A kékkártya már 2009 óta létezik, a felhasználása azonban rendkívül bonyolult volt és abban a formában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legutóbbi összesített adat 2019-ből származik, akkor 36 806 kékkártyát bocsátottak ki, túlnyomó többségében Németországban. Magyarországon évente 1-15 darab kékkártyát adtak ki - írja az EUrologus a cikkében.

"Ahhoz, hogy ösztönözzük gazdasági növekedésünket, és a legtöbbet hozzuk ki zöld és digitális átalakulásunkból, képesnek kell lennünk a legjobb tehetségek vonzására. Rugalmasságával, mobilitásával és családegyesítési lehetőségeivel a kékkártya megszilárdítja az EU pozícióját a magasan képzett munkavállalók globális célpontjaként" - mondta el az EU-soros elnökség nevében Ales Hojs, Szlovénia belügyminisztere a jogszabály elfogadása után.

A felülvizsgált szabályok értelmében a jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat. (Jelenleg egy éves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat szükséges.) A fizetésre vonatkozó határt pedig az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le (korábban az alsó határ 150 százalék volt, felső határ nélkül). Ugyanakkor a tagállamok elutasíthatják azokat a jelentkezéseket, amelyek esetében fennáll a közbiztonság veszélyeztetése.