A Bloomberg információi szerint az EU kereskedelmi megállapodásokkal, elsősorban vámok bevezetésével szeretné rávenni a Molt, illetve Magyarországot és Szlovákiát az orosz energiahordozókról való leválásra.

Az intézkedés független a múlt héten elfogadott, 19. szankciós csomagtól. 

Kapcsolódó

Nem kellene hozzá egyhangú döntés

Részletek egyelőre nem ismertek a lehetséges kereskedelmi intézkedések időzítéséről és hatályáról. Magyarország (és Szlovákia) szempontjából azonban rossz hír, hogy ellentétben a szankciókkal, amelyek elfogadásához valamennyi tagállam támogatására szükség van, a kereskedelmi intézkedések, például a vámok bevezetéséhez elég a tagállamok többségének a szavazata.

Az Erste elemzője szerint egy ilyen lépés megdrágítaná a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz nyersanyag költségét, ami a Mol számára jelentős profitkiesést okozna, éves szinten emiatt az EBITDA akár 10-15 százalékkal csökkenhetne. Tavaly a Mol ezen az eredménysoron 1 091 milliárd forintot realizált.

A Mol ugyan készül az orosz nyersolajról a leválásra, de ennek politikai és technikai akadályai is vannak. Az olajtársaság korábbi becslése szerint 1,5-2 év kellene a leváláshoz, ami hozzávetőlegesen 500 millió dollárba kerülne. 

Budapest és Pozsony eddig vonakodott diverzifikálni az orosz olajtól – emlékeztetett a Bloomberg – és megakadályozta azokat az intézkedéseket, amelyek szerintük veszélyeztetik az energiaellátás biztonságát.  

Csökkenhet az árfolyam, az osztalék azonban ígéretes

A hétfői kereskedésben a Mol-papírok árfolyama 0,8 százalékkal 2 750 forintra csökkent. Nem jó hír a befektetők szempontjából, hogy az Erste szektorelemzője ugyancsak hétfőn a korábbi 3 360 forintról 2 715 forintra csökkentette a Mol célárát. Az ajánlást felhalmozásról csökkentésre módosította.

A véget nem érő orosz-ukrán háború, az ukrán hadsereg hatékonyabb támadásai az orosz kritikus infrastruktúra ellen, illetve az EU és az Egyesült Államok erőfeszítései, hogy leválasszák a tagállamokat az orosz energiahordozókról mind afelé mutatnak, hogy a Mol csoport rákényszerülhet, hogy ne a Barátság vezetéken keresztül vegyen a jövőben orosz nyersanyagot

- áll az elemzésben.

A Mol azonban most még nincs teljesen felkészülve erre a forgatókönyvre, amit a magyar politika sem anyagilag, sem a szavak szintjén nem támogatja.

Ráadásul a működési környezet is negatív: az Erste elemzője jövőre 60 dolláros átlag Brent árra és 30 euró/MWh TTF gázárra számít, miközben a most nagyon magas kőolaj finomítási árrések is romolhatnak. 

Az Erste előrejelzése alapján a gyengébb környezet ellenére a Mol legalább 250 forint osztalékot fizethet a jövőben részvényenként, ami kismértékben elmarad a tavalyi év után fizetett 275 forinttól, de ez magas egyszámjegyű osztalékhozamot jelent.