Izrael tavaly fegyvereladási rekordot  könyvelt el a védelmi minisztérium kimutatása szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az ukrajnai háború miatt az európai országokban ugrásszerűen megnőtt az izraeli fegyverek iránti kereslet, de a növekedéshez hozzájárultak az Ábrahám-egyezmény révén az Izraellel való kapcsolatokat normalizáló arab államok is.

Az eladott fegyverek negyede drón volt.

A védelmi minisztérium jelentése szerint 2014 óta több mint kétszeresére nőtt, és csak az elmúlt három évben ötven százalékkal ugrott meg a fegyverek eladása. A külföldi hadseregekkel kötött szerződések mintegy negyede felderítő és támadó drónokról született, amelyek iránt akkora a kereslet, hogy a védelmi tárca szerint még több üzlet születhetett volna, ha lennének további gyártó kapacitások.

Optimálisan diverzifikált fegyverexport

A fegyverüzletek mintegy 30 százalékát ázsiai és csendes-óceáni országokkal, köztük Indiával és Szingapúrral kötötték, 29 százalékát európai országokkal, 24 százalékát arab országokkal, 11 százalékát az Egyesült Államokkal és Kanadával, három százalékát Afrikával, és további három százalékát Dél-Amerikával. Az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó izraeli fegyverbeszerzése tavaly háromszorosára nőtt.

A védelmi minisztérium a ynetnek arról számolt be, hogy a japán piac meghódításán dolgozik, és az elmúlt hónapokban már tárgyalásokat folytattak Tokióval. A balti és a skandináv országok, például Svédország, Norvégia és Észtország is érdeklődést mutatott az izraeli fegyverek iránt.

Ukrajna nem kap izraeli támadófegyvert

Ukrajnával, elsősorban orosz nyomásra, a jelenlegi izraeli kormány elődje politikáját folytatja, és nem ad el Kijevnek támadófegyvereket, köztük olyan légvédelmi rendszereket, mint a Vaskupola, mert ezek támadónak minősülnek. Azonban más, „puha, például árnyékoló eszközökkel” és hasonlókkal segítjük az ukránokat – hangsúlyozta a védelmi minisztérium illetékese.

2022-ben az izraeli hadiexport negyede drónokból, 19 százaléka rakétákból és légvédelmi rendszerekből, tizenhárom százaléka radarokból és elektronikus hadviselési eszközökből, tíz százaléka megfigyelő és optikai készülékekből, hat százaléka hírszerzési és kiberrendszerekből, öt százaléka páncélozott járművekből, hat százaléka kommunikációs rendszerekből, a maradék lőszerekből állt – adta hírül az MTI.