A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az átlátható és az ügyfélérdeket előtérbe helyező biztosítói kárrendezés támogatására vezetői körlevélben adott útmutatást a biztosítóknak - írja az énpénzem.hu.

Ebben arról van szó, hogy a nem életbiztosításoknál – leggyakrabban a kötelező gépjármű-biztosítási baleseteknél (kgfb) – bekövetkező személyi sérüléses károk rendezésénél miképp járjanak el, ha például a sérültté, rokkanttá váló károsultaknak (vagy az elhunyt károsultak hátramaradt özvegyeinek, árváinak) nem járadékszolgáltatást kínálnának, hanem annak egy összegű megváltását kezdeményezik.

Kapcsolódó

 

A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését.

A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot.

Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint ez a jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos járadékszolgáltatás helyett megajánlott tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét. A tőkésítéskor alkalmazott diszkontfaktornak igazodnia kell egy kockázatmentes befektetés várható hozamához. Az (olykor élethosszig tartó) járadék kiszámításához a biztosítóknak a halandósági adatokat, a nők és férfiak közti egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós szabályozásokat is figyelembe kell venniük.