Jelentős gyengülést mutat hétfőn a világ egyik legerősebb valutájának tartott svájci frank, a dollár-frank 0,7 százalékkal emelkedett néhány óra leforgása alatt.

Az árfolyam kilengése aligha véletlen: a Donald Trump által pénteken bejelentett,

a Svájcból bevitt termékekre vonatkozó 39 százalékos importvám simán recesszióba lökheti az alpesi ország gazdaságát

 – írta hétfőn a Reuters – és tízezrek állása kerülne veszélybe. 

Trump valósággal sokkolta a svájci gazdaság szereplőit azzal, hogy az egyik legmagasabb tarifát állapította meg. Jelen állás szerint a kiemelten magas importvám augusztus 7-én hatályba lép.

Svájc azonban fáziskésésben van, gazdasági miniszterük, Gay Parmelin még csak itt tart:

„Meg kell értenünk, miért hozott ilyen döntést az Egyesült Államok”.

Trump egyébként szokás szerint a külkereskedelmi egyenlegre hivatkozott, a hiány tavaly 38,5 milliárd svájci frankot mutatott. Premelin szerint ez többféleképpen kompenzálható:

  • több LNG vásárlással,
  • svájci vállalatok működőtőke befektetéseivel (FDI): gyógyszeripar, gépipar, óragyártás.

Ha szükséges, Parmelin miniszter és Karin Keller-Sutter elnök kész azonnal Washingtonba utazni, hogy tárgyaljanak a lehetetlen állapotról. Elterjedt az a pletyka, bár hivatalos kormányszervek cáfolták:

Trump azután nyomta meg a ceruzát, hogy állítólag a két ország elnöke csütörtökön kifejezetten rossz hangulatban egyeztetett telefonon.

A hírügynökség kormányzati forrása szerint az egyeztetés valóban nem volt sikeres, hiszen nem zárult eredményesen Svájc szemszögéből. Vita azonban nem volt, Trump állítólag kész elképzelésekkel érkezett, jelezve, hogy például a britek által kialkudott 10 százalékos vámtarifa biztosan nem lesz elegendő. 

Ha nem sikerül lealkudni valamit a 39 százalékból, az tényleg csapást jelentene az exportorientált ország gazdaságára és valós lenne a recesszió kockázata – érvelt Hans Gersbach, a zürichi ETH Egyetem közgazdásza, akit a Reuters idézett.

Svájc exportja az Egyesült Államokba (milliárd dollár). Forrás: Tradingeconomics

A gazdaság kibocsátása azonnal visszaesne 0,3-0,6 százalékkal, sőt ez a mínusz 0,7 százalék fölé nőne, ha a jelenleg még mentességet élvező gyógyszeripari termékek is vám hatálya alá kerülnének. A GDP növekedési üteme pedig 1 százalékponttal esne vissza. Ha marad a 39 százalék, akkor minden bizonnyal szeptemberben kamatot kell csökkentenie a jegybanknak, 25 bázisponttal. 

Mindezek után nem véletlen, hogy hétfőn a tőzsde 1 százalékos mínuszban nyitott. 

A Financial Times szerint valójában a svájci gyógyszeripari cégek miatt büntetett az amerikai elnök. Ők úgy tudják, a 30 perces csütörtöki telefonos egyeztetés katasztrofálisra sikerült, pedig az alpesi ország diplomatái úgy hitték, a három hónapja tartó, több 100 órányi egyeztetések után fair megállapodást köt a két ország. 10 százalékos tarifában reménykedtek, hasonlóban, amit az Egyesült Királyság elért.

A Blick bulvárlap szerint a svájci elnök teljesen leszerepelt és ami pénteken történt, az Svájc legnagyobb veresége 1515 óta. 

A hírek szerint Svájc elsőre beleegyezett volna a 10 százalékos alapvámba, Trumpot azonban csak a 38,5 milliárd frank deficit érdekelte és arra várta a választ, hogy a 39 százalékos vám mellé, mit tud még felajánlani az igen-igen gazdag ország.

Állítólag az amerikai elnök szó szerint arra hivatkozott, hogy Svájc "meglopja" az Egyesült Államokat. A 39 százalékos vám azért is lehet felháborító, mert a felszabadulás napján az amerikai elnök „csak” 31 százalékkal drágította a Svájcból érkező importot.

Svájc legfontosabb külkereskedelmi partnere jelenleg az USA, főleg olyan árucikkeket visznek ki, mint csokoládé, gépek és karórák.

A svájci gyógyszergyártók exportjuk 60 százaléka kerül az Egyesült Államokba.

 A Novartis és a Roche amerikai leányvállalatai ráadásul nemrégiben leveleket kaptak Trump adminisztrációtól, az árak csökkentését követelve. Az Egyesült Államokban több ezer amerikait foglalkoztat a Nestlé, a Roche és a Novartis gyógyszergyártó.

Egyébként a külkereskedelem a két ország közt valóban nagyon egyoldalú, de a hiány tekintélyes része az aranyexport miatt alakult ki, itt azonban Svájc gyakran csak közvetítő. A jelenlegi állás szerint a kölcsönösen kivetett vámintézkedések nem vonatkoznak sem az aranyra, sem a gyógyszerekre. Svájc ezért értetlenül tárja szét a karját:

nem értik, mi egyebet ajánlhatnának még fel. 

Kapcsolódó