A három évtizede legmagasabb 2021-es infláció kialakulását elsősorban bázishatásra vezeti vissza a tanulmány. "Mindenekelőtt a második félévi áfacsökkentés, valamint az energiaáraknak a koronaválság miatt bekövetkezett esése alakította ki 2020-ban az alacsony árszintet" - jegyezte meg Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúrakutatási vezetője.
"A magas inflációs ráta ugyanis egyaránt mutathatja azt, hogy mennyire emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, illetve azt is, hogy milyen mélyről indultak".
A németországi infláció 2020-ban 0,5 százalékos volt. Az ideinél magasabb inflációs ráta legutóbb 1993-ban volt Németországban, 4,5 százalékos - írja az MTI.
Mindazonáltal tényleges áremelkedés is hozzájárult az idei infláció emelkedéséhez. "Január óta megfigyelhető az energia, az élelmiszerek és a szolgáltatások árának emelkedése" - mondta Wollmershäuser. A viszonylag magas, 2 százalék feletti infláció fennmaradását a jövő évre azzal magyarázza az ifo, hogy a jelek szerint a lakosságnak a korábban becsültnél nagyobb ki nem elégített kereslete halmozódott fel a koronaválság idején. Az árak emelkedéséhez hozzájárul emellett még a feldolgozóiparban tapasztalható, a beszerzési árakat növelő alapanyaghiány is.
Legolvasottabb
Mutatjuk, hol csap le a ciklon: itt lesz durva havazás és hófúvás
Áder János: Ha egy gyár veszélyes a dolgozókra, be kell zárni, mindegy honnan jött vagy mekkora
Trump beszédével startol a Béketanács, Orbán Viktor is térül-fordul
Ez számít ma luxusnyugdíjnak itthon
Felfordulás: nem jár majd a 6-os villamos
Eddig bírta a nagy menetelést, kifulladt reggelre a forint
„Naiv és ostoba voltam” - megszólalt a divatvilág ikonja az Epstein-ügyben
Borzasztóan ketyeg a nyugdíjbomba, meglepő számok érkeztek
Trump ide is betette a lábát, össze is omlott minden