A modern rabszolgaságban élők száma 50 millióra nőtt tavaly, 10 millióval ugrott meg 2016-hoz képest – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közleményéből. A felmérések alapján közülük 28 millióan voltak kényszermunka, 22 millióan pedig kényszerházasság áldozatai.

Hol jellemző? 

Bár a többség a modern rabszolgaság kifejezés hallatán valószínűleg a szegényebb országokra asszociál, a szervezet hangsúlyozta, világszerte mindenhol felbukkan ez a jelenség, szinte minden országban jelen van. A kényszermunkát végzők több mint fele – 52 százaléka –, a kényszerházasságban élőknek pedig a negyede közepesen magas vagy magas jövedelmű országhoz köthető.

A kényszerházasságban élők száma tavaly 6,6 millióval nőtt 2016-hoz képest. Túlnyomórészt – 85 százalékban – családi nyomásra köttettek ezek a házasságok, 65 százalékuk az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

A kényszermunkát végzők 86 százalékát a magánszektorban alkalmazták és 23 százalékuk szexuális célú kereskedelmi kizsákmányolás áldozata volt. Utóbbiak négyötöde nő vagy kislány.

Korhatáros szabály kellene

A bevándorlók is rendkívül veszélyeztetettek – állapította meg António Vitorino, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) főigazgatója. Elsősorban a nemzeti politikák és jogi szabályozás védhetik őket, de a társadalom feladata is a megrázó tendencia visszafordítása.

Az ILO elemzése a kényszermunka és kényszerházasság visszaszorításának érdekében jogszabályi szigorításokat, munkaügyi ellenőrzéseket, a szociális védőháló kiterjesztését és annak bevezetését javasolja, hogy a házasságkötés egyik kitétele legyen kivétel nélkül a betöltött tizennyolcadik életév.