„Drága, drágább, Horvátország” – ezzel a nem túl kellemes szuperlatívuszával írta le nemrég egy osztrák bulvárlap az árak alakulását abban az országban, amely Olaszország mellett egyébként az osztrákok legkedveltebb külföldi úti célja. Mostanában a német sajtó kezdte elemezni a jelenlegi horvátországi árak okait és lehetséges következményeit. Az írásokat a horvát Vecernji list is szemlézte.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a horvát médiában mindennapos lett a méltatlankodás, az elszálló árak felemlegetése.

Az euró – jegyzi meg a német FAZ – úgy tűnik, valóban igazolta „teuró” hírnevét (Németországban így nevezték el a közös valutát az euró bevezetése után, a teuer németül drágát jelent.) Horvátországban – mint ismert – ez év eleje óta az euró a hivatalos fizetőeszköz.

„Sokak számára úgy tűnik, hogy az Adria luxuscélponttá válik. Az internet és a bulvársajtó tele van panaszokkal a dalmáciai és isztriai árakkal kapcsolatban”

– írja a német újság. A magas árakra példaként említik az 5 eurós dubrovniki fagyigombócot, vagy egy hamburgert, amely állítólag 22 euróra rúg az egyik isztriai városban.

A FAZ közli Marko Primorac horvát pénzügyminiszter nyilatkozatát is, aki június végén nyilvánosan fakadt ki az árak alakulása miatt.

Arra figyelmeztetett, hogy ha ez a tendencia folytatódik, az veszélyeztetheti a turisztikai szezont, vagyis hosszú távú (negatív) hatásai lehetnek

– írja a frankfurti napilap. A turizmus pedig – jegyzi meg a FAZ – Horvátország legfontosabb gazdasági ága. Primorac kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valóban indokolt volt-e a részben igen magas áremelés, és emlékeztetett a kormány intézkedéseire, köztük az energiatámogatásokra és a turizmusnak nyújtott kedvezményekre – jegyzi meg a FAZ. Idézi Primorac akkori végkövetkeztetését:

Túl magasak az árak!

A miniszter külön utalt a legfontosabb turisztikai kibocsátó ország, Németország gazdasági helyzetére, és hozzátette, hogy éppen ezért különösen aggasztja mindez. Az indokolatlan rövid távú áremelések rövid távú haszonnal járhatnak, de nemkívánatos, hosszú távú hatásai lehetnek, ha távol tartja a vendégeket – tette hozzá a miniszter.

Persze a német lap azt is megjegyzi, hogy akadnak olyan nevezetességek, ahol mondjuk nem lenne nagy baj, ha némileg elmaradoznának a turisták. Külön kiemelik Dubrovnikot, ahol lassan lépni sem tudnak a látogatóktól és egyetlen lakosra 36 turista jut nagy átlagban. 

Elmaradoznak a magyarok Horvátországból, ráfázhatnak a vérszemet kapott szállásadók

Nem indult túl jól a július a déli szomszédunknál, kevesebben vannak a hagyományos turisták. A helyi idegenforgalmi hivatal szerint a szálláskiadók kapzsiságával van a gond. Bővebben>>>