Oroszország egyértelművé tette, hogy kész csatlakozni az EU új fizetési rendszeréhez, az Instexhez, amelynek segítségével esetleg megkerülhetők az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók - írta a Financial Times. Moszkva egyben indítványozta, hogy az új rendszert terjesszék ki az iráni olajexport finanszírozására is. Az orosz részvétel az Instexben jelentős segítséget nyújtana a 2015-ben kötött iráni atomalku életben tartásához, amelyet a washingtoni adminisztráció 2018-ban egyoldalúan felrúgott.

Az orosz külügyminisztérium közleménye azzal érvel, hogy az Instex csak akkor lehet az Egyesült Államoktól független, hatékony pénzügyi fizetési rendszer, ha nyitott az EU-n kívüli államok részvételére is. Ez összecseng Javad Zarif iráni külügyminiszter nyilatkozatával, amely szerint Teherán nem tartja hatékonynak a rendszert. A januárban felállt, de csak a nyár elején élesített rendszerben elérhető hitelek egyelőre néhány millió euró nagyságrendűek és például gyógyszerek adásvételét segítik, miközben korábban az EU-Irán kereskedelem értéke meghaladta az évi 20 milliárd eurót.

Kapcsolódó

Megkötötték, felrúgták, megkerülnék

A hat nagyhatalom (Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és az USA) és Irán közt négy éve létrejött egyezség értelmében feloldották a perzsa ország elleni szankciókat cserébe az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáért és ellenőrizhetővé tételéért. A 2016-ban hatalomra került Donald Trump amerikai elnök azonban rossznak tartja az egyezséget, ezért kormánya nevében tavaly fölmondta, majd fokozatosan felújította az Irán elleni gazdasági szankciókat.

Miután az USA ellenőrzi a nemzetközi pénzügyi átutalásokat kezelő rendszert (Swift), Washington megfenyegette az atomalku felrúgását ellenző európai országokat, hogy azokat a vállalataikat, amelyek a perzsa országban üzletelnek, kitaszítja ebből a rendszerből. Ez gyakorlatilag ellehetetlenítené a működésüket. Eközben az olajexport korlátozásával megfosztották az országot legfontosabb bevételeitől, ami súlyos gazdasági bajokat okoz Iránban. Teherán válaszul felpörgette atomprogramját.

Az Instexet erre válaszul gründolták nyugat-európai országok: a Swift egyfajta alternatívájának szánják, egy olyan tükörrendszernek, amely anélkül biztosíthatja az Iránnal folytatott külkereskedelem finanszírozását, hogy átutalásai átlépnék a perzsa ország határait. Ez megoldható úgy, hogy csak Iránon belüli és kívüli cégek utalnak egymásnak, oly módon, hogy partnereik Iránon kívüli és belüli ügyfelei helyébe lépnek.

Putyin megígérte

Vlagyimir Putyin államfő is megjelent a színen: a nyár elején találkozott iráni kollégájával, Hasszán Rohanival, akinek megígérte, hogy tovább fogják folytatni a kereskedelmet az országával és támogatják a Busehr városában lévő atomerőmű működését. Ezt egészíti ki Moszkva ajánlata az Instexben való részvételre. Az orosz-EU együttműködés ritka kivétel lenne, mivel a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása, majd Moszkva ezt követő kelet-ukrajnai katonai beavatkozása miatt a felek viszonya lefagyott, leszámítva, hogy szankciókkal sújtják egymást.

Federica Mogherini, az EU külügyi főmegbízottja azonban a napokban azt mondta, hogy mindig nyitottnak szánták az Instexet más országok bekapcsolódására. Arról jelenleg is tárgyalások folynak, hogy a rendszer olajüzleteket is közvetítsen-e (lévén gyakorlatilag ez Teherán konvertibilis valutája, amivel fizetni tud). Szakértők szerint Kína tehet a legtöbbet Iránért, ha fittyet hányva az USA szankcióira és pénzügyi fenyegetéseire továbbra is jelentős mennyiségű olajat vásárol a perzsa országtól.