A magas élelmiszerárak az elmúlt hónapokban nemcsak a fogyasztók számára okoztak keserű gondokat, hanem számtalan kereskedelempolitikai vitát is kiváltottak Európa szerte. Olyannyira, hogy nem csak hazánkban, hanem például Ausztriában is többször felrótták az élelmiszerkereskedelemnek, hogy profitálni akar az inflációból, ezért az üzletek indokolatlanul emelik az árakat. 

Ennek kivizsgálására az osztrák kormány tavaly októberben minden idők legátfogóbb iparági vizsgálatát rendelte el a Szövetségi Versenyhatóságtól (BWB), amelynek eredményeit pénteken közölték.

A versenyhivatal megállapította: az élelmiszerkereskedelmi láncok az infláció romlásával párhuzamosan nem emelték indokolatlanul az élelmiszerárakat az ausztriai üzletekben, ugyanakkor több ponton megsértették a beszállítókkal szembeni tisztességes bánásmód elvét.

Védték magukat és úgy tűnik, jogosan

A BWB összességében több mint 2200 élelmiszeripari szereplőt – 700 kereskedelmi vállalkozást és több mint 1500 beszállítót/termelőt – ellenőrzött, és mintegy ezer fogyasztót is megkérdezett a közel egy évig tartó vizsgálatban.

A kereskedelmi cégek többször kényszerültek védekezésre azokkal a feltételezésekkel szemben, hogy a fogyasztókra a szükségesnél több terhet hárítanak át, és a költségeik növekedésénél nagyobb mértékben emelik a bolti árakat.

Most azonban kiderült, hogy a versenyhatóság nem talált bizonyítékot ekkora mohóságra az emelkedő inflációs időszakban

– fejtette ki Natalie Harsdorf-Borsch, a BWB vezetője a 269 oldalas ágazati elemzés bécsi bemutatóján. 

Megállapították: az élelmiszerárak meredek emelkedése nem eredményezett észrevehető haszonkulcsnövekedést az áruházláncoknál, sőt, a mezőgazdaságban és az élelmiszergyártásban sem. Vagyis, a nyugati szomszédos országban a kiskereskedelmi árrések és így a bevételek „nem szisztematikusan” nőttek 2022 második felétől 2023 második feléig. 

Összességében nincs bizonyíték arra, hogy a vizsgált időszakban az emelkedő infláció mellett kísérletek történtek volna az árrések burkolt növelésére, holott az ellátási láncban egy termékcsoportot sem kímélt a drágulás – idézi a MeinBeitk.at hírportál a hatóság elnökét.

Akadnak tisztességtelen gyakorlatok

Ezzel együtt az is kiderült, hogy a versenyhivatalnál rengeteg bejelentést tettek a beszállítók a velük szemben alkalmazott, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok miatt. Ilyenek voltak például az egyoldalú szerződésmódosítások, vagy az önhibán kívüli minőségi veszteségek kötelező kifizetései miatti panaszok.

A beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen gyakorlatok száma nagyon aggasztó – mondta Natalie Harsdorf-Borsch, jelezve, hogy a hatóság ezért a jövőben kiemelt figyelmet fordít a kereskedők magatartására a beszállítókkal szemben.

A bejelentésekkel kapcsolatos eljárások már meg is kezdődtek több áruházlánc ellen, amelyek megsérthették a tisztességes versenyfeltételekről szóló törvényt. Azt ugyanakkor egyelőre a hivatal vezetője nem árulta el, hogy mely cégek számíthatnak a kartellbíróságon való számonkérésre.

Lenyomják az árakat

Az elmúlt időszakban arról is intenzív viták zajlottak Ausztriában, hogy a mindennapi élelmiszerek árainak átláthatósága a különböző árösszehasonlító oldalakon mennyiben támogatja a fogyasztók pénztárcáját. A versenyhivatal ezért felmérte, hogy ezen oldalak milyen feltételek mellett gyakorolhatnak pozitív hatást. Megállapították, hogy ugyan jogi és technikai szempontból még vannak kérdéses helyzetek, ám összességében az árösszehasonlító oldalak előnyös eszközt jelentenek a fogyasztóknak, mert lehetővé teszik a megbízhatóbb és gyorsabb tájékozódást. Sőt, egy izraeli példa alapján kiemelték, hogy az összehasonlító oldalak hatására az élelmiszerárak rövid időn belül átlagosan 4-5 százalékkal eshetnek vissza.

A szomszéd fűje zöldebb a németeknél

A magas élelmiszerárak miatt az elmúlt hónapokban Ausztriában sok szó esett arról is, hogy ugyanazon multilánc üzleteiben a szomszédos Németországban miért lényegesen olcsóbbak bizonyos termékek. A felvásárlási árak különbségeiből fakadó fogyasztói áreltéréseket ezért ugyancsak alaposan megvizsgálták az egyes cégeknél, és arra a következtetésre jutottak, hogy az osztrák élelmiszerkereskedelemben tapasztalható magas piaci koncentrációnak nincs okozati hatása az áremelésekre. 

A vizsgálat inkább azt mutatta ki, hogy az élelmiszeripart – különösen a nemzetközi vállalatokat – az üzletstratégiájuk ösztönzi arra, hogy néha eltérő áron számolják fel ugyanazokat a termékeket.

Nem visszaélés okozza az árkülönbségeket, hanem az üzleti stratégiák miatt jellemző a különböző élelmiszerárazás – állapították meg. Ezzel együtt ebben a kérdésben az Európai Bizottság hoz majd döntést, mivel az túlmutat a nemzeti szinteken. 

Az iparági vizsgálat ugyanakkor gyenge pontokat is feltárt a versenyhelyzet tekintetében. Így például az osztrákoknál 2019 óta több mint kétszáz helyi beszállítónak kellett elhagynia a piacot, miközben a négy legnagyobb kiskereskedelmi vállalat (a Spar, a Rewe, a Hofer és a Lidl) – amelyek együttesen 91 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek – tovább bővíthették az üzlethálózatukat.

Ágazati iránymutatás az osztrák laborból

A BWB több olyan iparági ajánlást is megfogalmazott, amelyek kedvező hatással lehetnek az uniós élelmiszerpiaci versenyre és ezáltal a fogyasztókra – ezen iránymutatások az osztrák labor mintájára várhatóan a magyarországi kereskedelempolitikában is felbukkanhatnak.

 

A javaslatok az árak átláthatóságának növelésére, az EU belső piacának megerősítésére, az élelmiszerek nyomon követhetőségének javítására, a fogyasztóvédelem megerősítésére és a vásárlók félrevezetésének elkerülésére irányuló, hatékonyabb intézkedésekről szólnak, továbbá a beszállítók jogbiztonságának megerősítéséről.

Már a burkolt áremelés sem segített az élelmiszerdráguláson

Kicsinyítik a gyártók az élelmiszertermékek mennyiségét, így érnek el burkolt áremelést. Az úgynevezett „shrinkflation” vagy magyarul zsugorodási infláció nem újkeletű jelenség válság idején. Bővebben --->