Pálinkás Zsolt az Indexnek nyilatkozva azt mondta: a magyar kiskereskedelmi szektor jelenlegi helyzetét a bizonytalan gazdasági és szabályozói környezet, valamint a visszafogott fogyasztói magatartás jellemzi. A Tesco Magyarország vezérigazgatója szerint a vásárlói bizalom hosszabb ideje negatív tartományban mozog, az elmúlt három-három és fél évben azonban inkább stagnált, mint romlott.

Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján Pálinkás Zsolt azt mondta: a kiskereskedelem egyszerre lett gyorsabb és kiszolgáltatottabb. „A szolgáltatásokban és bizonyos online csatornákban élénkülés látszik, az élelmiszer-vásárlás volumene viszont inkább stagnál. A kosárértékek lassan emelkednek, de főként áremelkedésből, nem mennyiségi bővülésből. Ez azt mutatja, hogy a háztartások továbbra is óvatosak, a bizalom újjáépülése hosszabb folyamat” - szögezte le.

Kapcsolódó

A 2022-2023-as inflációs időszak tanulságai szerint a fogyasztók gyorsan változtatják szokásaikat: kevesebb termék jelent meg a kosarakban, nőtt a saját márkák aránya, és az akciók szerepe felértékelődött. „A trendeket korábban kell felismerni, és hamarabb szükséges módosítani a kínálaton, a promóciókon vagy a készletezésen” - mondta.

A Tesco-vezér szerint az inflációt a beszállítók, a kereskedők és a fogyasztók egyaránt befolyásolták. „A termelők költségei - energia, alapanyag, szállítás - drasztikusan emelkedtek, amit csak részben tudtak továbbhárítani. Az árrések szűkültek, különösen az ársapkák és az árréssapkák bevezetése után, így több lánc veszteséget realizált. A vásárlók pedig saját pénztárcájukon érezték meg a drágulást, és visszafogták a vásárlásaikat” - tette hozzá, kiemelve a GVH elemzését, miszerint az infláció fő hajtóereje a beszerzési árak ugrása volt, nem a kiskereskedelmi profit.

A szabályozói környezet továbbra is kiszámíthatatlan, a gyakori változtatások megnehezítik a hosszú távú tervezést - jelezte a vezérigazgató. Az elmúlt két évben a szektor több tízmilliárd forintos mínuszt realizált, ami a beruházásokat és fejlesztéseket is visszafogta. A bevezetett, majd 14 termékre kiterjesztett árréssapka azonnali árcsökkenést hozott, de jelentős bevételkiesést okozott, amelyet más területeken kellett ellensúlyozni.

Pálinkás Zsolt szerint

az árréstop kivezetésének ideális pillanata eljött, mert a csökkenő világpiaci árak mellett annak hatása a fogyasztói árakra minimális.

Hozzátette: a kiskereskedelemben hagyományosan alacsonyak a marzsok, így nehéz valódi extraprofitról - és extraprofitadó lehetőségéről - beszélni, különösen egy veszteséges időszak után.

A sajtóban megjelent, a különadók és árkorlátozások miatti két év alatt 32 milliárd forintos Tesco-veszteséget nagyjából helytállónak tartja. A 2025-ös pénzügyi eredményekről a február végi zárás miatt konkrét számokat nem mondhatott, de a teljesítmény nagyjából követte az iparági trendeket. Az online értékesítés nőtt, a fizikai üzletekben stagnálás volt.

A vezérigazgató cáfolta azt a hírt, miszerint értékesítenék a Tesco Magyarországot. Szerinte erre elég bizonyíték, hogy még mindig itt vannak és idén ünneplik a harmincadik születésnapjukat. Mint mondta: az alaptőke-csökkentés pénzügyi-technikai lépés volt, nem cégeladási előkészítés. A szabályozói környezet miatt belső finanszírozási megoldásokhoz nyúltak, csoporton belüli hitellel kiegészítve, így nettó pénzkivonás nem történt. Felhívta a figyelmet új boltok nyitására, a szigetszentmiklósi logisztikai központ megnyitására, és a Premier modell tesztelésére.

A magyar munkaerőpiac kevésbé feszes, így könnyebb új kollégákat toborozni, különösen bolti pozíciókba. Ugyanakkor a fluktuáció továbbra is kihívás, ezért megtartási programokra, belső képzésekre és rugalmas munkarendre építenek.

Közölte azt is, hogy idén 3,6 milliárd forintot fordítanak béremelésre, a bolti és logisztikai dolgozók bére közel 7,2 százalékkal nőtt. A dolgozók fele több mint öt éve a cégnél van, ami erős megtartási rátát jelez. A bérfejlesztés része a dolgozók megtartását és motiválását szolgáló stratégiának. További juttatásokat és rugalmas munkarendet kínálnak, a cafeteria csomag keretösszegét az elmúlt két évben 25-25 százalékkal emelték, így minden 8 órás munkavállalónál egységesen bruttó 301 ezer forint.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a december közepi kamatdöntő ülés után azt mondta: az inflációs alapfolyamatok a vártnál kedvezőbben alakultak, a kilátásokat övező kockázatok mérséklődtek. Az árstabilitás eléréséhez az inflációs várakozásoknak javulniuk kell, ebben kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitása. Lényeges szerepük lesz továbbá a 2026 elején esedékes vállalati átárazásoknak, valamint az árrésstop-korlátozások kivezetésének, így ezeket is kiemelt figyelemmel kíséri az MNB Monetáris Tanácsa. A kormány tavaly novemberben új termékekre terjesztette ki, illetve 2026 február 28-ig hosszabbította meg az árrésstopot.