Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége pénteken jóváhagyta az EU és a dél-amerikai Mercosur országcsoport (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) közötti szabadkereskedelmi megállapodást – közölték uniós diplomaták. A döntés 25 évnyi tárgyalást követően született meg, újabb csapást mérve az uniós egységre.

A Politico beszámolója szerint szavazás során Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország a megállapodás ellen voksoltak, míg Belgium tartózkodott. Olaszország támogatta az egyezményt, noha korábban halasztást kezdeményezett. Az elfogadást írásbeli eljárás keretében formalizálják.

Beszámolójukban azt emelik ki, hogy az EU–Mercosur megállapodás a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozná létre, mintegy 700 millió emberre kiterjedően. Brüsszel geopolitikai előnyként értékeli az egyezményt,

különös tekintettel Kína latin-amerikai kereskedelmi befolyásának erősödésére.

A vámtarifák csökkentése több európai ágazat – köztük az autóipar, gépgyártás, repülőgépgyártás, valamint a bor- és sajtexport – számára teremthet új lehetőségeket.

Az európai az agrárium feláldozása az autóiparért

A megállapodás kritikusai szerint az egyezmény az európai mezőgazdaságot hozza áldozatként a német autóipar új piacaiért cserébe. E vád különösen erőteljesen fogalmazódott meg Franciaország, valamint a közép- és kelet-európai agrárszereplők részéről. Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy az egyezmény gazdasági előnyei – például az EU GDP-jéhez való hozzájárulás – rendkívül korlátozottak.

Franciaország kihátrált Németország mögül

A döntést megelőzően Emmanuel Macron francia elnök közleményben jelezte, hogy Franciaország elutasítja a megállapodást. Indoklása szerint a nemzeti parlamentek vitái alapján egyhangú politikai elutasítás alakult ki. Macron ugyan elismerte az Európai Bizottság által elért „vitathatatlan előrelépéseket”, ezek azonban szerinte nem elegendőek a francia agrárium védelméhez.

Magyar aggályok: versenytorzítás és élelmiszer-biztonsági aggályok

A megállapodással szembeni hazai szakmai álláspontot Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke fogalmazta meg az Economxnak adott interjújában. Mint elmondta, a NAK nem támogatja a ratifikációt a jelenlegi formában. A dél-amerikai országokból származó termékek – például marhahús, baromfi, méz, cukor, etanol – vámcsökkentése súlyos piaci zavarokat okozhat, mivel e termékek előállítása lazább szabályozási környezetben történik.

A NAK közel százfős delegációval vett részt a december 18-i brüsszeli gazdatüntetésen, amelyen 10 ezer európai termelő tiltakozott a KAP-források csökkentése, a kereskedelmi egyezmények és a mezőgazdasági adminisztráció ellen. Papp szerint a tiltakozás „élelmiszer-biztonsági kérdéssé” vált.

Törésvonal az európai egységben – a legrosszabb pillanatban

A döntés politikai következményei túlmutatnak a kereskedelempolitikán. A megállapodás elfogadása élesen megosztotta az uniós tagállamokat, ami újabb csapást mérhet az európai egységre – különösen érzékeny időszakban, az ukrajnai támogatási konszenzus megrendülésének árnyékában. Diplomáciai források szerint ez Ursula von der Leyen bizottsági elnök pozícióját is gyengítheti, aki a megállapodás aláírását a következő napokra tervezi.

Épp amikor az amerikai sas is leszállt

A döntés időzítése nem mentes a külpolitikai feszültségektől sem. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a napokban jelentett be fokozott katonai jelenlétet Venezuela térségében, amely szintén a Mercosur országcsoport tagjaihoz kapcsolódó geopolitikai érzékenységeket érint. Elemzők szerint ez tovább erősíti a megállapodás stratégiai súlyát, de egyben kockázatait is.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a tervek szerint a jövő héten Paraguayban írja alá a megállapodást. Ezt követően az Európai Parlament, valamint – a kereskedelempolitikán túlmutató rendelkezések esetében – a tagállami parlamentek is szavaznak majd róla.

Kapcsolódó