Tavaly év végén egy, feltehetően az orosz árnyékflottához tartozó hajó rongálta meg a Finnországot és Észtországot összekötő Estlink 2 víz alatti vezetéket. Egy másik tanker pedig egy gázvezetékben tehetett kárt. A feltételezések szerint az első hajó a Cook-szigetek, míg utóbbi a hongkongiak zászlaja alá tartozott.

A szabotázsakcióknak minősített esetre válaszul Svédország bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét, főként azért, hogy a Balti-tengeren húzódó kritikus infrastruktúra kapjon hangsúlyosabb védelmet.

Seremet Sándor vezető kutató az Economx kérdésére azt válaszolta, mivel az árnyékflotta hajói nem orosz zászló alatt hajóznak, továbbá azok kétes biztosítása és a kikapcsolt transzpondereik miatt nehezebben követhetők le és köthetők közvetlenül Oroszországhoz, ezért nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy monitorozni lehessen őket.

Mindazonáltal ezek nem katonai járművek és nem katonai feladatot látnak el, így az elrettentés helyett inkább azok szabad mozgásának korlátozása és visszaszorítása lenne a fontosabb cél – tette hozzá.

Lopakodó üzemmód

Az árnyékflotta elsődleges célja az, hogy az ársapkákat megkerülve exportálja az olajat, „távol a nyugat szemeitől”. Seremet Sándor megjegyzi, hogy a becslések alapján közel 400 tankerrel, az olajszármazékokat és termékeket pedig további 200 hajóval szállítják, ezzel biztosítva az orosz olajexport 70 százalékát.

Seremet Sándor hozzáteszi ugyanakkor, hogy egyes jelentések szerint már 2023 végétől kezdve részt vettek szabotázsakciókban. Szerinte nem zárható ki az orosz szervezés az ilyen akciókból, ugyanakkor a kérdés ebben tekintetben inkább az, hogy mi fontosabb Oroszországnak:

  • stabil és magas bevétel szerzése a háborús erőfeszítések folytatására és gazdaságának fenntartása érdekében;
  • vagy kétes kimenetelű és hozadékú szabotázsakciók végrehajtása, amelyek ára az ilyen bevételt biztosító hajók esetleges kiesése és tervezett bevétel csökkenése.

Olaj a tűzre

Arra kérdésre, hogy a flottának közel lehet-e bűnszervezetekhez, a szakértő azt válaszolta, hogy a globális olajpiac inkább nagyhatalmi, geopolitikai és nagyvállalati érdekek harctere, mintsem a kartelleké vagy a szervezett bűnözésé. Azonban az orosz olaj iránt a szankciók és az ársapkák ellenére is jelentős az igény.

Az árnyékflotta által szállított olajat és az abból előállított termékeket Európában, de még az Egyesült Államokban is vásárolják, a különbség csak annyi, hogy az utóbbi több közvetítőn át jut el a végfelhasználóhoz. Seremet Sándor szerint nem más gazdaságok veszélyeztetése a cél, hanem a szankciók megkerülése. Más kérdés azonban, hogy az ebből származó bevételt a Kreml többségében a nyugattal való szembenállásának finanszírozására fordítja.

Ezért, egészen a tavalyi szabotázs gyanú megjelenéséig úgy tűnt, hogy technikai értelemben a flotta működése nem fenyegetési, hanem profitszerzési eszköz.

Ami pedig a szabotázsokat illeti, a szakértő szerint egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az eddigi incidensek célpontjai miként kerültek kiválasztásra, és milyen eredménnyel jártak orosz szempontból. Hozzátette: ha az árnyékflotta kontextusában értelmezzük a kérdést, akkor az volna a logikus feltételezés, hogy az újabb akciókat a hajók útvonala mentén lehetne megvalósítani. Seremet Sándor azonban úgy véli, ezeknek a technikai kivitelezése igen homályos.

Annak ellenére, hogy az ilyen szabotázsakciók nem zárhatók ki teljesen, a mögöttük meghúzódó katonai racionalitást vagy erődemonstrációt nehéz felmérni.

Nagy árnyékot vet a világpiacra

A szakértő kiemelte, hogy az orosz flotta jelentős méreteket öltött, mivel a globális nyersolaj szállító tanker flotta mintegy 20 százalékát teszi ki. Az pedig, hogy a szankciók dacára még mindig jelen van az orosz olaj a piacon és olyan dinamikusan fejlődő országokba áramlik nagy mennyiségekben, mint India és Kína, és onnan feldolgozott termékként kerül az Európai piacokra, jelentősen csökkenti az európai ipar és egyéb termékek versenyképességét a világpiacon.

Hangsúlyozta azonban, hogy ez inkább a gazdasági racionalitást nélkülöző, ideológiai által vezérelt politikai döntés, sem pedig a kétes tulajdonú, radarok elől bujkáló hajók létezésének a következménye.

Daszvidanyija orosz vezetékes gáz, zdravsztvujtye orosz LNG

2024-ben minden eddiginél több cseppfolyósított földgáz érkezett az Európai Unióba Szibériából.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.