A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente készít összegző elemzést az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formáról. Ilyen foglalkoztatásnak számít például az, aki részmunkaidőben, önbevallás alapján dolgozik így.

A Magyar Nemzet megjegyzi, hogy ezek a fajta foglalkoztatási formák megfelelően igazodik az adott ország gazdaságszerkezeti sajátosságaihoz, akkor elősegíthetik a versenyképesség és a foglalkoztatottság együttes növelését, ezért az elterjedésüket több uniós kezdeményezés is támogatja.

Kapcsolódó

A legfrissebb felmérés szerint azonban a részmunkaidős foglalkoztatás aránya európai összehasonlításban nagyon alacsony Magyarországon.

A számok alapján 2000 és 2007 között a részmunkaidőben foglalkoztatott 15-74 évesek aránya alig változott, jellemzően 4 százalék körül alakult. Ugyanakkor a világgazdasági válság egyik munkaerőpiacra gyakorolt hatásaként 2008-tól a teljes munkaidős szerződések egy részét részmunkaidőssé módosították azok a vállalkozások, amelyek átmeneti piaci nehézségekkel küzdöttek. Ennek következtében 2012-re 7,1 százalékra nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.

2017-re azonban ez az arány, a válság hatásainak enyhülésével, 4,8 százalékra csökkent, ezután viszont nem vagy csak kismértékben nőtt, egészen 2020-ig, amikorra 5,6 százalékra emelkedett a mutató értéke, a koronavírus-járvány hatására. Azonban 2023-ra ismét 4,8 százalékra esett vissza az arány.

Ehhez képest az Európai Unióban a legelterjedtebb atipikus munkavégzési forma a részmunkaidős foglalkoztatás, erre mutat rá az is, hogy 2023-ban szinte minden ötödik munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy részmunkaidőben végzi a munkáját.

A lap szerint további érdekesség, hogy a nők nagyobb arányban választják ezt a a foglalkozási formát hazánkban, mint más EU-tagállamokban. Ennek oka többek között az, hogy amíg a nyugati-európai országokban a nők nagy része a gyermek születése után rövid idővel visszatér a munkaerőpiacra, addig nálunk az ellátási rendszer támogatásai (gyermekgondozási ellátás) révén az anyák tovább maradhatnak otthon gyermekeikkel.

Dolgozó anyák, dupla juttatás: életbe lépett a csed extra

Mostantól a csecsemőgondozási díj (csed) akkor is jár, ha az anya a gyerek féléves kora után visszatér dolgozni; a cél a munkába állás ösztönzése és az adminisztráció egyszerűsítése.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.