Az Európai Unióban hivatalosan 3348 halálos kimenetelű munkahelyi baleset történt, a mostanra napvilágra került 2014-es összesítés szerint. A végzetes balesetek 100 ezer dolgozóra vetített előfordulási aránya 2,3 eset, uniós átlagban. (Ez egy korrigált arányszám, a számítás keretében a statisztikai hivatal figyelembe veszi az egyes nemzetgazdaságok közötti különbségeket.)

Az Eurostat tanulmánya szerint a "halálos baleset" meghatározása, azokra az esetekre vonatkozik, amikor a munkahelyi tragédia következtében az áldozat egy éven belül elhalálozik. Általános definíció szerint, a munkahelyi baleset egy olyan munkavégzés során történő esemény, amely testi, vagy lelki sérelmet okoz az érintett személynek.

Kapcsolódó

Nagyításért kattintson a képre!

A tagállamok közül a legalacsonyabb rátával Hollandia rendelkezik (1 eset 100 ezer dolgozóra vetítve), míg a második helyen Görögország áll (1,2 eset). A legjobb helyezésű országok között van, a magyar munkavállalók fontos célországának számító Németország (1,4 eset) és Egyesült Királyság (1,6) is. Magyarországnál kedvezőbb eredményt ért el néhány régiós ország: így Lengyelország (1,91 eset), Szlovákia (2,31 eset) és Csehország is (2,61 eset). Hazánk pedig a középmezőnyben áll, az EU átlagot nem sokkal meghaladó 2,86 esetszámmal.

A halálos balesetek a legnagyobb arányban Romániában fordulnak elő, (7,1 eset), de kiemelkedően magas esetszámot mértek Lettországban (6), Litvániában (5,6) és Bulgáriában (5,4) is. Első látásra különösnek tűnhet, hogy Ausztria adatai kedvezőtlenebbek a magyarénál (3,96 eset).

A balesetek számát nézve - természetesen - figyelembe kell venni az adott országok aktivitási, illetve foglalkoztatottsági rátáját is. A balesetek teljes számát nézve egyébként Franciaország vezet (517 eset/év), ezt követi Németország (471 eset) és Olaszország (459 eset). A legrosszabb arányt felmutató Romániában 259 halálos balesetet jegyeztek fel, Ausztriában 119-et, míg Magyarországon 74-et.

(Egyes szakértők, illetve szakszervezetek felhívják a figyelmet, hogy a munkavédelemre vonatkozó magyar statisztikák torzíthatnak, mivel az elmúlt években a munkaügyi hatóságok aktivitása jelentősen lecsökkent, illetve az adatgyűjtés is hiányossá vált)