályt ellenző független sajtóorgánumok és az európai uniós szabályozó hatóságok győzelme az Orbán-kormány felett. A hirdetési bevételeket - azaz nem a nyereséget - terhelő adót tavaly júniusban vezette be az Orbán Viktor vezette kormány - kezdi a helyzet ismertetését az FT.
A közteher magasabb adókulcsa kifejezetten az ország legnépszerűbb tévécsatornáját működtető RTL Group független médiacsoportot sarcolta meg. A bírálók szerint az adó a szigorú médiaszabályozás további keményítését szolgálta, és kisvártatva kiváltotta az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős biztosa, Neelie Kroes kritikáját is. Kroes politikai fegyvernek nevezte a reklámadót, amelynek célja részben az RTL kiszorítása Magyarországról, részben a demokrácia védőbástyáinak leépítése.
A második vereség
Budapest a költségvetési egyensúly biztosítását szolgáló bevételek egyikeként tálalta az adót, ám a hétfőn nyilvánosságra hozott új törvénytervezet szerint jelentősen csökkentették az ezzel kapcsolatos bevételi várakozást. Az eredi reklámadó visszavonása a második meghátrálása lesz a kormánynak azt követően, hogy a heves tömegdemonstrációk hatására elvetette a világ első internetadójának tervét.
A reklámadó a magyarországi sajtóorgánumok körében váltott ki tiltakozásokat. Az RTL bővítette a belpolitikával foglalkozó, kritikus riportokat híradóiban, ami 200 ezer fővel növelte azok nézettségét, s ezzel hozzájárult a kormány népszerűségének gyengüléséhez. Az RTL egyébként diszkrimináció címén fordult az Európai Bizottsághoz, ugyanis a reklámadó 50 százalékos felső kulcsa gyakorlatilag csak ezt tévétársaságot sújtotta. Ez a teher "strukturálisan veszteségessé" tette a céget.
Fél stadionnyi bevétel
Az új javaslat 5,3 százalékra szállítja le a reklámadó felső kulcsát, amelyet 330 ezer euró bevétel felett kell fizetni. A kormány számításai szerint a közteher összesen 6,6 milliárd forintot (21,7 millió euró) hozhat a költségvetésnek (ez körülbelül annyi, mint amennyiből egy fél futballstadiont fel lehet építeni - a szerk.)
A kormány ésszerű, elfogadható változtatásnak tartja a módosításokat, amelyek véget vethetnek a jogvitának az EU-val, és lehetővé teszik az elhúzódó pereskedés elkerülését. Egy brüsszeli tisztviselő viszont arról tájékoztatta az FT-t, hogy a bizottság még nem kapott formális tájékoztatást a magyar kormánytól a reklámadó módosításáról, ezért a közteherrel kapcsolatos vizsgálatok továbbra is folyamatban vannak.
A RTL szerint a módosítások választ adnak az aggodalmaira, de megvárják, amíg a parlament elfogadja azokat. Ez június utolsó napján várható, majd azt követően egy hónap múlva léphet életbe az új szabályozás. Akárhogy is lesz, az RTL fogadkozik, hogy folytatja a "független hírszolgáltatást" Magyarországon.